Így hatott a magyar mobilpiacra a koronavírus első hulláma

Több alapszolgáltatás használati trendjét is alaposan felkavarta a koronavírus járvány első, tavaszi hulláma a mobilszektorban mind globálisan, mind Magyarországon. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) frissen közzétett, az idei első félévre vonatkozó, az operátorok kötelező adatszolgáltatásán alapuló piacjelentése rámutat, hogy mely szolgáltatások használati aránya hogyan változott az év első két negyedévében, összehasonlítva a korábbi évekkel, illetve a korábbi években tapasztalható trendekkel.

A tavaszi veszélyhelyzet és korlátozások révén a lakosság és a munkahelyek a korábbinál jelentősebb mértékben rá lettek utalva a távközlési hálózatokra, és bár jellemzően a vezetékes infrastruktúrákat vették igénybe a szolgáltatók magán és üzleti ügyfelei például a távmunkához, vagy az otthoni tanuláshoz, a mobilok is aktívabb szerepet játszottak a kapcsolattartásban, mint korábban. 

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

A járvány hatására a hívásforgalom 13,8 százalékkal, az internetforgalom 30,1 százalékkal emelkedett 2019 év végéhez képest. Az egy SIM-kártyára jutó havi átlagos hívásforgalom a lakossági előfizetőknél 14,9 százalékkal, a nem lakosságiaknál – tehát például cégeknél – pedig 21 százalékkal emelkedett, míg az adatforgalom rendre 41 és 10,7 százalékkal nőtt - áll a hatóság felmérésében. A mobiladat- és hívásforgalom jelentős növekedését mind belföldi- mind roamingkörnyezetben segíthette, hogy a magyar szolgáltatók mindegyike kínált jellemzően lakossági ügyfeleknek különféle kedvezményeket, többnyire korlátozott ideig igénybe vehető ingyenes perceket vagy extra adatot a járvány kitörésekor - ezekkel a kedvezményekkel pedig láthatóan éltek is az előfizetők.

Ezzel szemben az előfizetők több mint negyedannyival kevesebb SMS-t küldtek. A mobiltelefon- és/vagy mobilinternet-szolgáltatáshoz használt, forgalmat bonyolított SIM-kártyák száma 10,4 millió, amelyből a számlás kártyák aránya az utolsó félév alatt 1,6 százalékponttal 68,8 százalékra nőtt. A mobiltelefon-szolgáltatás piaca továbbra is telített, a hívásforgalmat bonyolított SIM-kártyák száma 9,52 millió darabbal érdemben nem változott, a teljes hívásforgalom 95,8 százaléka számlás előfizetésről indul.

A COVID-19 hatása az is, hogy a szezonális, nyáron megugró roaminghasználat folyamatos előretörése megtorpant a vizsgált időszakban: 2020 második negyedévében mindössze félmillió külföldi hívásindítás volt, ami kevesebb mint harmada a 2019 azonos időszakában mért 1,6 milliós értéknek. Ezzel szemben, aki viszont roamingolt, az több mint kétszer olyan hosszan tette: 2020 második negyedévében az egy roamingoló kártyára jutó havi átlagos hívásforgalom 39-ről 92 percre ugrott – ennek oka, hogy kevesebb kártyáról beszéltek átlagban többet.

A tanulmányból kiderül, hogy a külföldi mobilinternetezés is hasonlóan alakult: 2020 második negyedévében 570 ezer SIM-kártya bonyolított külföldön internetforgalmat, ami 40 százaléka a tavalyi azonos időszaki 1,4 milliónak; és ebben az esetben is, aki mégis külföldről internetezett, az átlagosan sokkal több adatot forgalmazott, így 0,73-ról több mint duplájára, 1,76 GByte-ra nőtt az egy kártyára jutó havi átlagos adatforgalom.

A belföldön bonyolított internetforgalom hálózatok szerinti megoszlása tekintetében a 4G-használat aránya 2020 első negyedévéig folyamatosan nőtt 96,4 százalékra, a második negyedévben viszont enyhe visszaesés látható 94,3 százalékra, de a hatóság szerint ebből messzemenő következtetéseket nem lehet levonni. A 4G szerepe egyre jelentősebb a hangforgalomban is, az időszak végére már a hívások 40 százaléka zajlott ilyen hálózaton. Ami a beszédforgalom többi részét illeti, 52 százalék 3G hálózaton zajlott, 2G-n pedig az összes hívásforgalom 8 százaléka. Főleg előbbi, azaz a 3G-s hálózatokon keresztül bonyolított hívások arányát kell a feleknek drasztikusan lejjebb szorítani a jövőben annak érdekében, hogy a 3G-s hálózatok különösebb előfizetői érdeksérelem nélkül lekapcsolhatók legyenek.