Bejelentkezett a DIGI a GSM-sávokra
Ha eddig nem lett volna az, mostantól teljesen egyértelművé vált, hogy a DIGI érdekelt a jövőben további, mobilhálózati frekvenciák használati jogosultságának megszerzésében, a jelenlegi három nagy operátor hegemóniájának tekintett GSM-sávok tekintetében is.
Frekvenciához kíván jutni a DIGI a három nagy magyarországi operátor, a Magyar Telekom, a Vodafone Magyarország és a Telenor Magyarország által jelenleg kizárólagosan használt GSM-sávokban, míg a három inkumbens ezt nagyon nem szeretné - ez az érdekkülönbség jelent meg egészen részletes módon a nyilvánosság előtt a magyar szabályozó szerv, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) tavaly decemberi nyilvános meghallgatásán, melyre nevével ellentétben valójában csak az érdekelt szervezetek kaptak bejutási lehetőséget. A meghallgatásról készült összefoglaló anyag alapján ugyanakkor jól beazonosíthatóak azok a kormányzati és iparági szereplőket foglalkoztató spektrumgazdálkodási témák, melyek fogyasztók tömegeit érintő kérdéseket vetnek fel.
MINDENKI AZT AKARJA
Mind közül a leginkább neuralgikus pontnak a GSM-sávok (900 MHz-es és 1800 MHz-es sávok) sorsa, a három hazai operátor, a Magyar Telekom, a Telenor Magyarország és a Vodafone Magyarország frekvenciahasználati jogosultsága ezek vonatkozásában ugyanis 2022. áprilisában lejár, az újrahasznosítás részletei pedig még nem kidolgozottak. Míg a jelenlegi szolgáltatók a szolgáltatásfolytonosságot kiemelt társadalmi érdekként kezelik, addig a magyar mobilpiac negyedik szereplője, a szolgáltatását tavaly tesztüzemben elindító DIGI Távközlési Kft. nyilvánvalóan ebben a sávrészben is frekvenciát szerezne, ezzel megoldva a jelenlegi hálózatot érintő kapacitás- és szolgáltatáslefedettségi problémákat.
Introvertáltak az IT-ban: a hard skill nem elég Már nem elég zárkózott zseninek lenni, aki egyedül old meg problémákat. Az 53. kraftie adásban az introverzióról beszélgettünk.
Éppen ezért nem különösebben lephette meg az érintetteket, hogy a DIGI képviselője a decemberi meghallgatáson konkrétan közölte, cégének szándékában áll frekvenciahasználati jogosultság szerzése a 900 és 1800 MHz-es sávban újrahasznosításra kerülő frekvenciaspektrumban. A szolgáltató a meghallgatáson arra kérte a hatóságot, hogy az újrahasznosítás módjának megválasztása során vegye figyelembe fenti kérését.
A hatóság az előkészítő anyagok alapján kész teret engedni a piacbővülésnek, sőt, akár bizonyos ösztönzőkkel is támogatná új szereplő megjelenését ebben a sávban. Így az NMHH megvizsgálja annak a lehetőségét, hogy piac igény esetén, legalább a sáv egy minimális részének (5 MHz) a sávban frekvenciahasználati jogosultsággal nem rendelkező érdeklődő frekvenciahasználati jogosultságot szerezhessen, a jelenleg frekvenciahasználati jogosultsággal rendelkezők sávon belüli pozíciójának lehető legnagyobb változatlansága mellett (a 900 MHz-es sávban 2x34,8, az 1800 MHz-es sávban 2x60 MHz használati jogosultsága jár le 2022-ben).
FOLYTONOSSÁG VS. VERSENY
A hatóság ezzel együtt azt is kifejtette, hogy az említett frekvenciasávok esetében kiemelten fontosnak tartja a szolgáltatásfolytonosságot, hiszen ebben a frekvenciatartományban jelenleg több millió eszköz kommunikál, ezek működésének biztonságát pedig garantálniuk kell a feleknek. A hatóság ugyanakkor azt is hozzátette, hogy stratégiai célja a fenntartható verseny ösztönzése, melyeket a 900 és 1800 MHz-es sávok esetén is kiemelt szempontként kezel.
