Kipróbáltuk: Huawei P40 Pro

A szokott menetrend szerint idén is befutott a Huawei tavaszi csúcstelefon-szériája, amelynek élén (egyelőre) a P40 Pro modell lovagol - várhatóan nyáron lesz kapható a még magasabbra pozicionált Pro+ kiadás. A P40 Pro tehát a kínai óriás jelenlegi élharcosa, amely a Mate 30 Pro után a második "AG" jelölésű csúcsmodell. A készülék ennek megfelelően a Google GMS néven ismert szolgáltatáscsomagja és Play Store alkalmazásbolt helyett a HMS-sel operál, azaz a Huawei saját mobilos szolgáltatásait és alkalmazásboltját használja.

MEGÚJULT VONALVEZETÉS

A P40 Pro külsőre is látványos átalakuláson ment át az előd P30-hoz képest, annak ellaposított alsó-felső éleit lekerekített vonalak váltják - sőt, rendhagyó módon a kijelző fölötti üvegborítás nem csak a telefon oldalaira "folyik le", alul-felül kinyúlik a telefon széleire. A kijelző maga ugyanakkor csak oldalain hajlított, a telefon alján és tetején már nem követi az üveg görbületét. A panel oldalsó ívét a Huwei nem húzta ki olyan drasztikusan, mint a Mate 30 Pro estében, így a szokásos fizikai gomboknak is kényelmesen maradt hely a telefon oldalain, beleértve a bekapcsoló- és hangerőgombokat is.

Az ujjlenyomat-olvasó a kijelző mögött kapott helyet, azt a cég kissé feljebb helyezte el, mint az említett Mate 30 Pro egészen a panel aljára száműzött érzékelőjét, így használata is érezhetően kényelmesebb. Erre egy lapáttal még rátesz, hogy a szenzor harmadával nagyobb az elődnél, így eltalálni is könnyebb, ráadásul gyorsan, megbízhatóan dolgozik, a telefon feloldásánál egyáltalán nem voltak fennakadások, leszámítva talán a mosogatás közben összeaszott ujjbegyek esetét.

A hátoldal legfeltűnőbb eleme a méretes kamerablokk, amely a hátlapi szenzoroknak, többek között az ismét összetett, periszkópszerű tükörrendszer mögé költöztetett telefotó kamerának ad otthont. Az üveg hátoldal matt borítása kifejezetten jól sikerült, az nem csak tetszetős megjelenést és kellemes fogást biztosít a telefonnak, de az ujjlenyomatokat is jóval kevésbé gyűjti, mint a fényes üvegfelületek.

A formaterv, főként az alul-felül is ívbe hajló elülső üvegborítás, kifejezetten egyedi megoldás a Huawei részéről, a matt hátlappal kombinálva egyértelműen prémium megjelenést kölcsönöz a telefonnak, még ha nem is hoz radikális váltást a szegmensben évek óta uralkodó "üvegszendvics" felépítésben. Ízlés dolga, hogy a kialakítás kinek mennyire nyeri el a tetszését, az mindenesetre vitathatatlan, hogy jó friss ötletekkel találkozni az okostelefon-piacon, illetve a hajlított szélek a gesztusvezérlést is kényelmesebbé teszik. Praktikusság szempontjából persze így valamelyest nagyobb az esély, hogy a készüléket leejtve az nem a fémkereten, hanem az üvegen landol, szerencsére ezek a kockázatok a telefonhoz a cégtől megszokott módon mellékelt, átlátszó tokkal csökkenthetők, persze némi esztétikai áldozat árán. A vízbe ejtéstől viszont nem kell tartani, az eszköz IP68-as védettségi besorolást kapott, azaz akár egy méterrel a felszín alatti kirándulást is átvészel.

Az előlapon a P30 Próból ismert könnycsepp-notch helyett egy a kijelzőbe vágott, pirula formájú nyílásban figyel a szelfikamera, illetve a biztonságos arcalapú azonosításhoz szükséges IR szenzor. Noha ez az értesítési sávot kicsit megkurtítja, abban még mindig jóval több hasznos területet hagy meg, mint a Mate 30 Prónál látott notch, miközben az ujjlenyomat mellett az alternatív feloldási lehetőséget is megtartja. A készülék felső élén IR ledet is találunk, ez a különböző háztartási eszközök és egyéb, infravörös távirányítóval működő készülékek vezérlését teszi kényelmesebbé - aki telefonjánál megszokta, hogy a tévé vagy épp a légkondi bekapcsolásához nem kell a fizikai távirányító után turkálni a kanapé párnái között, jó eséllyel a későbbiekben ragaszkodik majd a hasonló képességekkel szerelt telefonokhoz.

