NMHH: A 3G-nek előbb-utóbb át kell adnia a helyét

Többé-kevésbé az egész világon egyetértenek azzal a mobiltávközlési piaci szereplők, hogy megérett az idő az ezredforduló óta velünk lévő 3G technológia nyugdíjazására, és ahogy a bevezetésnél, úgy a hálózatok fokozatos lekapcsolásánál is szerephez juthatnak a szabályozó hatóságok – különösen a hírközlési piacát tekintve olyan szigorúan szabályozott régiókban, mint Európa. A téma a hazai szabályozó szerv, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) asztalán is terítéken van, erről beszélgettünk a szervezet elnökével, Dr. Karas Monikával.

NINCS NEMZETI KIVEZETÉSI SZÁNDÉK

Korábbi hírekben ugyan felmerült, hogy a piaci szereplők esetlegesen koordinált módon, kvázi a hatóság aktív közreműködésével kívánják egyszerre lekapcsolni a 3G-s hálózati elemeket, azonban az NMHH első embere szerint erre jelenleg nincs mód:

„Semmilyen koordinált nemzeti kivezetési szándék, akcióterv vagy stratégia nincs az NMHH-nál jelenleg, de vizsgáljuk a lehetőségeket, hiszen szigorú uniós szabályozás alá esik ez a terület, azaz egyelőre csak a lehetőségekről beszélgetünk” – mondta el az Elnök a HWSW iparági koordinációval kapcsolatos kérdésére.

„Néhány éven belül azért aktuális lesz a 3G kivezetése, egyszerűen azért, mert eljárt felette az idő. Lassú és nem hatékony technológia, rendelkezésre állnak helyette fejlettebb megoldások – ezek a 4G és az 5G.

Mivel a frekvenciavagyon egy korlátos erőforrás, minden állami és piaci szereplőnek el kell gondolkodnia azon, hogy a hatékony frekvenciagazdálkodás általános célját szem előtt tartva mire használja fel, hogyan hasznosítja azt.

Nyilván egy nem hatékony technológiát a szolgáltató előbb-utóbb le fog cserélni, de ezt csak az uniós hírközlésjogi és versenyjogi keretek közt teheti meg” – tette hozzá.

A hatóság elnöke szerint értelemszerűen a hálózatok technológiai fejlettsége is szerepet játszik a folyamatban. Magyarország ezen a téren mondhatni kifejezetten élen jár. „A hazai 4G rendre az első tíz legjobb között szerepel globális összehasonlításokban.” A szolgáltatók ezzel együtt üzletpolitikai megfontolásból bármikor dönthetnek úgy, hogy egy-egy technológiát kivezetnek a portfóliójukból – hívja fel a figyelmet a hatóság első embere.

„Ma Magyarországon egyébként körülbelül 1,1 millió legfeljebb 3G-t használó készülék működik a mi felmérésünk szerint, amiből nagyjából 900 ezer a lakossági, 200 ezer pedig az M2M kapcsolat” – dr. Karas Monika szerint ugyanakkor a lakossági ügyfeleknél lévő készülékek ma már elsősorban csak hanghíváshoz használják a technológiát. Mivel a hatóság felmérései szerint körülbelül háromévente feleződik meg az előfizetőknél lévő 3G-t használó készülékek száma, egy potenciális lekapcsolással érintett ügyfélkör mérete még az évtized közepén is százezres lehet.

NEM LEHET ÁLLAMI TÁMOGATÁS

Kérdés, hogy a hatóság a szigorú szabályozási keretek közepette milyen szerepet vállalhat abban a folyamatban, aminek eredményeként ezt a százezres ügyfélbázist átterelik másik, lehetőleg modernebb hálózatokra. Az NMHH egyik fő célkitűzése, hogy ez az érintett feleknek a lehető legkevésbé „fájjon”. Az átállás folyamatában az NMHH elsősorban tájékoztatási, fogyasztóvédelmi szerepre készül, teszi világossá dr. Karas Monika: „Azt tudjuk tenni, hogy felhívjuk a piac és a fogyasztók figyelmét arra, hogy olyan készülékeket szerezzenek be, melyek a fejlettebb technológiák kiszolgálására is alkalmasak. Ezzel segíthetjük elő, hogy egyre jobb szolgáltatásokat érhessenek el a fogyasztók”. A hatóság szerint a televíziózás digitális átállása során nyújtott állami támogatáshoz hasonló eljárás a 3G-s készülékek cseréje esetén egyelőre nem kivitelezhető, mivel egyelőre a jogszabályi feltételek nem adottak hozzá.

A hazai operátorok részéről ugyanakkor a folyamat ennél sürgetőbbnek tűnhet, már csak azért is, mivel a következő években több, kulcsfontosságú frekvenciaértékesítési folyamatok válhatnak esedékessé, melyek során új, még nem használt sávokat és a szolgáltatás gerincét képező, már használatban lévő sávokat egyaránt újraértékesíthet a hatóság és előre fontos tisztázni a használhatóság feltételeit, hosszú távú műszaki lehetőségeket.

A hatóság ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a frekvenciák kiírása az uniós előírásoknak megfelelően harmonizált műszaki feltételek keretei közti használatot tesz majd lehetővé. Vagyis legtöbb esetben a technológiasemlegesség elve érvényesül, tehát az NMHH nem írja elő, hogy egy szolgáltató a rendelkezésére álló spektrum mekkora hányadát melyik technológia számára hasznosítja.

