Szabályozási szakember kerül a Telenor élére
Vezérigazgatót vált január 1-jétől a Telenor Magyarország - jelentette be tegnap váratlanul a cseh PPF befektetői csoport többségi tulajdonában lévő szolgáltató. A cég új vezetője csoporton belülről érkezik, ám elődjénél lényegesen nagyobb gyakorlata van szabályozási ügyekben.
A Telenor Magyarország tegnap váratlanul bejelentette, hogy év végén távozik a cég élére 2018-ban kinevezett vezérigazgató, Jan Hanus, akinek a helyét a szintén a PPF csoporthoz tartozó szlovák O2 mobilszolgáltató vezérigazgatója, Peter Gazik veszi majd át. A mobilszolgáltató új vezetője elődjéhez képest lényegesen több tapasztalattal rendelkezik szabályozási területen, ugyanakkor rendkívül komoly feladat vár rá annak érdekében, hogy az elmúlt két évben kevés látványos megoldást szállító szolgáltatót felrázza az egyre erősödő konkurencia árnyékában.
TÉVÉSBŐL LETT VEZÉRIGAZGATÓ
Gazik LinkedIn profilja szerint 2004-ben, külföldi tudósítóként kezdte pályafutását a TV Markiza nevű szlovák kereskedelmi televíziónál, 2006-tól 2011-ig pedig egy tanácsadócégnél dolgozott, mely kormányzati kapcsolatokra, politikai és szabályozói területre fókuszált. Innen került az akkor még a spanyol Telefónica tulajdonában lévő O2 Slovakia-hoz kommunikációs igazgatói pozícióba, majd amikor 2014-ben a PPF többségi részesedést szerzett a cégben, rövid ideig szabályozási területtel foglalkozó külső tanácsadóként dolgozott a vállalatnak.
Modern SOC, kiberhírszerzés és fenntartható IT védelem (x) Gyere el meetupunkra november 18-án, ahol valós használati eseteken keresztül mutatjuk be az IT-biztonság legújabb trendjeit.
Röviddel ez után - 2015. júniusában - visszatért az O2 kötelékébe, és kinevezték a mintegy kétmillió előfizetővel rendelkező, a szlovák piac egyik kihívó szereplőjének tekintett szolgáltató vezérigazgatójának. Ebből a pozícióból érkezik január 1-jével a Telenor Magyarország élére.
Gazik egy kihívásokkal meglehetősen teli időszakban veszi át a szlovák O2-nél lényegesen nagyobb ügyfélbázissal rendelkező Telenor Magyarország vezetését. A szolgáltató a 2018-as tulajdonosváltást követően nem sokkal intenzívebb versenyhelyzetbe került, miután a Vodafone felvásárolta a UPC Magyarországot, ezzel a Telenor az egyedüli, kizárólag vezeték nélküli szolgáltatásokkal rendelkező operátor maradt a magyar piacon. Ennek a hiányosságnak valamiféle feloldása szakértők egybehangzó véleménye szerint még akkor is létfontosságú a szolgáltató számára, ha az 5G-s hálózatok terjedésével a vezetékes szolgáltatások jelentősége valamelyest csökken a jövőben.
Egyelőre azonban az 5G kapcsán is meglehetősen konzervatív álláspontot képvisel a Telenor, így hiába nyert frekvenciát a vállalat a hatóság idén tavasszal zárult árverésén, a mai napig az egyetlen szolgáltató a három közül, melynek nincs kereskedelmi 5G-szolgáltatása. Ennek a cég kommunikációja szerint elsősorban az az oka, hogy jelenleg nem támasztható alá a bevezetés működő üzleti modellel, bennfentes források szerint ugyanakkor anyagi és műszaki megfontolások egyaránt hátráltathatják a kereskedelmi hálózat indulását.
A Telenor menedzsmentjére a jövőben jelentős feladat hárul a kormányzati és szabályozói kapcsolatok erősítése terén is, különös tekintettel arra, hogy éppen az új vezérigazgató érkezését megelőző napon vált hivatalossá, hogy távozott a cégtől a vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettes, a szakma egyik nagy öregjének tekintett Drozdy Győző, aki az iparágat ismerő bennfentesek szerint kifejezetten jó kapcsolatot ápolt bizonyos kormányzati körökkel.
A szolgáltató előtt áll továbbá egy rendkívül költséges és kockázatos névváltási folyamat is. Itt ugyan a HWSW információi szerint a PPF-nek sikerült egy kis időt nyernie azzal, hogy a Telenor márkanév használatára vonatkozó licenc lejáratát meghosszabbította a norvég anyacég, előbb-utóbb ugyanakkor foglalkozni kell ezzel a problémával is.
ELMARADT VÁLLVEREGETÉSEK
A Telenor, illetve a PPF szokásos módon rendkívül szűkszavúan kommunikált a vezetőváltás hátteréről, így legfeljebb találgatni lehet azzal kapcsolatban, hogy mi vezetett a 2018-ban kinevezett, távközlési területen komolyabb múlttal nem rendelkező Jan Hanus távozásához. A cég működése a rendelkezésre álló beszámolók alapján alapvetően stabilnak tekinthető, ugyanakkor ahogy egy forrásunk fogalmazott,
AZ ELMÚLT KÉT ÉVBEN NEM TÖRTÉNT SEMMI, AMIÉRT A TELENOR VEZETÉSÉNEK A VÁLLÁT KÜLÖNÖSEBBEN MEG LEHETNE VEREGETNI.
Kétségtelen, hogy a Telenor utoljára a norvég anyacég által kinevezett osztrák vezérigazgató, Alexandra Reich idején tudott, vagy mert olyan projekteket villantani, melyre bárki felkapta a fejét az iparágban. Akkor úgy tűnt, hogy a Telenor a magyar mobilpiac kihívó szereplőjévé tud válni, ám a 2018-as tulajdonosváltást követően ezt az imázst hamar levetkőzte magáról a vállalat.
Az új vezetés első évei inkább a strukturális változásokról szóltak, így a PPF által kinevezett első vezérigazgató 2019-ben sikerrel tárgyalta le az állammal a Telenor Magyarország Zrt. 25%-os tulajdonrészének eladását, illetve Hanus vezetése alatt vált le a szolgáltatóról az aktív és passzív mobilhálózati infrastruktúra, melyet új cégbe, a jogutódlással létrejött CETIN-be szervezett ki a tulajdonos.