ISMERT CSÚCSVAS, 5G-VEL MEGSPÉKELVE

A HDR10 minősítésű OLED kijelzőnél nem érheti szó a ház elejét, az kiváló képet ad - még ha felbontásban nem is fog rekordokat dönteni, 441 PPI-s pixelsűrűsége és fényereje is teljesen kielégítő. Ráadásul a panel 90 hertzes frissítési rátája a hírfolyamok tempós görgetésénél is sima élményt biztosít - igaz már 120 hertzes riválisok is akadnak a piacon, a legtöbb felhasználónak azonban jó eséllyel a 90 hertz is érezhető előrelépés lesz a szegmensben továbbra is többségben lévő, 60 hertzes kijelzők után.

A keresztbe-kasul meghajlított panel mögötti vassal már korábban találkozhattunk, a Huawei HiSilicon Kirin 990 lapkája a tavaly debütált Mate 30 Próban is ott volt, igaz még az integrált 5G modem nélkül - ez utóbbi a P40 Próban már ott figyel, biztosítva a támogatást az új generációs hálózatok használatához. A vas, ahogy utóbbi modellnél, úgy a P40 Prónál is gond nélkül megbirkózik a felé hajított feladatokkal, legyen az multitasking a munkába menet, vagy épp a látványos grafikájú játékokban való lövöldözés, mindezt zavaró melegedés vagy döccenés nélkül.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

Az eszközön EMUI 10.1 fut, korábban a cég az Androidra húzott felhasználói felületet emlegette ezen a néven, a Google-lel való szakítás óta azonban a teljes, egyébként Android 10 rendszert bevonta az elnevezés alá. A felület a Mate 30 Próhoz képest nem hoz sok változást, említést érdemel azonban a UI-on oldalról kihúzható menüsáv, amelyben gyorsan hozzáférhetők a gyakran használt alkalmazások, illetve azok ablakos futtatására is lehetőség van. Ezt a Huaweitől már ismert, osztott képernyős nézettel kombinálva akár három appot is használhatunk egyszerre, ilyenkor persze már a több mint hat és fél hüvelykes panelen is zsúfoltnak hatnak a tartalmak - egy-egy gyors jegyzet lefirkantásához ugyanakkor kifejezetten jól jöhet a funkció.

HOSSZÚ ÚT ÁLL MÉG AZ APP GALLERY ELŐTT

A Google Mobile Services (GMS) és a Play Store hiánya még mindig elég fájdalmas, noha érezhető némi javulás ezen a területen. A legtöbbeknek persze, hogy rendszeresen használt alkalmazásaikat be tudják szerezni, jó eséllyel továbbra is be kell majd izzítaniuk a Huawei App Gallery mellett több más, alternatív alkalmazásboltot. Ezek közül a legkézenfekvőbb még mindig az Amazon App Store, amely a cég weboldaláról gyorsan letölthető és üzembe is állítható - de persze aki nem akar teljesen tiszta lappal indulni a telefonnal, az a kezdeti beállításoknál klónozhatja is korábbi eszközét, így átmentve a már telepített alkalmazásokat. Teljes megváltást ugyanakkor ez a megoldás sem hoz, hiszen a GMS-re támaszkodó appok hiába keresik majd az eszközön a Google szolgáltatásait.

A Google ökoszisztémában már megkedvelt, a Huawei platformján is jól használható alkalmazások levadászása szerencsére egyre egyszerűbb, az App Gallery kínálata bár még most is erősen foghíjas, folyamatosan bővül, illetve olyan, harmadik féltől származó megoldások is segítik az appok felkutatását, mint a More Apps alkalmazás. Ez utóbbiban egy-egy appra rákeresve gyorsan megtalálható, hogy az a Google Play Store-on túl milyen felületekről, külső alkalmazásboltokból tölthető le, ami sok keresgéléssel töltött időt megspórolhat a felhasználóknak. A platform tehát növekszik és az áthidaló megoldások is egyre kényelmesebb felhasználói élményt nyújtanak, az élmény ugyanakkor továbbra is fragmentáltabb mint a Google-lel való szakítást megelőzően - mindenesetre hónapról hónapra érezhető a fejlődés a kínai gyártó ökoszisztémájában.

