Finisbe ért a GSM-R projekt első szakasza
A vasúti közlekedésnél - talán Japánt leszámítva - a járatok késése kódolva van a rendszerbe, a sors iróniája, hogy az egyebek mellett pontosabb menetidőt előirányzó GSM-R projekt első fázisának hazai megvalósítása is késett öt évet.
Befejeződött a NISZ Zrt. irányításával megvalósuló magyar GSM-R projekt első fázisa, melynek köszönhetően hazánkban is megvalósul a biztosítóberendezések és a vasúti járművek közötti folyamatos adatkommunikáció, ami jelentősen növeli a rendszer megbízhatóságát és teljesen új lehetőségeket teremt a vasúti forgalom irányítására - jelentette be az állami szolgáltatócég a hét közepén. Mindez végső soron az utasok és az áruszállítók kényelmét szolgálja a jobb informáltság és a menetidők csökkenése révén. A korszerű technológiát és a legmodernebb eszközöket felvonultató, egységes GSM-R rendszer jelenleg mintegy 1000 km hosszú vasútvonal (ez a teljes magyar vasúthálózat mintegy nyolcada) mentén biztosít professzionális mobil kommunikációs összeköttetést.
A már több uniós tagállamban működő GSM-R kommunikációs rendszerhez csatlakozó magyarországi GSM-R hálózat folyamatosan kiváltja a heterogén és egyre nehezebben üzemeltethető analóg vasúti rádiós rendszereket, így kiépítése komoly és előremutató változásokat hoz a magyarországi vasúti közlekedésben. A projekt első fázisának megvalósulásával a Magyarországon áthaladó két nagy nemzetközi vasúti folyosó (É-D Hamburg-Bécs-Budapest-Athén, DNY: Lyon-Trieszt-Ljubljana-Budapest) kommunikációs rendszere válik egységessé és átjárhatóvá. Mindez egyben azt is jelenti, hogy bármely ország vasúti szerelvénye úgy tud közlekedni a tagországok vasúti folyosóin, hogy útját nem akadályozza a kommunikációs rendszerek különbözősége.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
Az Európai Uniós támogatással megvalósuló projekt kedvezményezettjeként a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. a legforgalmasabb vasúti folyosókon, így például a budapesti agglomeráció számos vonalán, illetve a Budapest–Székesfehérvár, a Budapest–Hegyeshalom, a Győr– Zalaegerszeg–Bajánsenye, a Budapest–Szolnok–Püspökladány, a Szolnok–Lökösháza, valamint a Sopron–Szentgotthárd vonalak mentén építette ki a szolgáltatást. A beruházás első fázisának sikeréhez a vasúttársaságok aktív közreműködése is hozzájárult. A kiépített rendszer a magyar állam tulajdona, üzemeltetését a MÁV és a GySEV végzi.
A projekt eddig megvalósult szakaszában Magyarországon két GSM-R központ működik geo-redundáns elrendezésben, azaz földrajzilag egymástól eltérő helyszínen, külön hálózaton, így bármilyen üzemzavar, vagy természeti katasztrófa esetén megoldható az üzemfolytonosság biztosítása. A két központ több mint 150 kültéri és 30 beltéri bázisállomással kapcsolódik egymáshoz szintén redundáns módon, és fedi le a mintegy 1000 km hosszú vasútvonalat és valamennyi állomást. A vasútüzem támogatására egy új diszpécser rendszer épült ki mintegy 210 irányítói és állomási terminállal. A helyszínek korszerű összeköttetéséhez közel 1100 km hosszan optikai hálózat létesült, nagyrészt alépítményben. Az optikai hálózaton nagy kapacitású IP/MPLS átviteli hálózatot alakítottak ki, mely nem csak a GSM-R hálózat forgalmát, hanem a vasúttársaságok egyéb, forgalomirányításhoz kapcsolódó kommunikációját is képes kiszolgálni.
A hazai GSM-R hálózat kiépítése nem feltétlenül nevezhető zökkenőmentesnek, a projekt első fázisának már 2015-ben le kellett volna zárulnia, ez azonban több okból sem valósulhatott meg. A hivatalos magyarázatok között van egyebek mellett, hogy az egyik kivitelező konzorciumi tag időközben tulajdonost váltott, a MÁV-nál pedig szakemberhiány hátráltatta a felkészülést, indulást.