Nem engedi az Apple torkát az Európai Bizottság
Ahogy arra számítani lehetett, nem nyugszik bele az Európai Bizottság versenyjogi hivatala abba, hogy az Apple írországi adófizetési gyakorlatával az Európai Bíróság Törvényszékének nyári ítélete szerint semmi probléma nincs.
Megfellebbezi az Európai Bizottság versenyjogi hivatala az Európai Bíróság Törvényszékének július közepén hozott ítéletét, mely kimondja, hogy az Apple az uniós törvényeknek megfelelően fizetett társasági adót Írországban, így vissza kell fizetni számára a jogosulatlannak vélt 13 milliárd eurónyi társasági adót és a kamatokat - összesen valamivel több, mint 14 milliárd eurót. Bár az összeget 2018-ban kifizette az Apple, az uniós tagállam az Apple-lel együtt támadta meg a Bizottság négy évvel ezelőtti határozatát annak érdekében, hogy az országra adóparadicsomként tekintő multik ne költözzenek el záros időn belül más, hasonlóan kedvező adózási feltételeket kínáló tagországokba.
Az Apple kapcsán született döntés esetében az Európai Bizottság a lefolytatott, több évig tartó vizsgálat nyomán arra jutott, hogy a cég által igénybe vett egyedi adóelbírálás meg nem engedett állami segítségnyújtásnak minősül és annak behajtására kötelezte a helyi hatóságot. Bírság ilyen értelemben tehát nem volt, csupán az illegális segítség visszafizetését írta elő a Bizottság.
Az ügyben két konkrét adóhatósági döntést vett górcső alá a Margrethe Vestager vezette uniós hatóság, amely lehetővé tette az Apple számára, hogy az ír társasági adó megfizetése nélkül, gyakorlatilag átutalja azt az EU-n kívüli leányvállalatának.
CI/CD-vel folytatódik az AWS hazai online meetup-sorozata! A sorozat december 12-i, ötödik állomásán bemutatjuk az AWS CodeCatalyst platformot, és a nyílt forráskódú Daggert is.
A Bizottság közleménye szerint a konkrét döntések lehetővé tették, hogy az Apple Sales International 2003-ban befizetett 1 százalékos effektív adókulcsát 2014-re 0,005 százalékra csökkentse - jóval alacsonyabbra, mint amennyit bármelyik ír vállalat fizet. A Törvényszék nyári ítélete alapján a perben a Bizottság nem tudta bizonyítani, hogy az ominózus döntések ellentétesek az állami támogatásokról szóló 107. törvénycikk (1) bekezdésével, mely kimondja, hogy a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.
Az unió végrehajtó szerve szerint ugyanakkor a Törvényszék nyári ítélete számos alapvető jogértelmezési hibát tartalmaz, illetve maga is elismeri, hogy bár a társasági adó mértékének meghatározása a tagállamok szuverén döntése, ezt akkor is az uniós törvényi keretek közé kell szorítani. Az illetékes uniós biztos szerint ha egy tagállam olyan adókedvezményt biztosít egyes multinacionális cégeknek, melyet más riválisoknak nem, az torzíthatja a versenyt és EU-s jogot sért.
A fellebbezés kapcsán megszólalt az Apple és Írország is. Az amerikai cég álláspontja szerint az Apple mindig betartotta az ír adótörvényeket, az ominózus jogvita pedig már kezdetekben sem az adó mértékéről szólt, hanem arról, hogy hová fizetik be a pénzt. Írország továbbra is állítja, az Apple adóztatása során semmilyen jogsértést nem követett el, így különösen nem nyújtott egyedi elbánást a multinak.