Meglepetés: pozitívan értékelte a Google-t az EU
Noha a kisebb szolgáltatók továbbra is panaszkodnak, az Európai Bizottság versenyügyi hivatala szerint jó irányba mozdult el az internetes keresőszolgáltatások piaca, miután az akkor gyakorlatilag egyeduralkodónak számító Google-t 2017-ben rekord összegű bírsággal sújtotta az EU.
A Google, illetve anyacége, az Alphabet jó eséllyel megmenekül attól, hogy az Európai Bizottság újabb átfogó vizsgálatot nyisson, illetve további bírságot szabjon ki azért, mert a keresőszolgáltatások piacán visszaél erőfölényével - legalábbis erre lehet következtetni Olivier Guersent, a Bizottság versenyügyi hivatalát irányító főigazgató hét közepi nyilatkozatából.
Guersent egy online sajtókonferencián kifejtette, a Google azon törekvése, hogy az árösszehasonlító szolgáltatások piacán több, kisebb riválisát is érvényesülni hagyja, alapvetően pozitív irányba mutat. Az ügyben éppen a kisebb piaci szereplők beadványára válaszul 2017-ben szabott ki jelentős összegű, 2,42 milliárd eurós bírságot a Google-re az Európai Bizottság, egyben feltételrendszerének megváltoztatására kötelezték a céget.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A Bizottság szerint a 2017-es vizsgálat igazolta, hogy a Google a keresőmotorok piacán élvezett dominanciáját arra használta, hogy egy másik Google-termék, az árösszehasonlító szolgáltatások között versenyző Google Shopping számára előnyt szerezzen, ezzel pedig megsértette az uniós versenyügyi normákat. A Bizottság sietett leszögezni, hogy a piaci erőfölény önmagában nem illegális, azonban az ilyen státusz elérése bizonyos felelősséget ró a cégekre, e fölénnyel ugyanis tilos visszaélni és azt más piacokon a verseny torzítására használni. A Bizottság szerint itt pontosan ez történt, az internetes keresőmotorok között élvezett 90 százalékos piaci részesedéssel a Google masszív erőfölényt élvez, amellyel esetünkben a fent leírt módon visszaélt.
A kisebb piaci riválisok szerint ugyanakkor a Google nem tett meg mindent annak érdekében, hogy megfeleljen a Bizottság határozatában foglaltaknak, de legalábbis dominanciája továbbra is óriási ebben a szegmensben. Guersent válaszában kifejtette, hogy az EU versenyjogi intézményrendszerének az az elsődleges szerepe, hogy megszüntesse a versenyellenes gyakorlatot és biztosítsa a fair feltételeket, ám mindez nem jelenthet automatikusan biztosítékot arra, hogy a riválisok több üzlethez jutnak vagy esetlegesen kompenzációban részesülnek.
A Google-t egyébként az elmúlt évtizedben összesen mintegy 9 milliárd euróra bírságolta az Európai Bizottság összesen három versenyjogi eljárásban. Az ominózus ügy kapcsán a Google többször is bírósági felülvizsgálathoz folyamodott túlzott büntetési tételre és különféle eljárási hibákra hivatkozva, de az ügyben az Európai Unió Törvényszékén legutóbb ítéletet hozó ír bíró közölte, a büntetési tétel valójában aprópénz a Google, illetve az Alphabet számára, így szó sem lehet annak mérsékléséről.