Új kategóriát teremtett, de nem váltotta meg a világot az iPad

Tíz évvel ezelőtt - egészen pontosan 2010. január 27-én - Steve Jobs bemutatta a világnak azt az eszközt, melyet az Apple az okostelefonok és a PC-k egyfajta keresztezéseként képzelt el. Megérkezett az első iPad, mely megalapozott a tabletpiacnak, noha maga a kategória végül nem bizonyult olyan átütő sikerűnek, mint az okostelefon. Ezzel együtt az első, zömében szkeptikus hangokat hamar elnémították a vártnál lényegesen jobb eladási adatok, mely több piaci szereplőt is arra sarkallt, hogy az Apple farvízén evezve megpróbáljon új vásárlókat szerezni magának.

Az iPad bemutatása egyben egy 2010-ben (még) meglehetősen népszerű termékkategória, a netbookok gyors hanyatlásához vezetett, aligha véletlenül: Ahogy arra Jobs is kitért az iPad leleplezésekor, 

A NETBOOKOK LASSÚAK, ROSSZ MINŐSÉGŰ KIJELZŐJÜK VAN ÉS NEHÉZKESEN HASZNÁLHATÓ, RÉGI PC-S RENDSZERT FUTTATNAK.

Ezzel Jobs lényegében egy mondatban összefoglalta, mi volt a legfőbb baj a PC-piacot akkoriban domináló eszközökkel, miközben egyetlen előnyük az volt, hogy a PC-s alapfunkciókat relatíve kedvező áron biztosítják. Az Apple akkori vezetője részéről mindez egyben fricska is volt Steve Ballmer CES-en tartott előadására, ahol a Microsoft egykori első embere bemutatta a cég "slate PC" koncepcióját, mely az elképzelések szerint egy Windowst futtató, PC-s hardverrel ellátott tablet formátumú eszköz lett volna. Az eszközöket a nagy OEM-ekkel együttműködve igyekezett volna életre hívni a Microsoft, a 2010-es bemutatóra sikerült is maga mellé állítania a cégnek a Pegatront, az Archost és a HP-t.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

A Microsoft nyeregben érezhette magát, hiszen éppen túl volt a Windows 7 relatív sikeresnek mondható rajtján, ráadásul az új operációs rendszerbe bekerült néhány, kifejezetten érintőképernyős vezérlést támogató funkció is. A redmondi óriás ráadásul már évekkel korábban is próbálkozott a tablet-formátum sikerre vitelével (a Windows XP-nek is volt kifejezetten tablet PC-kre fejlesztett változata), ám ezen sikertelennek bizonyuló projektek hatására Ballmerék nem vették komolyan, hogy az Apple győzelemre tudja vinni a formátumot.

Az iPad piacra küldésével láthatóan a szaksajtó és az elemzők egy része sem tudott mit kezdeni. Több lap úgy jellemezte a tabletet, hogy az csak egy felnagyított iPhone, és nem jósolt neki szignifikáns sikert. Bár olyan átütő erővel valóban nem rendelkezett a termék, mint az iPhone, a kezdeti szkepticizmust hamar eloszlatták az eladások kapcsán érkező első adatok: Az iPadből a megjelenésének első napján 300 ezer darab kelt el, a kétmilliós lélektani határ átlépéséhez pedig kevesebb mint két hónap kellett.

2013-BAN VOLT A CSÚCS

A készülék eladásai 2013-ban tetőztek, mely egyben a tablet-korszak csúcsát is jelentette, az eszközből pedig a megjelenése óta összesen nagyjából 400 millió darabot értékesített az Apple. Az iPadből a kezdeti modellel együtt mostanáig összesen tizenkilenc variáns (különböző típus és kijelzőméret) készült, a legutolsó, sorban hetedik generációs iPadet tavaly szeptemberben mutatta be az Apple. 

Az érintőkijelzővel vezérelhető "mini PC" ötlete az iPad piacra kerülését követően sokaknak megtetszett, így a Windows következő, 8-as kiadásában még hangsúlyosabb (egyesek szerint túl hangsúlyos) szerephez jutottak az érintéssel vezérelhető funkciók, gesztusok, sőt, maga a Microsoft is próbálkozott saját tablet sikerre vitelével (Surface), melynél mindig lényeges szerepet játszott a kompakt billentyűzet, mint alaptartozék.

Érdekesség, hogy az évek során az iPad evolúciója is inkább ebbe az irányba mutatott, így az újabb Apple tabletek használata során egyre többször kerül elő a klaviatúra vagy a stylus. Az iPadOS pedig az évek alatt úgy változott, hogy a tablet mind több, klasszikus PC-s funkciót tudjon ellátni a kezdeti cél, a kompakt és gyors böngészőeszköz mellett.

Az iPad kezdeti sikerén felbuzdulva több, androidos gyártó is igyekezett meglovagolni a termékvonalat, ám az Amazon Fire tabletek vagy éppen a Samsung Galaxy tab-ek fogadtatása meglehetősen vegyes volt. Ennek egyik elsődleges oka, hogy az Android soha nem tudott igazán "felnőni" a tabletekhez, legalábbis ami a kijelzőméretet illeti, továbbá az alkalmazásfejlesztők sem törték magukat, hogy erre a formátumra is optimalizálják az appokat.

A válasz végül az okostelefon-piac felől érkezett, ahol egyes gyártók - élükön a Samsunggal - olyan formátumokkal kezdtek el kísérletezni, melyek a tabletek és az akkor még lényegesen kisebb képátlójú kijelzővel rendelkező okostelefonok közé ékelődnek (Galaxy Note család). Végül az okostelefonok kijelzőjének átlagos mérete az ergonómiai kételyek dacára az évek során fokozatosan nőtt - ehhez a trendhez kénytelen volt az Apple is csatlakozni, végül ez is jelentette a tablet-piac alkonyát. A megszokotthoz képest óriásira nőtt okostelefonok mellé ugyanis egyre kevesebben vettek olyan eszközt, mely tudásban és funkcióban nem tudott lényegesen többet nyújtani azoknál.