Elege lett az 5G-s konteókból 15 uniós tagországnak
Az új koronavírus járvány második hullámával ismét felerősödnek Európa-szerte azok az összeesküvés-elméletek, melyek összefüggést vélnek a vírus terjedése és az új generációs mobilhálózatok térnyerése közt. A konteók hatására egyre több az olyan szélsőséges cselekedet, elsősorban vandalizmus, melyet a mobilhálózati infrastruktúrák alapelemei ellen követnek el - az EU 15 tagállamában betelt a pohár, egységes fellépést várnak, elsősorban a tájékoztatás terén.
Mindenképpen szüksége van az Európai Uniónak valamiféle egységes stratégiára az új koronavírus második hullámával ismételten felerősödő, szélsőséges esetben távközlési alapinfrastruktúrák működését, illetve a karbantartó/műszaki személyzet életét veszélyeztető összeesküvés-elméletekkel szemben - áll 15 uniós tagállam közös, három uniós biztoshoz is eljuttatott nyilatkozatában.
Az új koronavírus megjelenését és terjedését bizonyos konteók az 5G-s mobilhálózatok működésével hozzák összefüggésbe, ennek hatására eddig tíz uniós tagországban regisztráltak olyan vandál támadást a hatóságok, melyek során bázisállomások részben vagy egészében megsemmisültek. Az esetek során ráadásul olyan állomásokat is kár ért, melyeken nem is volt elhelyezve 5G-s szolgáltatás nyújtásához használt berendezés, sőt, akadt olyan bejelentés is, mely szerint vezetékes szolgáltatást karbantartó személyzetet ért valamilyen atrocitás.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
A vandál támadások kapcsán leginkább érintett uniós tagállamok most azt kérik Margrethe Vestager digitális ügyekért felelős uniós biztostól, Thierry Breton belső piacért felelős uniós biztostól és Věra Jourová értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztostól, hogy az Európai Unió hatékonyabb, egységes tájékoztatással, edukációval és kikezdhetetlen kutatási projektek támogatásával vessen véget a jelenségnek, mely az egész nemzetközösség számára komoly károkat okozhat, különösen annak fényében, hogy az EU éppen az 5G-s hálózatokat tekinti a COVID-19 járványhelyzet utáni kilábalás egyik fontos katalizátorának.
A nyilatkozat 15 aláírója között nincs ott Magyarország, ahol egyelőre nem jelentettek a hatóságok hasonló támadásokat. Hazánkban ugyanakkor információink szerint kormányzati szinten sem feltétlenül egységes az álláspont az 5G-s hálózatok egészségkárosító hatásaival kapcsolatban, ami az elsődleges oka annak, hogy a magasztos célokat megfogalmazó magyarországi "5G Stratégia" a mai napig nem kapott zöld lámpát, noha elméletileg már tavaly a kormány elé került.