Önként nem lazítanak a fizetési fegyelmen a hazai telkók
Miközben a nagy hazai távközlési szolgáltatók mindent megtesznek annak érdekében, hogy a szolgáltatásuk az új koronavírus járvány ideje alatt is megfelelő minőségben rendelkezésre álljon, addig szinte semmit nem tesznek meg azért, hogy könnyítsék a nehéz anyagi helyzetbe került, óvatos becslések szerint is több százezer előfizetőjük pénzügyi problémáit.
A jelenlegi helyzetben különösen felértékelődik a távközlési infrastruktúrák szerepe, az iparág szereplői előszeretettel hangsúlyozzák, hogy hálózatuk az új koronavírus járvány idején mennyire fontos szerepet tölt be az élet legtöbb területén, így a munkában, a tanulásban, a kapcsolattartásban vagy éppen a szórakozásban. A hazai piac prominens szereplői ugyanakkor mintha egyáltalán nem látnák, hogy a járványhelyzetet kísérő recesszió hány előfizető, illetve hány család számára teszi rendkívül nehézkessé, hogy az időközben még kritikusabbá váló infrastruktúra-használati költségeket (időben) kifizessék.
ADÓS, FIZESS!
A hazai piac legnagyobb szereplői ennek megfelelően semmilyen nyílt formában nem lazítanak a fizetési fegyelmen, vagyis a szolgáltatások havi díját továbbra is mindenkinek határidőre ki kell fizetnie, ellenkező esetben a türelmi idő (mely szintén változatlan) leteltével a cég korlátozhatja a szolgáltatást, végső esetben pedig meg is szüntetheti azt. Bár a járványveszély lecsengésével ennek kockázata némileg csökkenhetett, ugyanakkor az internetszolgáltatás esetleges kikapcsolásával egy ilyen helyzetben fokozottan nőhet az átmenetileg nehéz helyzetbe került előfizetők (beleértve a lakossági és üzleti ügyfeleket) kiszolgáltatottsága.
Az Egyesült Államokban ennek ellensúlyozására már márciusban indult olyan kormányzati kezdeményezés, mely azt kérte a helyi távközlési cégektől, hogy a számlák nem fizetése miatti szolgáltatáskorlátozásokat (beleértve a hozzáférés teljes megszüntetését) határozott ideig függesszék fel. Ebbe végül az összes nagy amerikai telkó különösebb noszogatás nélkül belement, bár tény, hogy az Egyesült Államokban a magyar viszonylatokhoz képest jóval többen kerültek utcára, a jövedelmük jelentős részét így elvesztő családokat pedig nem lett volna elegáns elvágni az otthoni álláskeresés, tanulás és szórakozás gyakorlatilag egyetlen módjától. Hasonló moratórium egyébként már Európában is működik, a portugál távközlési szolgáltatók nemrég belementek, hogy szeptemberig nem szüntetnek meg szerződést nemfizetés miatt.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
A többnyire kormányzati kezdeményezésre induló fizetésenyhítő intézkedések kapcsán rendszerint mérlegelni kell, hogy a háztartások kasszáját mennyire terhelik meg a vonatkozó kiadások (Magyarországon a háztartások átlagos telekommunikációs kiadása egyes kutatások szerint havonta valamivel több, mint 20 ezer forintra tehető). Hazánkban a kormányzat elsőként a banki hitelezés kapcsán bajba jutott állampolgárokon (és cégeken) igyekezett segíteni a hitelfizetési moratórium bevezetésével, jóllehet a döntés itt sem terjedt ki minden hitel- és részletfizetési konstrukcióra.
A távközlési költésekkel összefüggésben ha valaki például egy elektronikai szaküzletben vett a vonatkozó kormányrendelet megjelenéséig 0%-os kamatmentes fogyasztói hitelre egy több százezer forint értékű okostelefont (netán tévét vagy notebookot), az az év végéig nem kell fizesse a törlesztőrészleteket, míg ha egy előfizető ugyanazt a készüléket egy mobilszolgáltatótól vásárolta kamatmentes részletre, annak továbbra is teljesítenie kell legkésőbb a fizetési határidőre. Arra ugyanakkor nincs ismert, kialakult gyakorlat, hogy nemfizetés esetén a szolgáltatók jelen helyzetben hogyan hajtják be a követeléseiket, ezzel együtt az is tény, hogy ilyen esetben legfeljebb a szolgáltatók saját feketelistájára kerülhet fel az ügyfél, egy esetleges későbbi banki hitelfelvétel során nem kap azonnal piros lapot, mivel anyaga nem kerül be a Központi Hitelinformációs Rendszerbe (KHR).
A piaci szereplők a járványveszély során többször hangsúlyozták azt is, hogy nem javasolják ügyfeleiknek a személyes ügyintézést, beleértve a személyes jelenléttel járó (ügyfélszolgálati, postai sárga csekkes) számlafizetést. A cégek az elektronikus számlafizetési módokat egyébként évek óta pártolják, melynek egyik legalapvetőbb formája, hogy a havi előfizetési díjból eltérő összegű kedvezményt adnak, ha az ügyfél vállalja, hogy elektronikus úton fizeti a számlát. A Magyar Telekomnál, a Vodafone Magyarországnál és a Telenor Magyarországnál egyaránt létezik ilyen konstrukció (e-pack vagy e-komfort néven), ezek szolgáltatótól függetlenül, előfizetésenként bruttó 300-1000 forint összegű kedvezményt biztosítanak a havi díjból.
KEDVEZMÉNY VAGY BÜNTETÉS
Csakhogy a kedvezmény igénybevételének az is feltétele, hogy az ügyfél a fizetési határidő lejárta előtt rendezze tartozását, ha ez nem teljesül, a kedvezményt a tárgyhónapra elveszti, annak összegét a következő havi számlájára terheli a szolgáltató. Mindez a járványt követően nehéz anyagi helyzetbe került ügyfelek százezrei számára további anyagi terhet jelenthet, ám a szolgáltatók a jelek szerint ezt a kitételt sem kívánják önként átírni. Megkeresésünkre a Telenor Magyarországnál elmondták, hogy az e-komfort csomag feltételei továbbra is változatlanok, a Magyar Telekomnál és a Vodafone Magyarországnál a cikk megjelenéséig nem kaptunk választ kérdésünkre.
Egy a HWSW által megkérdezett pénzügyi-fogyasztóvédelmi szakértő szerint a nagy ügyfélkörrel rendelkező hazai szolgáltatócégek minden fizetési könnyítéstől valósággal rettegnek. Az okok kapcsán Siklósi Máté, a CP Contact fogyasztóvédelmi tanácsadó cég ügyvezető partnere lapunknak elmondta, minden olyan esetben, amikor szóba kerül, hogy egy szolgáltatás igénybevételéért ideiglenesen nem, vagy kedvezőbb feltételek mellett kell teljesítenie az ügyfélnek, az a későbbiekben is kihathat a fizetési morálra.