Hétvégén rekordot döntött a magyar internet

A múlt hét végén megdőlt a mindenkori adatforgalmi rekord az egyik legnagyobb független magyar internetes adatkicserélő központban - a Budapest Internet Exchange (BIX) üzemeltetői március 21-én, szombat esete 252,7 Gbps csúcsforgalmat regisztráltak (a korábbi rekord 245,9 Gbps volt). Bár a BIX a teljes magyar internetes forgalomnak csak körülbelül 15-20%-át bonyolítja, a többi a szolgáltatók saját központjain keresztül zajlik, a statisztika arányaiban jól mutatja, hogy a koronavírus okozta social distancing jelenség milyen hatással van az internethasználati szokásokra.

SZOMBAT ESTI LÁZ

A szombat esti forgalmi rekord egyben abból a szempontból is beszédes, hogy a bár a távmunka és távoktatás a korábbiaknál nagyobb forgalomterhelést jelent hétköznaponként is, valójában továbbra is a hétvégi időszak és az esti órák hozzák a csúcsot. Vagyis azok az otthon maradt emberek, akik korábban valamilyen társasági tevékenységet választottak szombat esténként, most az interneten tartják a kapcsolatot vagy múlatják az időt - jellemzően valamilyen streaming tartalomfogyasztással.

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

A forgalom eloszlása ugyanakkor láthatóan szolgáltatónként más és más, vannak olyan internetszolgáltatók, melyek a BIX felé a korábban lekötött kapacitásaik határához értek, számukra az ISzT március 15-i hatállyal visszamenőlegesen ingyenes plusz kapacitást biztosít. A szervezet arról tájékoztatta a HWSW-t, hogy az extra kapacitást több nagy internetszolgáltató a hét eleje óta fokozatosan használni kezdte, így a forgalmi torlódások a BIX-en keresztül zajló adatcsere esetében ezeknél a cégeknél csökkenhetnek.

A BIX ugyan nem végez forgalomanalízist, a HWSW-nek nyilatkozó szakértők szerint ugyanakkor a megnövekedett forgalom jelentős részre a különböző videostreaming-szolgáltatók külföldi szerverei felől irányul, ami bizonyos esetekben az amúgy is szűkös(ebb) külföldi kapacitást eszik meg. Szakértők szerint most különösen kiéleződhet a tartalomszolgáltatók és a hozzáférés-szolgáltatók közt az utóbbi időszakban kiélesedett vita, mely arra irányul, hogy kinek hogyan kéne kezelnie a megnövekedett forgalomigényt - különösen egy olyan helyzetben, mint a mostani. Nem véletlen, hogy a Netflix, a YouTube, a Disney+ és számos más videostreaming-szolgáltató a napokban arról döntött, hogy csökkenti az európai felhasználók által streamelt tartalmak bitrátáját, ezzel csökkentve a stream adatforgalom-igényét.

ÁTVISZ-E A TECHNIKA?

A HWSW által megkérdezett szakértők ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy az adatcserélő központok kapacitásán túl, illetve a mellett elsősorban a hozzáférési hálózat áteresztőkapacitása, azon belül is az átviteltechnika mutatkozhat szűk keresztmetszetnek - ráadásul ez egy olyan terület, melyet költségesen és relatíve bonyolultan lehet csak bővíteni. Mobilinternet esetén ilyen lehet például a szűkös mikrohullámú kapacitás, de vezetékes internet esetében is előfordulhatnak torlódások a gerinchálózati összeköttetéseknél.

A szolgáltatók többsége a napokban most azt igyekszik felmérni a beszállítókkal közösen, hogy milyen licenc- vagy hardverbővítési lépésekkel lehet úrrá lenni az esetleges kapacitásproblémákon. Ilyen, általános problémáról egyébként eddig egyik szolgáltató sem számolt be, végső soron azonban mindegyik operátornak adottak a lehetőségei arra is, hogy a "békeidők" szigorú szabályozásától eltérve olyan hálózati priorizálást végezzen, melyek a veszélyhelyzetben felmerülő extra forgalomigénynek (oktatási oldalak, távmunkát segítő platformok stb.) elsőbbséget biztosít minden más forgalomtípussal szemben