A P40 Prón futó EMUI-n is alapértelmezett már a gesztusalapú vezérlés, az elmúlt években ez bevett megoldássá vált a gyártó eszközein, és ahogy korábban, most is csak jót mondhatunk róla. A használat változatlan, továbbra is a kijelző aljáról felfelé húzás helyettesíti a home gombot, ha pedig ezután ujjunkat a panelon tartjuk, megjelenik a multitasking menü. A telefon bármely oldaláról befelé söpörve léphetünk egyet vissza az aktuális alkalmazásban. A gesztusok használatát az alul és oldalt is ívelt üveg még kényelmesebbé teszi, már a home gesztusnál sem kell a telefon alsó élét dörzsölgetni. A megoldás a telefont bármely kézben fogva jóval komfortosabb élmény nyújt, mint a klasszikus navigációs sávhoz való nyújtózkodás, persze aki utóbbihoz ragaszkodik, van mód annak visszaállítására.

ÚJABB ÉV, ÚJABB CSÚCSKAMERA

A Huawei tavaszi "P" sorozata minden évben kiemelt hangsúlyt fektet a kamerákra, idén sincs ez máshogy, a méretes hátoldali kamerablokkba a gyártó rendkívül látványos fotós teljesítményt tudott begyömöszölni, amely mindenféle erőfeszítés nélkül helyt áll a csúcskategória élmezőnyében.

Ehhez a gyártó a piacon elérhető legnagyobb méretű szenzort ültette a kameranégyes főszereplőjébe: az 50 megapixeles fő érzékelő 1/1,28 hüvelykes, ezzel valamivel a rivális Samsung Galaxy S20 Ultra több mint kétszer ekkora felbontást kínáló érzékelőjénél is nagyobb. Ebből adódik, hogy a szenzoron sorakozó pixelek is kifejezetten méretesek, így nagy mennyiségű fényinformációt fogadnak be, ami nem csak nap közben, de gyenge fényviszonyok között, éjszaka is kiváló fotókat eredményez - utóbbinál az optikai képstabilizáció is sokat segít.

A készülékkel lőtt fényképek élénk, de nem természetellenesen túlszaturált színeket hoznak, és a közeli fotóknál a háttérelmosás is rendkívül látványos, szép képeket eredményez, nappal és este is. Gyengébb fényviszonyok mellett a közeli, illetve makrófotóknál időnként előfordulhat, hogy a kamerának szüksége van 2-3 másodpercre, míg megtalálja a megfelelő fókuszt, de nincs szó zavaró mértékű várakozási időről. Az 5x optikai zoomot kínáló, periszkóp elrendezésű telefotó kameránál sem érheti szó a ház elejét, és az ultraszéles látószögű szenzor is kiválóan teljesít, noha éjszaka azért látható a különbség a fő érzékelő és utóbbi fénybegyűjtő képessége között.

A P40 Pro kövér, 4200 mAh kapacitású akkumulátorával két munkanapot is gond nélkül kiszolgál, ráadásul a mellékelt, 40 wattos gyorstöltővel nagyjából egy és negyed óra alatt nulláról 100 százalékig tölthető fel. Az eszköz a vezeték nélküli töltést és a fordított vezeték nélküli töltést is támogatja, a hátlapjához illesztve az okosórák, vezeték nélküli fülesek vagy az ismerősök telefonjai is kaphatnak tőle némi extra szuflát. Utóbbi esetben persze nem érdemes tempós töltésre számítani, arra mindenesetre tökéletes, hogy az adott eszköz még kibírja a hazautat egy hosszabbra nyúlt este után.

Az élményt tekintve a Huawei P40 Próval szerzett tapasztalatok nagyon hasonlítanak a Mate 30 Pro esetére. A kínai gyártó most is abszolút élvonalbeli hardvert rakott össze, elegáns, tetszetős dizájnnal, ütős teljesítménnyel, hosszú üzemidővel és a piacon elérhető egyik legjobb kamerarendszerrel. Ehhez, ahogy a szegmensben már megszokhattuk, csillagászati, kereskedőtől függően bruttó 395 ezer forint környéki árcédula párosul. Bár az árazás korántsem egyedülálló, a Google ökoszisztéma hiányában sokkal nehezebben indokolható, mint a riválisok esetében (legalábbis Kína piacán kívül) - még úgy is, hogy hardveroldalon egyértelműen a piac egyik legjobb eszközéről van szó.