Nagyon kell egy versenyképes chipgyártó Kínának
Régóta közismert tény, hogy a kínai technológiai ipar szereplőire az amerikai kereskedelmi szankciók miatt rendkívül nehéz idők várnak, hosszú távon azonban az óriási belpiac megmenthet néhány versenyzőt - kérdés, mit adhatnak el ezek a cégek nagy volumenben komplex, nagy számítási teljesítményű hardverek helyett.
Az Amerikai Egyesült Államok kereskedelmi szankciói mára lényegében nem csak egy-két nagy multi, hanem az egész kínai technológiai ipar működését veszélyeztetik, a holnap életbe lépő tiltó intézkedések hatására gyakorlatilag félvezetők nélkül maradhat bármelyik kínai cég, melyet az USA feketelistára tesz. Az Egyesült Államoknak ráadásul megvan az a helyzeti előnye, hogy a félvezetőiparban az elmúlt évtizedekben olyan komplex gyártási-ellátási láncot épített ki, mely gyakorlatilag megkerülhetetlenné teszi az országot, bárhol is akar valaki chipgyártásba fogni a világon - vagyis rövid távon a kínai gyártók sem tudják fájdalommentesen átvenni a kieső partnerek szerepét.
A kézenfekvő megoldás minderre az lenne, ha Kína a lehető leghamarabb teljesen független chipgyártó- és tervező ipart építene ki házon belül, ez azonban még az egyébként hatalmas erőforrásokkal rendelkező ország számára sem triviális feladat, miközben a már működő cégek is bajba kerülhetnek. Bár az Egyesült Államok a végső döfést még nem adta meg Kínának, az ominózus entity listre bármikor rákerülhet az egyetlen, jelentős volumenben termelni képes kínai félvezetőgyártó, a Semiconductor Manufacturing International Corp (SMIC), mely így is évekkel le van maradva gyártástechnológiai szempontból az olyan riválisok mögött, mint a korábbi Huawei Kirin processzorokat gyártó TSMC vagy a Samsung.
A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.
Ráadásul egyre inkább úgy tűnik, a kínaiak felzárkózásra tett egyik legfontosabb kísérlete, a vuhani Wuhan Hongxin Semiconductor Manufacturing Company (HSMC) is költséges bukás, de legalábbis a kormányzat elengedte a projekt kezét. A tervezésekor az ország, illetve a régió legkorszerűbb létesítményének kikiáltott komplexum 14 és 7 nm-es eljárással termelt volna félvezetőket elsősorban a belpiaci szereplők számára. Ám a 2018-ban kezdődött, mintegy húszmilliárd dollár értékű beruházás félbeszakadt, ami arra utal, hogy az adókedvezmények, illetve a TSMC-től elcsábított egykori vezető dacára Kína továbbra sem tudja megugrani azt a lécet, hogy versenyképes házon belüli chipgyártót hozzon létre a semmiből.
Elemzők szerint a kínai technológiai cégek túlélési esélye a honi piac felvásárlóerején túl az internetre csatlakozó, illetve általában véve processzorral ellátott eszközök számának robbanásszerű növekedése jelentheti. Az interneten keresztül kommunikáló egyszerűbb gépek ugyanis nem igényelnek komplex, komoly számításigényű rendszerchipeket, vagyis az egyszerűbb áramkörök gyártásában továbbra is domináns szerepet tölthetnek majd be a kínai piaci szereplők.