Nem ér véget a kínai cégek vesszőfutása Biden megválasztásával
Elemzők szerint korai lenne kijelenteni, hogy Joe Biden megválasztásával a kínai technológiai cégekre nehezedő amerikai nyomás csökkenne, még ha az Egyesült Államok kína-politikájának hangneme a jövőben várhatóan árnyaltabbá is válik majd. Trump révén Kína, illetve az ország legnagyobb technológiai multijai az elmúlt négy évben rájöttek, hogy mennyire fájdalmas következményekkel járhat az Egyesült Államoktól való túlzott függőség, ez pedig visszafordíthatatlan folyamatokat indított el az országban.
Konstruktívabb viszonyra számítanak a kínai technológiai ipar szereplői az újonnan megválasztott amerikai elnökkel, Joe Bidennel és kabinetjével, ugyanakkor több elemző és cégvezető arra számít, hogy az USA és Kína rivalizálása az új elnök hivatalba lépésétől nem változik meg alapjaiban.
ÉBRESZTŐ!
A jelenleg még hivatalban lévő elnök, Donald Trump négyéves ciklusa ráébresztette a globális jelenléttel bíró kínai óriáscégeket, hogy működésük túlzottan függ az Egyesült Államoktól, ezt a ráutaltságot pedig saját érdekükben mielőbb csökkenteni kell, így hosszabb távon elkerülhetővé válik, hogy egy olyan technológiai multit, mint a Huawei, kormányzati intézkedések sorozatával rövid idő alatt lényegében térdre kényszerítsen az amerikai politika.
A Trump-adminisztráció tavaly májusban indított átfogó offenzívát a legnagyobb kínai technológiai óriás ellen, mely a mobilhálózati berendezések piacán és a fogyasztói üzletága révén az okostelefon-piacon egyaránt piaci dominanciát vívott ki magának - mindezt tette gyakorlatilag a semmiből, alig egy évtized leforgása alatt. A Huawei-t, majd később a szintén kínai ByteDance tulajdonában lévő TikTokot érintő intézkedések jogalapja ugyanaz volt: Mivel a cégek az Egyesült Államok számára nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek, ezért gyakorlatilag minden kereskedelmi szálat és egyéb kapcsolatot el kell vágni tőlük.
CI/CD-vel folytatódik az AWS hazai online meetup-sorozata! A sorozat december 12-i, ötödik állomásán bemutatjuk az AWS CodeCatalyst platformot, és a nyílt forráskódú Daggert is.
Ez a Huawei esetében eleinte abban öltött testet, hogy az amerikai cégeknek rendeletben tiltották meg, hogy technológiájukat eladják a kínai multinak, később azonban olyan jogszabályok születtek, melyek az amerikai technológiát felhasználó, harmadik országból származó partnerek számára is megtiltotta az együttműködést a kínai technológiai céggel. A ByteDance esetében más jellegű korlátozásokról beszélhetünk, itt az amerikai vezetés azzal fenyegette meg a néhány év alatt globálisan csaknem egymilliárd felhasználót elérő platformot, hogy kitiltja az országból, hacsak nem sikerül az amerikai érdekeltséget kiszervezni és helyi kontroll alá vonni.
Az ezzel beinduló folyamatok kapcsán aligha számíthatnak ugyanakkor egyhamar számottevő visszarendeződésre a kínaiak a demokrata-párti Biden megválasztásával - nem beszélve arról, hogy a folyamatok egy része mostanra gyakorlatilag visszafordíthatatlan stádiumba került. Ennek több oka is lehet elemzők szerint, így többek közt Bidennek a megválasztását követően kisebb gondja is nagyobb lesz annál, hogy a kínai technológiai cégekre kiszabott szankciókkal foglalkozzon.
Bár Biden politikájába szakértők szerint kevéssé fér bele az egész pályás letámadás, ami Trumpot jellemezte, az érintettek arra számítanak, hogy Kína és az USA rivalizálása az éppen aktuális, hivatalban lévő elnök személyétől és pártállásától függetlenül tovább folyik majd. Erre jó példa, hogy a korábbi demokrata elnök, Barack Obama (akinek Joe Biden alelnöke volt) hivatali idején, 2012-ben mondta ki amerikai kongresszusi vizsgálóbizottság először, hogy a Huawei és a ZTE nemzetbiztonsági kockázatot jelent az Egyesült Államok számára.
VAN, AMI NEM VÁLTOZIK
Az amerikai szankciók alá vont cégek tehát reménykedhetnek ugyan némi enyhülésben az új elnök hivatalba lépését követően, a hosszútávú trendeket mindez aligha fogja megváltoztatni, azaz a két ország továbbra is egymás első számú riválisává válik a globális (gazdaság)politikában - a technológiai iparágakat érintő rivalizálásban pedig egyelőre helyzeti előnyben van az USA, ami Kínát arra kényszeríti, hogy teljesen saját útját járja idővel.
Az ebbe az irányba tett első lépéseket mind a helyi politika, mind az érintett cégek megtették: Kína már gőzerővel dolgozik azon, hogy bármi áron felépítse független félvezetőiparát, a Huawei pedig saját mobilos ökoszisztémát épít, melyet a belpiac mellett reményei szerint el tud majd fogadtatni a nemzetközi piacokon is.