Konzultáció kezdődött az EU-s roaming jövőjéről
Két év múlva hatályát veszti az az uniós jogszabály, mely az egységes európai piac eddigi talán legemblematikusabb intézkedéséhez, az uniós mobiltelefonos barangolási díjak eltörléséhez vezetett. A Bizottság megkezdte a munkálatokat az új szabályozási keret előkészítésére, miközben a lobbigépezetek újra beindultak.
A sztenderd jogalkotási folyamat első lépéseként nyilvános konzultációt indított az Európai Bizottság a roamingpiacot szabályozó uniós rendelet felülvizsgálatáról és esetleges kiterjesztéséről, módosításáról. Az Európai Unió területén (illetve további három, önkéntesen csatlakozó országban) működő mobilszolgáltatóknál a díjak fokozatos csökkentését követően három éve szűnt meg az uniós barangolás során alkalmazott roamingdíj, az ezt előíró 2017/920 EU rendelet azonban két év múlva hatályát veszti.
Az Európai Bizottság pénteki közleménye szerint a hosszú távú cél továbbra is az, hogy a piac önszabályozó módon képes legyen fenntartani az extra költségek nélküli uniós roaming intézményét, a szervezet ugyanakkor úgy látja, hogy középtávon továbbra is szükség lesz "bizonyos szabályozási intézkedések" meghozatalára annak érdekében, hogy az uniós állampolgárok a későbbiekben is ugyanolyan feltételekkel használhassák mobilelőfizetésüket más uniós tagországokban, mint otthon (innen is ered az angol Roam Like At Home kifejezés).
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
A roamingdíjak az EU-s szabályozás megjelenése előtt általában kétoldalú egyezmények alapján lettek meghatározva (illetve vannak ma is meghatározva az unión kívüli országok esetében), és először 2007-ben szabályozta őket egységesen az Európai Unió, majd további tíz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az előfizetők számára a korábban olykor egekbe szökő extra költségek teljesen eltűnjenek. Bár az ügyfelek számára a roaming - elvileg - nem okozott további fejfájást, az uniós szabályozás nagykereskedelmi szinten továbbra is meghatározott bizonyos ársapkákat, melyeket a szolgáltatóknak az egymás közti elszámolás esetén alkalmazniuk kellett.
Így például 2017. nyarán, amikor az előfizetőknek ez már nem került plusz pénzbe, a szolgáltatók 7,70 eurót számlázhattak egymásnak 1 GB roaming környezetben forgalmazott adat után, míg a nagykereskedelmi díjak fokozatos, kötelező csökkentését követően ma ez az összeg 3,5 euró és 2022-ig további 1 euróval csökken. Vagyis a roaming a kiskereskedelmi díjak eltörlését követően is termelt bizonyos mértékű bevételt az operátorok számára.
Ez a bevétel azonban rendszerint nem egyenlően oszlott el a különböző országokban működő szolgáltatók között, így az árbevételből nagyságrendekkel több jutott azoknak az operátoroknak, melyek valamilyen, turisták által kedvelt országban működnek - ilyenek tipikusan a déli mediterrán-országok, köztük Spanyolország, Olaszország vagy Görögország. Eközben az északi államok szolgáltatói - ahonnan a turisták kiáramlottak nyáron - alig láttak plusz bevételt a roamingból.
Az új roamingszabályozás során a kiskereskedelmi díjaknál aligha várható változás, vagyis a roaming marad továbbra is ingyenes az egyéni és céges előfizetőknek egyaránt, a nagykereskedelmi színtéren azonban újabb, heves csaták várhatók. Az egyik legnagyobb európai mobiltávközlési tényezőnek számító Deutsche Telekom szerint például a nagykereskedelmi díjak további csökkentése nem indokolt, mivel a piaci szereplők már korábban lényegesen kedvezőbb tarifákban állapodtak meg önként. Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) szerint ugyanakkor ezeknek a megállapodásoknak jelenleg csak a nagy operátorok a haszonélvezői, míg az előfizetői bázisuk méretéből fakadóan jóval rosszabb alkupozícióban lévő virtuális mobilszolgáltatók (MVNO-k) felé rendszerint a lehető legdrágább nagykereskedelmi tarifát alkalmazzák a cégek.
A nyilvános konzultációra az alábbi hivatkozáson lehet válaszolni 2020. szeptember 11-ig.