Élesedett a páneurópai kontaktkövető platform
A sikeres tesztelési fázist követően hétfőn élesbe állt az a páneurópai adatcserélő platform, melynek segítségével az uniós tagországok biztosítani tudják az átjárhatóságot saját, nemzeti kontaktkövető applikációjuk és más tagállamok hasonló megoldásai között. Ezzel valamelyest biztonságosabbá válhatnak a külföldi utazások, de az appok továbbra sem érik el a kritikus tömeget, ami jelentősen rontja a platformok hatékonyságát.
Hétfőtől élesbe állt az a páneurópai adatcserélő platform, melynek segítségével az uniós tagállamok össze tudják hangolni a saját állampolgáraik számára többnyire a nemzeti egészségügyi szervezetek által biztosított okostelefonos kontaktkövető applikációk működését. A Deutsche Telekom és az SAP által rekord idő alatt, 20 millió eurós büdzséből fejlesztett adatcserélő rendszer az Apple és a Google decentralizált modelljét követő platformjára épül, melyet az uniós tagállamok elsöprő többsége átvett, két kivételtől, Franciaországtól és Magyarországtól eltekintve, ahol jelenleg centralizált topológia működik.
Az Európai Bizottság luxemburgi adatközpontjában elhelyezett rendszer így összesen 18 uniós tagország nemzeti applikációjának működését tudja összekötni, az első hullámban a német "Corona-Warn-App", az ír "COVID tracker" és az olasz "Immuni" appok csatlakoztak a rendszerhez. A következő hetekben a tervek szerint folyamatosan csatornázzák be a cseh, a dán, a lett és a spanyol nemzeti applikációkat, novemberben pedig újabb tagországokkal bővülhet majd a lista. Az Apple és a Google által fejlesztett platform, illetve az adatcserélő központ teljesen anonim módon működik, nem tárol, dolgoz fel és továbbít személyes adatokat.
Modern SOC, kiberhírszerzés és fenntartható IT védelem (x) Gyere el meetupunkra november 18-án, ahol valós használati eseteken keresztül mutatjuk be az IT-biztonság legújabb trendjeit.
A platform működése kapcsán az Európai Bizottság leszögezi, hogy a rendszer segítségével lehetetlen beazonosítani személyeket, illetve nyomon követni készülékeket, így azok tulajdonosait. Az anonimizált adatok végig titkosított csatornán mozognak a rendszerek közt, illetve csak a szükséges ideig tárolják őket. A koronavírus kontaktkövető appok ugyanakkor ténylegesen csak akkor alkotnak működőképes védelmet, ha a többség telepíti azokat a telefonjára, ám ez még Németországban sem triviális, ahol a telepítések száma nem éri el a tízmilliót, vagyis az ország lakosságának 85-90%-a egyáltalán nem használja az appot.
Magyarországon a centralizált topológiával működő Vírusradar applikáció letöltési számai valamelyest javultak, mióta a kormány is felkarolta a projektet, és több kormánytisztviselő nyilatkozatában is elhangzott, hogy az applikáció használata segítheti az új koronavírus elleni védekezést. A Vírusradart jelenleg csak androidos készülékekere lehet telepíteni, az App Store-ban ugyan korábban elérhető volt az applikáció, de ma már nem található meg a kínálatban. Az androidos telepítések száma már meghaladja a százezret, de nem éri el az egymilliót, vagyis a magyar lakosság alig 1-2%-a használhatja az appot ideális esetben.
A koronavírus második hulláma ugyanakkor az esetszámok és a halálozások folyamatos, aggasztó mértékű emelkedésével arra ösztönözheti a nemzetállamokat - köztük Magyarországot -, hogy több energiát fektessenek az olyan, védekezésre használható platformok elterjesztésébe, mint az okostelefonos kontaktkövető appok. Nem utolsósorban fontos szempont lehet, hogy a mostani fejlesztések a járvány visszaszorítása után sem kerülnek a süllyesztőbe, egy újabb, hasonló úton terjedő globális pandémia során ugyanis ismét be lehet vetni őket.