Intelligens infrastruktúra nélkül nincs autonóm jármű
A magyar járműpark összetételét, illetve az úthálózat általános minőségét tekintve talán kissé utópisztikusnak tűnik az a vízió, hogy belátható időn belül autonóm járművek járják majd a hazai utakat, ettől függetlenül a technológia fejlesztése hazánkban is gőzerővel zajlik. Most éppen az M86-os főút egy lezárt szakaszára eresztettek rá tucatnyi, összességében szenzorok és jeladók százaival megpakolt személyautót és egy kamiont, hogy méréseket végezzenek az intelligens infrastruktúrán.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem partnerei, a Knorr-Bremse, a Magyar Közút, az Ericsson, a Magyar Telekom, valamint osztrák iparági szereplők közreműködésével június 24-27. között egyedülálló járműipari mérési kampányt végeznek az M86-os út csornai elkerülő szakaszán, melynek június 25-i demónapjára meghívást kapott a HWSW is. Bár az intelligens infrastruktúrán száguldó autonóm járművek víziója hazánkban meglehetősen utópisztikusnak tűnik, a kutatás-fejlesztés gőzerővel zajlik, melyet a BME által koordinált, határokon átívelő együttműködés mellett jól jelez, hogy hazánkból indult az az AImotive, mely a hét elején 20 millió dollárnyi befektetést kapott, ezzel Európa legnagyobb, önvezető autók szoftverhátterét fejlesztő vállalata lett.
SZENZORPORNÓ
Az autonóm járművek, illetve azt ezeket kiszolgáló infrastruktúra fejlesztése mérnökszemmel valóságos tejjel mézzel folyó kánaán, ráadásul Csorna mellett nem kvázi laboratóriumi közegben - egy méregdrágán felhúzott tesztpályán -, hanem speciális közútszakaszon közlekedhettek az autók. A több napon át tartó mérési sorozat során a kutatók a lezárt intelligens útszakaszon közlekedő, speciális eszközökkel felszerelt személy- és tehergépjárművek segítségével tesztelik a kooperatív környezetérzékelés előnyeit, 5G technológiára épülő adatkommunikációs lehetőségekkel támogatva. Mint azt a bemutatón elmondták, ahhoz, hogy az autonóm és az ember által vezetett járművek egyszerre, biztonságosan közlekedhessenek, az átmeneti szakaszban elengedhetetlenül szükség lesz arra, hogy az utakat is "intelligenssé" tegyék, azaz ellássák őket különféle szenzorokkal.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A szenzorokkal felvértezett utak képesek lesznek nyers és feldolgozott adatokat küldeni a közlekedési eszközöknek, több kilométerrel is megnövelve a járművek érzékelési képességet, ami számos új szolgáltatást tesz elérhetővé. A központi mesterséges intelligencia alapú adatfeldolgozás javaslatokat és figyelmeztetéseket továbbíthat az emberi vagy gépi vezetőknek a torlódások és balesetek elkerülése érdekében, sőt a fejlett infrastruktúrák kommunikációs platformként is szolgálhatnak a járművek számára, képessé téve azokat az egymással való együttműködésre.
Egy fékező, vagy előző autó figyelmeztetheti a körülötte haladókat, a prediktív rendszerek pedig előre jelezhetik, vagy automatikusan meg is szüntethetik a balesetveszélyes szituációkat. Az intelligens infrastruktúrák bevezetését jelenleg számos kidolgozásra váró technológia, szabvány és szolgáltatási modell akadályozza. Ezek közül is a rendkívül szigorú biztonsági szabványoknak megfelelő kommunikáció jelenti az egyik legnagyobb kihívást. Olyan technológiára van szükség ugyanis, amely minden időjárási körülmény mellett kvázi valós idejű kommunikációt tesz lehetővé, az adattartalom pedig külső fél által nem hamisítható.
Nagyjából ezen a ponton kerülnek képbe a jelenleg még csak szárnyaikat bontogató 5G-hálózatok, melyek az alacsony késleltetési idő révén képesek lehetnek arra, hogy a gép az emberi reakcióidőhöz mérten sokszorosan gyorsabban tudjon reagálni bizonyos (vész)helyzetekben. Ebben a rövid pingidő (jelenleg ez a non-standalone hálózatoknál 10 ms körüli, de a standalone 5G-vel 1-2 ms-re csökkenhet) és a nagy sávszélesség egyaránt közrejátszik.
A NAGY 5G-S ÚTKERESÉS
A távközlési szolgáltatók bábáskodása az autonóm járművek születésénél nem véletlen: Az iparág kétségbeesetten igyekszik valamilyen működő üzleti modellt keríteni azért, hogy a rendkívül költségesen felépülő 5G infrastruktúra minél hamarabb megtérüljön, a járműipar pedig kvázi tálcán kínálja a lehetőséget mind az autonóm vezetés, mind az infotainment és egyéb fedélzeti kommunikációs rendszerek összeköttetése terén.
Ehhez persze az kell(ene), hogy a forgalmasabb főutak, de legalább az autópályák mentén belátható időn belül elérhető legyen 5G-s hálózat. Ezt egyébként a mostani eseményen nem képviselt szakhatóság, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) úgy igyekszik ösztönözni, hogy a tavasszal zárult 5G-aukció feltételei alapján frekvenciadíj-kedvezményben részesíti azokat a szolgáltatókat, melyek vállalják meghatározott települések, vasútvonalak vagy éppen útszakaszok bizonyos arányú lefedését. A közúti közlekedésre vonatkozó hálózatépítési esetcsoportoknál a teljesítést a hatóság 2025. végén ellenőrzi, vagyis legkésőbb erre az időpontra az 5G-alapú vezeték nélküli adatátviteli infrastruktúra a legforgalmasabb utak mentén - vagy legalábbis azok bizonyos szakaszain - rendelkezésre állhat majd az autonóm járművek részére.
Ebben az évben egyébként a várakozások szerint már "csaknem minden", forgalomba helyezett új autó képes lesz kapcsolatba lépni a többi járművel és az infrastruktúrával az utakon.