EGYAZON CÉL, ELTÉRŐ HANGSÚLYOK

Természetesen a hazai mobilszolgáltatókat is megkérdeztük a témában, a visszaküldött reakciók meglepetésre a legkevésbé sem tűntek koordináltnak. A Vodafone Magyarország válaszában hangsúlyozta, hogy egy potenciális 3G-s technológiakivezetés csak úgy történhet, hogy az semmilyen hátránnyal nem járhat a fogyasztók számára: „Az elmúlt évtizedek folyamatos fejlesztéseinek köszönhetően a magyarországi mobilhálózatok világszínvonalon is megállják a helyüket. Emellett már az 5G hálózatok tekintetében is Európa élvonalába tartozunk, hiszen a Vodafone Magyarországon elsőként és egyedüliként tavaly elindította kereskedelmi 5G szolgáltatását.

A 3G szolgáltatás kivezetése egy jelentős lépés lehet a további fejlődés irányába, hiszen ezáltal a felszabaduló sávokat a legújabb technológiákkal tudjuk majd használatba venni.

Mi a Vodafone-nál hiszünk abban, hogy az innováció és fejlődés célja egy jobb jövő megteremtése, így amikor esedékessé válik a 3G szolgáltatásunk kivezetése, azt csakis olyan formában tesszük majd, hogy a felhasználókat ne érintse hátrányosan és az egész ország digitális fejlődésére pozitív hatással legyen” – mondta el a HWSW kérdésére Dr. Budai J. Gergő, a szolgáltató vezérigazgató-helyettese, az igazgatóság alelnöke.

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

A Telenor szerint a hatósági koordináció, sőt a költségek részbeni állami átvállalása elengedhetetlen: „A 3G-ről 4G-re való átállás finanszírozása rövidtávon csak kiadást és költségnövekedést jelent a szolgáltatóknak.  Számít például az egyes berendezések kora és az is, hogy csak szoftveres vagy hardveres eszközök cseréjére van szükség. Tehát az előnyök a szolgáltatók számára csak hosszú távon érvényesülnek, azok nagy része rövidtávon az előfizetőknél realizálódik azáltal, hogy jobb szolgáltatást kapnak. 

Ezért is gondoljuk, hogy az állami szerepvállalásnak van létjogosultsága és értelme. Hasonló kivezetési folyamatoknál megfigyelhető, hogy az előfizetők kis része nagyon hosszú ideig ragaszkodik a régi, megszokott készülékéhez. Esetünkben ez blokkolhatja, hogy a 3G-frekvenciák átkerüljenek 4G-re és így a többi előfizetőnek nagyobb kapacitás álljon rendelkezésére. Ezért határozottan úgy gondoljuk, hogy a közjó érdekében feltétlenül szükség van az NMHH koordinálására – ugyanúgy, ahogy korábban egyszerre, egyidőben megtörtént az átállás a digitális TV-adásra, szintén az állami szerepvállalás megjelenésével.

Mivel az átállás haszna közvetlenül az előfizetőknél jelentkezik, ezért az államnak legalább az előfizetői oldalon be kellene szállnia a finanszírozásba, amellyel valójában a technikai haladásba fektet be

– nyilatkozta Dr. Drozdy Győző, a Telenor Magyarország vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese.

A Telekom szerint Magyarország jelenleg a „megfelelő pillanatban van ahhoz”, hogy megkezdődjék a lekapcsolás fokozatos előkészítése: „A 3G hálózat lekapcsolása egy hosszabb folyamat, hiszen műszaki, szolgáltatási és ügyfél oldalról is fel kell rá készülnünk. A legutóbbi a legfontosabb, hiszen az ügyfeleknek érteniük kell, hogy nem elveszünk tőlük valamit, hanem egy olyan logikus lépés a 3G hálózatok kivezetése a mobiltechnológia fejlődésének köszönhetően, amely az addig csak 2G/3G-t használó ügyfelek számára jobb szolgáltatásminőséget és ügyfélélményt jelent a 4G-re, VoLTE-re váltás révén.

A szolgáltatók számára a kivezetés gazdaságosabb, optimálisabb hálózatüzemeltetést tesz lehetővé. Nem elhanyagolható a környezetvédelmi szempont sem: a 3G hálózat lekapcsolásával elektromos energiát takarítunk meg, és eszköz is kevesebb lesz.

Emellett a korlátos frekvenciakészlet szempontjából optimálisabb kihasználást jelent, ha a felszabaduló sávokat 4G-re, 5G-re lehet majd használni – ez lehet a hatóság szempontja.

A 3G technológia lekapcsolásának lehetőségéről korábban már több fórumon beszéltünk, például a negyedéves pénzügyi sajtóbeszélgetéseinken is szóba került. Azt gondolom, hogy tekintve a 4G hálózatunk közel teljes lefedettségét (99,3%-os lakossági kültéri lefedettség) és világszinten is elismert minőségét, a megfelelő pillanatban vagyunk ahhoz, hogy elkezdjük előkészíteni a 3G hálózat fokozatos lekapcsolását. Az ügyfelek számára így biztosítjuk, hogy kellő idejük legyen felkészülni a változásra, és az eddig csak 2G/3G hálózatot használó ügyfelek a következő készülékcserénél ezt figyelembe véve választhassanak már 4G- és VoLTE-képes készüléket” – mondta el lapunknak Szabó János gazdasági vezérigazgató-helyettes.

A fentiek alapján nem kérdés tehát, hogy az elavult hálózatok kivezetésére előbb-utóbb (de inkább előbb, mint utóbb) szükség lesz, ennek kereteit, körülményeit azonban nem minden téren képzelik el egységesen a mobilszolgáltatók, illetve a szabályozó hatóság.