Átláthatóbb működést ír elő az EU a keresőalgoritmusoknak
Hétfőn hatályba léptek az Európai Bizottság keresőalgoritmusokra vonatkozó előírásai, melyektől azt reméli az Európai Unió végrehajtó szerve, hogy a piacot uraló, jellemzően tengerentúli óriáscégek működése transzparensebbé válik a kontinensen, ezzel elősegítve a tiszta és fair versenyt.
Számos ponton a korábbinál jóval transzparensebb működést ír elő az Európai Bizottság hétfőn hatályba lépett rendelete a nagy internetes keresőket üzemeltető óriásvállalatok, így elsősorban az olyan tengerentúli szereplők számára, mint a Google, az Amazon vagy éppen a Microsoft. A most hatályba lépett jogszabály részben előszobája annak az átfogóbb uniós keretszabályozásnak, melynek kifejezett célja a piacot uraló nagy internetes vállalkozások, az úgynevezett "kapuőrök" megzabolázása - ezzel elősegítve a fair versenyt és a kisebb piaci szereplők érvényesülését.
A tavaly megalkotott, idén december 7-én hatályba lépett rendelet többek közt előírja a platformüzemeltetőknek, hogy az általuk alkotott keresőalgoritmus mely működési paramétereit kell megosztaniuk akár a hatóságokkal, akár a versenytársakkal - azaz világossá kell tenniük, hogy egy-egy találati listán milyen szempontok alapján állítják fel a sorrendet. Az irányelvek továbbá előírják azt is, hogy a keresőmotorknak minden esetben egyértelműen jelezniük kell a jövőben, hogy a listán előre sorolt találatokért fizettek-e vagy sem.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
Szakértők szerint az irányelv hosszú távon nem csak az Európai Unióban, hanem az egész világon átalakíthatja majd a keresőalgoritmusok működését, illetve mindenhol kihathat a globális piacot uraló óriáscégekre, melyek régiótól függetlenül többször azzal lettek vádolva - illetve bizonyos esetekben konkrétan ezért büntetve -, mivel keresőalgoritmusuk saját termékeiket számos esetben előrébb sorolta a rendszer egy találati listán. A Google csak az elmúlt három évben ezért a versenytorzító magatartásért több mint 8 milliárd eurós büntetést kapott a Bizottság versenyügyi szervétől.
Ha nem is ekkora összegű, de jelentős mértékű bírság várhat az Amazonra is, miután egy tavaly indult bizottsági vizsgálat megállapította, hogy a cég előnyszerzésre használhatta fel a német és francia piactereken értékesítő vállalkozásoktól (harmadik fél) származó legkülönfélébb statisztikákat. Az Amazon piacterén működő vállalkozások gyakorlatilag teljes kereskedelmi tevékenységére rálát a szolgáltató, így olyan, publikusan nem elérhető információval is rendelkezik adott termékeket illetően, hogy azok milyen mennyiségben fogytak, milyen kapcsolatfelvétel történt a kereskedőkkel a háttérrendszereken keresztül, illetve milyen jellegű és számú fogyasztói panaszok érkeztek a harmadik fél által értékesített termékekre a webes felületen keresztül.
Az Európában működő, "digitális szolgáltatásokra" vonatkozó vadonatúj, átfogó törvényi szabályozás, az úgynevezett Digital Services Act eközben gyakorlatilag elkészült, a jogszabálytervezetet a Bizottság illetékes alelnöke, Margrethe Vestager a tervek szerint szerint december 15-én hozza nyilvánosságra.