Átláthatóbb működést ír elő az EU a keresőalgoritmusoknak
Hétfőn hatályba léptek az Európai Bizottság keresőalgoritmusokra vonatkozó előírásai, melyektől azt reméli az Európai Unió végrehajtó szerve, hogy a piacot uraló, jellemzően tengerentúli óriáscégek működése transzparensebbé válik a kontinensen, ezzel elősegítve a tiszta és fair versenyt.
Számos ponton a korábbinál jóval transzparensebb működést ír elő az Európai Bizottság hétfőn hatályba lépett rendelete a nagy internetes keresőket üzemeltető óriásvállalatok, így elsősorban az olyan tengerentúli szereplők számára, mint a Google, az Amazon vagy éppen a Microsoft. A most hatályba lépett jogszabály részben előszobája annak az átfogóbb uniós keretszabályozásnak, melynek kifejezett célja a piacot uraló nagy internetes vállalkozások, az úgynevezett "kapuőrök" megzabolázása - ezzel elősegítve a fair versenyt és a kisebb piaci szereplők érvényesülését.
A tavaly megalkotott, idén december 7-én hatályba lépett rendelet többek közt előírja a platformüzemeltetőknek, hogy az általuk alkotott keresőalgoritmus mely működési paramétereit kell megosztaniuk akár a hatóságokkal, akár a versenytársakkal - azaz világossá kell tenniük, hogy egy-egy találati listán milyen szempontok alapján állítják fel a sorrendet. Az irányelvek továbbá előírják azt is, hogy a keresőmotorknak minden esetben egyértelműen jelezniük kell a jövőben, hogy a listán előre sorolt találatokért fizettek-e vagy sem.
A lengyelek az új németek A lengyel informatikát már nyugati mércével kell nézni, mi is így tettünk az 52. kraftie adásban.
Szakértők szerint az irányelv hosszú távon nem csak az Európai Unióban, hanem az egész világon átalakíthatja majd a keresőalgoritmusok működését, illetve mindenhol kihathat a globális piacot uraló óriáscégekre, melyek régiótól függetlenül többször azzal lettek vádolva - illetve bizonyos esetekben konkrétan ezért büntetve -, mivel keresőalgoritmusuk saját termékeiket számos esetben előrébb sorolta a rendszer egy találati listán. A Google csak az elmúlt három évben ezért a versenytorzító magatartásért több mint 8 milliárd eurós büntetést kapott a Bizottság versenyügyi szervétől.
Ha nem is ekkora összegű, de jelentős mértékű bírság várhat az Amazonra is, miután egy tavaly indult bizottsági vizsgálat megállapította, hogy a cég előnyszerzésre használhatta fel a német és francia piactereken értékesítő vállalkozásoktól (harmadik fél) származó legkülönfélébb statisztikákat. Az Amazon piacterén működő vállalkozások gyakorlatilag teljes kereskedelmi tevékenységére rálát a szolgáltató, így olyan, publikusan nem elérhető információval is rendelkezik adott termékeket illetően, hogy azok milyen mennyiségben fogytak, milyen kapcsolatfelvétel történt a kereskedőkkel a háttérrendszereken keresztül, illetve milyen jellegű és számú fogyasztói panaszok érkeztek a harmadik fél által értékesített termékekre a webes felületen keresztül.
Az Európában működő, "digitális szolgáltatásokra" vonatkozó vadonatúj, átfogó törvényi szabályozás, az úgynevezett Digital Services Act eközben gyakorlatilag elkészült, a jogszabálytervezetet a Bizottság illetékes alelnöke, Margrethe Vestager a tervek szerint szerint december 15-én hozza nyilvánosságra.