Jelentősen változhat a jótállás jogintézménye
Számos ponton változhat a fogyasztói szerződések kapcsán fennálló kötelező jótállás és a szavatosság szabályozása jövőre. Jöhet a három év jótállás, illetve ellenőrizhetővé, számonkérhetővé válnak a szervizek és a nagykereskedők is.
Több ponton is belenyúl a kormány a fogyasztói szerződések során létrejövő jótállási kötelezettségek szabályozásába, jelentette be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter egy szerdai sajtótájékoztatón. Így többek közt a vételártól függően sávossá válik a kötelező jótállás időtartama, változnak a tájékoztatási kötelezettségek, valamint hatékonyabbá válhatnak a fogyasztóvédelmi ügyekben a fellépések azáltal, hogy az ellátási lánc összes szereplőjét ellenőrizhetik - és szankcionálhatják - jogsértés esetén.
JÓTÁLLÁS, SÁVOSAN
Az elfogadás előtt álló jogszabályváltozás minden érintett fél számára legfontosabb pontja a jelenleg hatályban lévő, 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendeletben foglaltakat egészítené ki azzal, hogy a termék vételárától tenné függővé a kötelező jótállás jelenleg maximum egyéves időtartamát. Így tízezer forintos vételár alatt a kereskedők továbbra sem lesznek kötelezettek jótállásra, tíz és százezer forintos vételár közt maradna egy év, száz- és kétszázötvenezer forintos vételár közt két évre emelkedne, kétszázötvenezer forintos vételár felett pedig három évre emelkedne a kötelező jótállási idő.
Hello, itt az idei SYSADMINDAY! Szabadtéri helyszínen idén is megrendezzük a hazai Sysadmindayt. Melós hónapok után ez egy jó lehetőség, hogy találkozzunk barátokkal, kollégákkal.
Fontos, hogy jótállás továbbra is csak az adott kormányrendelet mellékletében megnevezett ún. tartós fogyasztási cikkekre jár kötelezően, függetlenül a vételártól. E mellékletbe a módosítást követően bekerülnek a nyílászárók, riasztórendszerek és napelemek. Szintén lényeges momentum, hogy jótállást változatlanul csak a fogyasztó és vállalkozás közt létrejött adásvételi szerződéseknél köteles vállalni a kereskedő, ha a vásárló jogi személy, mentesül e kötelezettség alól.
Egy új tájékoztatási kötelezettség is belekerül a szabályozásba, így ha egy javításra leadott termék nem javítható 15 napon belül, tájékoztatni kell a fogyasztót, ha pedig a terméket negyedszerre javítják vagy 30 napon belül nem tudják kijavítani, automatikusan érvényesülnie kell a fogyasztó kicserélés iránti igényének. Fontos új elem, hogy a szerviznek a jótállásra kötelezettet (vagyis elsősorban a kereskedőt) ennek érdekében megfelelően tájékoztatnia kell a javítás elvégzésének várható idejéről.
ELLENŐRIZHETŐ SZERVIZEK, NAGYKEREK
Ahhoz, hogy ez ellenőrizhetővé és számonkérhetővé váljon, a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrző jogköreit megerősítik majd, melynek a fogyasztók mellett a jogkövető vállalkozások is nyertesei lehetnek. Eddig ugyanis a szakszerviz vagy a nagykereskedő mulasztása esetén kizárólag a kereskedő volt felelősségre vonható, aki az így esetlegesen keletkező kárát legrosszabb esetben peres úton volt kénytelen érvényesíteni a szervizpartnerrel vagy a disztributorral szemben.
Az új jogszabálymódosítás bár alapvetően fogyasztóbarát intézkedéseket tartalmaz, alkalmazhatósága magyar és nemzetközi jogi környezetben egyaránt felvet bizonyos kérdéseket, problémákat. A leghevesebb ellenállás a három évre kiterjedő jótállási idővel kapcsolatban várható, mely ilyen formában teljesen egyedülálló jogintézménnyé válik nem csak az Európai Unióban, hanem az egész világon.
A harmonizált uniós jogszabályok egyáltalán nem ismerik a jótállás fogalmát, az EU csupán a két évig terjedő szavatosság jogintézményének alkalmazását írja elő. Ennek megfelelően legalábbis kérdéses, hogy azon tartós fogyasztási cikkek esetén, melyekre jelenleg egy év jótállás és két év szavatosság vonatkozik, a gyártó vállalja-e a három évig terjedő jótállási időtartamot kizárólag a magyar piacra vonatkozóan - a szabályok változása így többek között érintené a legtöbb, felsőkategóriás okostelefonra vagy akár a bizonyos közép- és felsőkategóriás noteszgépekre vonatkozó kötelező jótállási időt.
Az új szabályozásban megjelenő, 30 napnál tovább húzódó javítás során fennálló kicserélésre vonatkozó kötelezettség emellett jelenleg ellentétes a Polgári törvénykönyvben foglaltakkal, hiszen a Ptk. lehetőséget ad a kereskedőnek arra, hogy ha a csereigény érvényesítése során aránytalan többletköltsége keletkezik, csere helyett kijavítással teljesítsen. Ez egyértelműen érdeke minden kötelezettnek a különösen nagy értékű fogyasztási cikkek, például gépjárművek esetén, melyeknél a legritkább esetben kerül sor cserére. Éppen a gépjárművek kapcsán ugyanígy problémás lehet érvényesíttetni a negyedik javítás utáni kötelező cserét.