Ösztönözné a hálózatmegosztást a Vodafone toronycége
Novembertől Magyarországon is külön cégbe szervezve működik a Vodafone helyi passzív mobilhálózati infrastruktúrája - a Vantage Towers toronycég vezetői szerint a hálózatmegosztás a jövőben még kritikusabb szemponttá válik annak érdekében, hogy az operátorok a költségmodellt ésszerűsíteni tudják.
November elején Magyarországon is elrajtolt a Vodafone Magyarországból kivált infrastruktúra-cég, mely a Vantage Towers vállalatcsoporthoz tartozva - továbbra is a Vodafone cégcsoport részeként működve - a szolgáltató passzív mobilhálózati infrastruktúra-berendezéseinek tulajdonosa és üzemeltetője lett. A hasonló, kereskedelmi toronyvállalatok és a mobilszolgáltatók által üzemeltetett infraszolgáltatók előtt jelentős növekedés állhat a következő években, többek közt a szolgáltatókat hatékonyabb erőforrásfelhasználásra ösztönző új generációs technológiák megjelenésével - hangzott el a cégcsoport, illetve a hazai toronycég vezérigazgatóinak részvételével tartott csütörtöki sajtótájékoztatón.
A kilenc európai országban összesen mintegy 68 ezer makro bázisállomással rendelkező Vantage Towers cégcsoport a Cellnex után a második legnagyobb piaci szereplő a kontinensen. A november 1-jén létrejött magyar toronyvállalat ebből mintegy kétezer állomás felett diszponál, ezzel szintén a második piaci szereplőnek számít hazánkban a PPF Csoporthoz tartozó, a Telenor Magyarországból nyáron kivált Cetin után, mely becslések szerint 2300 bázisállomás passzív elemei mellett bérleti lehetőséget teremt partnerek számára az aktív elemek tekintetében is.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A Vantage Towers elsődleges és legnagyobb ügyfele értelemszerűen a cégcsoporton belüli Vodafone, ám a kihasználtság egyfajta mérőszámaként feltüntetett betelepülési arány a vállalatcsoport több leányvállalatán belül is 1,5x, vagy ennél nagyobb - vagyis átlagosan minden második bázisállomáson egy partnercég is használja az infrastruktúrát a Vodafone mellett. Magyarországon ez az arány egyébként a bartermegállapodások nélkül 1,3x, a bartermegállapodások figyelembe vételével 1,4x-es - derült ki a tegnapi sajtótájékoztatón.
A cégcsoport szerint az európai toronyvállalatok működését illetően alapvetően az Egyesült Államokból lehet példát meríteni, ahol a kereskedelmi toronyvállalatok aránya a lokációszámot nézve tavaly 90% volt, míg Európában csupán 42%. Míg az USA-ban az átlagos betelepülési arány 2x-es, addig Európában mindössze 1,5x-ös, azaz a szektor számára jelentős növekedési lehetőség állhat nyitva.
Mint a mobiliparban oly sok más területet, úgy a toronyvállalatok jövőjét is meghatározzák majd az 5G-s fejlesztések, ahol a hatékonyabb, gyorsabb hálózatépítés és hálózatüzemeltetés terén megkerülhetetlenné válik az aktív vagy passzív hálózati infrastruktúra-elemek nagy(obb) arányú megosztása - vélik a szakemberek.
Bár a Vantage Towershez hasonló nagy európai toronycégek az anyavállalatok számára kitűnő lehetőséget biztosítanak a pénzügyi eredmények kozmetikázására, illetve az adósságkezelésre (mely a Vodafone Csoport esetében szakértők szerint az elsődleges szempontként merült fel a kiszervezés kapcsán), a cégvezetés szerint a végfelhasználók, vagyis az előfizetők is jól járnak ezekkel a konstrukciókkal:
IGÉNY VAN ARRA, HOGY A KÖLTSÉGMODELLT ÉSSZERÜSÍTSÜK. EZZEL KEDVEZŐBB LESZ A HÁLÓZAT KIÉPÍTÉSÉNEK KÖLTSÉGE, ÍGY AZ ELŐFIZETŐK RÉSZÉRE IS KEDVEZŐBB ÁRAKON BIZTOSÍTHATÓK A SZOLGÁLTATÁSOK
-mondta el a sajtótájékoztatón a HWSW-nek Budai J. Gergő, a magyarországi toronycég vezérigazgatója, aki egyben a Vodafone Magyarország alelnöke is.