A szakhatóság tehát láthatóan meglehetősen vékony jégrétegen lépdelve próbálja megtalálni az egyensúlyt a kétféle fogyasztói érdek (szolgáltatásfolytonosság és verseny intenzitásának ösztönzése) között, miközben az inkumbensek a meghallgatáson elsősorban azzal érveltek, hogy a piacbővítés mindenképpen a szolgáltatásfolytonosság és szolgáltatásminőség rovására valósítható csak meg ebben - legalábbis ebben a sávban.
A három szolgáltató közül kettő - a Magyar Telekom és a Telenor Magyarország - a meghallgatáson felvetette, hogy az 1972/2018/EU irányelv (az Európai Távközlési Kódexről) új jogintézményként vezeti be a frekvenciahasználati jogok megújítását bizonyos esetekben. Ez a jogintézmény a szolgáltatók érvelése szerint pont azért került be a jogrendbe, mivel az európai jogalkotó észlelte, hogy a mobil hírközlési szolgáltatás egyes piacai most értek el arra az érettségi fokra, hogy egyes rádióspektrum-tartományokat jelentős előfizetői bázis használ.
Csakhogy az irányelv hazai implementációja még nem zajlott le, noha az európai jog nem zárja ki a szakaszos implementációt - a szolgáltatók most elsősorban abban bíznak, hogy az erre a jogintézményre vonatkozó rendelkezés bekerül a hazai jogrendbe és a hatóság alkalmazni is fogja egy soron következő értékesítési eljárás előtt.
A DIGI képviselője szintén reagált a meghallgatáson a Kódexben szereplő megújítás intézményére. A cég álláspontja szerint a jelenleg hatályos szabályozás alapján a megújítás nem lehet az újrahasznosítás eszköze, emellett felhívja a figyelmet, hogy a megújítás a Kódex szerint is csak egy szűk körben alkalmazandó intézmény, ami eleve nem is alkalmazható olyan esetekben, amikor a használati jogosultság megadásakor a megújítás eleve ki volt zárva. A DIGI a fentiek mellett kinyilvánította, hogy a verseny ösztönzése és a frekvenciavagyon optimális használata olyan magasabb rendű céloknak minősülnek, melyekkel szemben a szolgáltatásfolytonosság nem élvezhet elsőbbséget.
MI JUT A VERTIKUMOKNAK?
A meghallgatáson a GSM-sávok jövője mellett szóba került még többek közt a vertikumok (vagyis más, frekvenciahasznosításban érdekelt, elsősorban iparági szereplők) frekvenciaigényének kiszolgálása, melyet a meghallgatáson részt vevő Innovációs és Technológiai Minisztérium képviselője is fontosnak tartott kiemelni, illetve a Mercedes Benz hazai gyáregységének a képviseletében is elhangzott állásfoglalás a témában. A gyártó képviselője óvva intette a hatóságot attól, hogy a frekvenciakiosztás során alapvetően a szolgáltatók által képviselt fogyasztói megközelítést alkalmazzák, illetve kérte, ne lehetetlenítsék el a német gyártóipar hazai képviselői számára az anyaországban használt speciális megoldások alkalmazását.
Végül, a fogyasztók nagyobb tömegét érintő változásként szóba került a 3G-s hálózatok koordinált lekapcsolása is, melynek szükségességével mindegyik szolgáltató egyetértett, ugyanakkor a hatóság segítségét kérték abban az ehhez szükséges előkészítő és kommunikációs munkához. A három nagy szolgáltatóhoz képest gyökeresen eltérő álláspontot képviselt a 3G-s hálózatot nem is üzemeltető DIGI, mely felvetette, hogy a 3G-s lekapcsolás időpontja minden szolgáltató önálló üzleti döntése alapján kell megszülessen.
A cég szerint amíg a 3G szolgáltatásokra piaci igény jelentkezik, addig az azok kivezetésére tett bármilyen iparági koordináció versenyjogi aggályokat vethet fel, a kivezetéshez nyújtott bármilyen állami támogatás pedig szükségszerűen versenytorzító hatású.