Tarolt a Zoom az első negyedévben

Rendkívül sikeres első üzleti negyedévet zárt a Zoom: a cég pénzügyi naptárja szerint idén április 30-cal lezárult, 2021 Q1-es időszakban a vállalat lendületét a sorozatos biztonsági fiaskók sem tudták megtörni. A videokonferencia platform bevétele brutális, 169 százalékos növekedést produkált az egy évvel korábbi eredményekhez képest, ami összesen 328,2 millió dollárt jelent. A Zoom menetelésének természetesen a koronavírus világjárvány adta a legnagyobb lökést, ami miatt rengeteg dolgozó és diák is távmunkára vagy épp távoktatásba kényszerült. A vállalat az időszakban 27 millió dolláros profitot termelt - ez ugyancsak nagyon látványos előrelépés, egy évvel ezelőtt ugyanis a Zoom még 0,2 milliós nyereségről számolt be.

Pénzügyi jelentésében a cég külön kitér rá, hogy ingyenes felhasználóinak tábora is példátlan növekedésen van túl - ahhoz többek között világszerte mintegy 100 ezer iskola is csatlakozott az online tanórák levezényeléséhez. A vállalat ügyfélbázisának felépítésébe is betekintést adott: mára mintegy 265400, tíznél több alkalmazottat foglalkoztató cég használ Zoomot, ami jókora, 354 százalékos növekedés a megelőző év első negyedévéhez képest. Az elmúlt 12 hónapban továbbá a cégnek 769 ügyfele volt, amely 100 ezer dollárnál nagyobb összeggel járult hozzá bevételeihez - ez szintén látványos, 90 százalékos növekedés a tavalyi Q1-hez viszonyítva. A Zoom a következő negyedévben 495-500 millió dolláros bevételre számít, a teljes 2021-es pénzügyi évre vonatkozóan pedig 1,78 és 1,8 milliárd dollár közé becsli várható forgalmát.

A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.

Az elmúlt hónapok biztonsági botrányai tehát nem voltak fájdalmas hatással a vállalat üzleti teljesítményére, és az év további szakasza kapcsán sem tudták letörni a Zoom várakozásait - pedig a közelmúltban bőven akadtak problémák a cég háza táján. Miközben a szolgáltatás felhasználószáma meredeken nőtt, annak hiányosságaira is fény derült, a legemlékezetesebb ezek közül kétségkívül a "Zoombombing" jelenség volt - a szolgáltatás lehetővé tette, hogy illetéktelen felhasználók az online meetingek azonosítójának megtippelésével csatlakozzanak hívásokhoz. A cég kommunikációja sem volt makulátlan, miután először hamisan állította, hogy szolgáltatása a videohívásokhoz végpontok közötti titkosítást használ, majd később napi aktív felhasználószáma kapcsán is erősen túlzott.

Szerencsére a botránysorozat után a cég rohamtempóban kezdte javítani platformját, kötelezővé tette az online meetingek jelszavas védelmét az ingyenes fiókoknál, illetve május elején egy titkosítási megoldásokat fejlesztő céget is felvásárolt, amelynek technológiájára várhatóan a videochatek valódi végpontok közötti titkosítását építi majd fel.