Így változnak 2021-től a jótállás szabályai

Aki december 31-ét megelőzően csúcskategóriás Apple iPhone-t vásárol(t) Magyarországon, az a korábban megszokott 1 év (kötelező) jótállással számolhat, 2021. január 1-jét követően azonban ugyanazért a termékért már jó eséllyel három évig tartozik jótállással a kereskedő. Mindez annak a kettős rendeletmódosításnak köszönhető, mely több ponton is átalakítja az abszolút hungarikumnak tekintett jótállás jogintézményét.

ÉRTÉKFÜGGŐ HATÁRIDŐK

A jogszabályváltozások elsősorban a termékeket értékesítő vállalkozásokat, mint jótállásra kötelezettet érintik, ugyanakkor a legtöbb gyártó önként igazodik a magyarországi jogszabályi feltételekhez, így elsősorban a január 1-jétől élő értékhatár-alapú sávos jótállási időszakhoz, mely teljesen egyedülálló módon akár 3 évig tartó jótállási időszakot biztosít a fogyasztó számára.

A legfontosabb változásokat az alábbiakban foglalja össze a Cp Contact fogyasztóvédelmi tanácsadócég:

• Sávos lesz a jótállás, az eddigi egy kötelező 1 év helyett 1, 2, 3 éves jótállással kell számolni a termék értékétől függően (10-100e Ft közötti, 100-250e Ft közötti, vagy 250e Ft feletti érték). Ez a változás nem érinti a más jogszabály által meghatározott kötelező jótállási szabályokat (lakásjótállás, javító-karbantartó szolgáltatások jótállása).

• Nem lehet a végtelenségig húzni a hibás termékek javítását. Legfeljebb 30 nap után már mindenképpen kötelező lesz a csere (8 napos határidővel), ha a termék nem javítható, akkor 8 napon belül kell cserélni, Több határidő is megváltozik, szűkös lesz azoknak a cégeknek, akik minden javítást/bevizsgálást külső helyszínen, külsős cégekkel végeztettek.

• Pontosítják a jótállási jegy tartalmát (a szabályváltozások miatt ehhez amúgy is hozzá kell nyúlni), lesz elektronikus jótállási jegy.

• Új termékek kerültek be a kötelező jótállási körbe (hoverboard, drón, nyílászárók, kádak, zuhanykabinok, stb.).

• Pontosítja a jogalkotó azt, hogy mikor és miképpen kell értesítenie a javítószolgálatnak (szerviz) a kereskedőt.

• Ha meghaladja a kijavítás a 15 napos határidőt, a kereskedő köteles lesz értesíteni a fogyasztót a javítás pontos határidejéről.

• Ha a vállalkozás szakértőt kér fel a hiba eredetének eldöntésére, a szakértői vélemény kötelező tartalmától nem lehet eltérni.

Lényeges szempont - és erre vélhetően mind a kereskedők, mind a gyártók nagyobb hangsúlyt fektetnek majd a jövőben -, hogy jótállást csak a vállalkozás és fogyasztó közt létrejött szerződések alapján kötelező vállalnia a kereskedőnek, vagyis ha egy cég vagy szervezet részére állítják ki a számlát, az adott jogi személy nem jogosult a jótállás keretében történő szolgáltatások igénybe vételére (szavatossági jogokat ugyanakkor érvényesíthet).

A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.

A nagy értékű informatikai berendezések szempontjából egészen speciális a helyzet, itt ugyanis tipikusan előfordulnak üzleti célra készült megoldások (pl. Lenovo ThinkPad vagy Dell Latitude notebookok, különféle hálózati berendezések, szerverek stb.), melyekre eddig is többnyire három év jótállást vállalt a gyártó, többségében helyszíni javítással vagy helyszíni javítás opcióval. A support ráadásul az üzleti termékek többségében kiterjeszthető további évekre, így akár 5 vagy több év jótállás (szigorú értelemben véve itt nem jótállásról beszélünk) vonatkozhat az adott termékre.

A fogyasztói szegmens számára készült megoldásokat eddig többnyire 1, vagy 1+1 év jótállással értékesítették a kereskedők, ahol az első évben a törvényi feltételek szerint kötelező jótállást biztosították, a következő évben pedig az úgynevezett "gyártói önkéntes jótállást", mely legtöbbször egy kikönnyített jótállásnak felel meg, sokszor speciális, a gyártó altal meghatározott feltételekkel, így például a termék kicserélését illetően előfordulhatott, hogy a jótállási időszak nem indult újra.

Január 1-jétől ez is változik, azaz akinek két és fél év után cserélik ki például a drága okostelefonját, az számíthat arra, hogy újabb 3 évig biztosított lesz számára a jótállás.

ÍGY HATHAT A PIACRA

Az újonnan életbe lépő jogszabálymódosítások az idén bevételezett, de csak 2021-ben értékesített termékekre is vonatkoznak, itt gyártótól függően a kereskedőnek kell állnia a kiterjesztett jótállás költségeit.

Az új jótállási szabályok alighanem kisebb-nagyobb mértékben kihathatnak majd bizonyos piaci folyamatokra és árakra, így a kereskedőknek például érdekükben áll majd, hogy ahol csak lehetséges, a termékek árával ne lépjék túl a bruttó 250 ezer forintos vételár-küszöböt (ez értelemszerűen csak ott lesz lehetséges, ahol a termék ára eleve ezen a szinten mozog).

Emellett - különösen a drága termékek esetében - a kereskedő abban lesz érdekelt, hogy a meghibásodott terméket kijavítsa, vagy kijavíttassa szervízpartnerével - mindezt ráadásul a lehető leghamarabb, de legkésőbb 30 napon belül. Az ezzel kapcsolatosan esetlegesen felmerülő többletköltségeket a kereskedő vagy átvállalja vagy a fogyasztóra hárítja, az informatikai termékek szegmensében tapasztalható rendkívül éles árverseny ugyanakkor vélhetően nem hagy majd különösebben nagy mozgásteret e téren a piaci szereplők számára.

Az új jótállási szabályok a fentiek alapján nagyobb nyomást helyeznek a kereskedőkre, mely szakértők szerint kedvező piaci folyamatokhoz vezethet, de mindenképpen előnyösek a fogyasztó számára, aki jelentős többletjogokkal élhet a kereskedővel szemben annak hibás teljesítése esetén.