Kínai riválisok törnek a Zoom babérjaira

A különféle videokonferencia-megoldások a koronavírus-világjárvány megjelenésével minden eddiginél nagyobb népszerűségnek örvendenek és ezt a népszerűséget valószínűleg a fertőzés elvonulása után is meg tudják majd tartani. A pandémia emellett új szereplőket emelt elképesztő magasságokba, elég csak a kínai születésű milliomos üzletember Eric S. Yuan Zoomjára gondolni, mely alig néhány hónap leforgása alatt nyakára nőtt a sokkal biztosabb lábakon álló Microsoft Teams és Google Meet. A Zoom pozícióit most mégsem ezek a platformok veszélyeztetik leginkább.

Yuan szülőhazájában, Kínában a legnagyobb technológiai óriások szintén igyekeznek megerősíteni pozícióikat a videokonferencia-platformok mezőnyében, igaz, a helyi piac nagyágyúi ehhez némi hátszelet kapnak az államtól. Így Kína már tavaly szeptemberben sok más szoftveres megoldáshoz vagy platformhoz hasonlóan tiltólistára tette a Zoom nemzetközi kiadását, ezzel teret engedve az olyan, helyi szereplőknek, mint az Alibaba által jegyzett DingTalk vagy a Tencent VooV-ja. 

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

A kínai protekcionista politikának ezúttal is meglett a hatása: a Zoom nélkül a DingTalk és a VooV (illetve annak kínai piacra szánt megfelelője, a Tencent Meeting hirtelen kiugróan magas népszerűségre tett szert - persze ehhez kapóra jött a Covid-19 járvány is. A DingTalkot így ma már több mint tízmillió kínai cég és állami szervezet (a kettő néhol összefolyik) és több mint 120 millió tanuló használja országszerte.

A Zoom és a hasonló platformok sikerén felbuzdulva a kínai szereplők tavasszal kiléptek a nemzetközi piacra is videokonferencia-platformjukkal, igaz, egyelőre jórészt Ázsiában érhetők el a szolgáltatások, és alighanem itt is tudnak majd igazán népszerűek maradni. A VooV két héttel ezelőtti premierje során a Tencent illetékesei ugyanakkor világossá tették, hogy a platformot világszerte elérhetővé kívánják tenni "megfelelve a helyi szabályozásnak".

Eközben a Zoom használata kapcsán további korlátozásokat vezettek be a hónap elejétől Kínában. Ennek megfelelően a platformra kizárólag cégek regisztrálhatnak, megfelelő engedéllyel rendelkező értékesítési csatornán keresztül, az ily módon regisztrált felhasználók által hosztolt konferenciákra azonban (egyelőre) bárki meghívható.

A feltörekvő kínai szereplők helyezkedése érthető még akkor is, ha a koronavírus-világjárvány teljesen kikerül a képletből. Egyes piaci előrejelzések szerint a videokonferencia-platformok piaca 2030-ra elérheti a 16 milliárd dolláros forgalmat, ráadásul az Alibabának és a Tencentnek a Zoommal szemben (és a Google-höz hasonlóan) megvan minden eszköze ahhoz, hogy monetizálja a most megszerzett fogyasztói bázisát.