Felmentést kapott a Huawei elleni embargó alól az Intel

A hét elején helyt adott az Amerikai Egyesült Államok kereskedelmi minisztériuma az Intel által benyújtott kérelemnek, melyben a legnagyobb amerikai chipgyártó a kínai Huawei Technologies felé irányuló kereskedelmi korlátozások részleges feloldását kérte. Az engedély birtokában az Intel továbbra is szállíthat bizonyos, elsősorban noteszgépekbe szánt komponenseket a kínai partner számára, ezzel az újonnan életbe lépett, szeptember 15-től érvényes korlátozó intézkedések bevezetése óta az Intel lehet az első olyan amerikai cég, mely kereskedelmi licencet kap az amerikai kormánytól.

Az Egyesült Államok kereskedelmi minisztériuma által augusztus közepén kihirdetett kereskedelmi korlátozó szabályok teljesen elvágják a kínai tech óriást azoktól a beszállítóitól és technológiai partnereitől, melyek gyakorlatilag bármilyen amerikai technológiát használnak fő tevékenységük ellátásához. A Huawei ennek hatására volt kénytelen többek közt leállítani a Kirin processzorok gyártását, mivel a tajvani TSMC a törvényi megfelelésre hivatkozva nem vállalta, hogy a továbbiakban bérgyártást végez a cég számára. Az USA a chipgyártás-tervezésben évtizedes technológiai dominanciáját kihasználva ráadásul kínai partnerektől is sikeresen elvágta a Huaweit.

A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.

A kereskedelmi embargó miatt az SMIC számos, hasonló cipőben járó gyártóval egyetemben nem szállíthat szeptember 15-től processzorokat a Huawei számára, mivel a cég a gyártás során egyebek mellett az Applied Materials gépeit használja, emellett a chiptervező Lam Research segítségét is igénybe veszi. Az SMIC megrendeléseinek tetemes részét adja, illetve adta a Huawei, így egyes elemzői becslések szerint a gyártókapacitás nagyjából 20%-át kötötte le a vállalat, vagyis a veszteség meglehetősen húsba vágó a cég számára. Az SMIC mellett a koreai SK Hynix és a Samsung, valamint a tajvani MediaTek is felmentést kért a kereskedelmi korlátozó intézkedések hatálya alól.

Az amerikai kormány döntése az Intelnek kiadott kereskedelmi licenc kapcsán mindenesetre jelzésértékű, tekintve, hogy a döntési mechanizmust és szándékot jól ismerő amerikai gazdaságpolitikai szakértők szerint szinte kizárt, hogy külföldi cégek hasonlóan az Intelhez megkaphatják a kereskedelmi engedélyt. Kérdéses ugyanakkor, hogy az Intel mellett az okostelefonos rendszerprocesszorok és modemek gyártásában élen járó Qualcomm, vagy éppen a mobilhálózati komponensekben megtalálható chipek szintén amerikai gyártója, a Xilinx kaphat-e hasonló engedélyt.