Visszatekintés: ez teljesült a 2019-es jóslatainkból

ÚJ KÉSZÜLÉK- ÉS ÁRKATEGÓRIÁT TEREMTENEK A HAJLíTHATÓ KIJELZŐS TELEFONOK

Tavaly a Samsung Galaxy Fold kapcsán felröppent első hivatalos pletykákon fellelkesülve beszéltünk a hajlítható kijelzős telefonok idei debütálásáról persze már akkor is sejtve, hogy az eszközök mellé rendkívül borsos árcédula párosul majd. Ez utóbbi viszonylag biztonságos "jóslat" volt, a piacon tényleg megjelentek a hajtogatható modellek, és áruk is valóban csillagászati. Már a tavalyi elmélkedés során is felmerült ugyanakkor a technológia gyermekbetegségeinek kérdése, noha akkor még a Samsung kifejezetten magabiztos volt a telefon strapabírósága kapcsán.

Ez ugyanakkor gyorsan megváltozott, miután az első Galaxy Fold tesztkészülékek sorban elkezdték felmondani a szolgálatot az újságírók kezében, a fájdalmas baki után pedig a gyártó egészen őszig halasztott a telefon rajtját. A csúszáson persze a nagy rivális Huawei is kapva kapott, a kínai óriás ugyancsak az év elején felvillantott Mate X modelljének nyári rajtját, piacon lévő konkurens hiányában kényelmesen őszre tolta el.

A termékkategória tehát nehézkesen bár de elrajtolt, a Fold és Mate X által bevezetett, tabletté hajtogatható felépítés mellett pedig már a "flip" kialakítás is a küszöbön van, a Motorola feltámasztott Razr készülékével. A szélesebb tömegek számára is elérhető árú hajtogatható kijelzős okostelefonok persze továbbra is messze vannak, mindenesetre 2020-ban a vaskos árcéduláért legalább már eggyel kiforrottabb modellek érkezhetnek.

Teljesült? Igen.

ELINDULNAK AZ ELSŐ SZÉLES KÖRŰ, KERESKEDELMI ÖNVEZETŐ AUTÓS SZOLGÁLTATÁSOK

Önvezető autós jóslatunkkal úgy néz ki túlságosan is bizakodók voltunk: bár a Google-Alphabet szárnyai alatt működő Waymo önvezető autókkal operáló fuvarszolgáltatása Arizona bizonyos területein már elérhető, azt továbbra is csak a korábbi tesztüzem felhasználói bázisa használhatja. Fontos előrelépés ugyanakkor, hogy a tavalyi helyzettel szemben idén már nem ül biztonsági sofőr az önvezető járművek volánja mögött.

A bárki számára elérhető önvezető autós szolgáltatások ratja ugyanakkor továbbra is várat magára, a még leküzdésre váró műszaki akadályok mellett a szabályozói környezet lassú igazodásának tudható be az új technológiához - az Arizona tesztüzemre kijelölt területein gyűjtött tapasztalatokkal nem csak a gyártók gazdagodnak, de a felelős hatóságoknak is szükségük lesz azokra, hogy további régiókban is kialakíthassák a megfelelő jogi környezetet a sofőr nélküli autók rajtjához. 

Teljesült? Nem.

EGYRE TÖBB EURÓPAI VIDEOSTREAMING-TARTALOM ÉRKEZIK

Nehezen lehetett volna mellélőni ezzel a jóslatunkkal, hiszen a videostreaming-király Netflix már akkor bejelentette európai tartalomgyártási terveit. 2019-ben végül összesen 15 milliárd dollárt költött a vállalat eredeti tartalmak gyártására, bár ebből nem lehet tudni, mennyi volt kifejezetten az európai film és sorozat. Azonban látványos, hogy idén minden eddiginél több tartalom kapott a Netflixen magyar szinkront vagy feliratot, sőt októberben magyar felület is érkezett a platformhoz. Novemberben és decemberben pedig magyar filmek is bekerültek a katalógusba, mint például a Saul fia, Testről és lélekről, Az állampolgár vagy a Csak szex és más semmi. Mindez valószínűleg az európai tartalmi kvóta irányelv következménye is, amely 2020 második felétől kötelezi a videostreaming cégeket, hogy az EU-s tagállamokban a filmek harmada lokális tartalom legyen.

Másrészt viszont a Disney+ egyelőre még mindig csak jövőbeli fenyegetést jelent a Netflix és más videostraming cégek számára. A szolgáltatás ugyanis Észak-Amerikában, Kanadában és Európán belül tesztjelleggel Hollandiában indult. Más európai nagyvárosokban pedig 2020-ban fog startolni a várva várt videós megoldás, a beígért 7500 sorozatrésszel és mozifilmmel. Az eredetileg szeptemberre ígért indulás végül november közepére csúszott néhány kulcsfontosságú tartalom jogának visszaszerzési nehézségei miatt. Ezek a jogok pedig a nemzetközi piacokon fokozatosan járnak le, részben ezért megy végbe több iterációban a kiterjesztés, ami a tesztelés miatt is hasznos húzás. 

Az európai videostreaming szempontjából tehát 2019-ben a Disney+ még nem támasztott jelentős konkurenciát, de ez a következő hónapokban biztosan elérkezik. A Digital TV Research előrejelzése szerint 2025-ig a Disney szolgáltatása be is csúszik majd globálisan az első öt videostreaming szereplő közé, több mint 100 millió előfizetővel. A kutatócég szerint a Netflix megőrzi elsőbbségét, de az amerikai piacon már most láthatóan lassul a növekedése - ebből pedig az is következik, hogy az európai felhasználók megszerzése miatt tovább nő a harc, amit több lokális tartalommal lehet elérni.

Teljesült? Igen.

MÉG NAGYOBB HANGSÚLYT KAP A "DIGITÁLIS JÓLÉT"

Homályos jóslatunk a digitális jólléti (digital wellbeing) funkciók számának emelkedéséről tulajdonképpen igazolódott, de a témakör nem kapott sokkal nagyobb hangsúlyt a tavalyinál. Egyik fontos új eredmény, hogy a Google már megköveteli a gyártóktól a jólléti funkcióinak bevezetését az Android 9 és Android 10 rendszerekkel érkező készülékeken. Beleértve többek közt a kijelző színhőmérsékletének szabályozását a szemfáradtság megelőzésére, továbbá a gyerekek készülékhasználatának szabályozására képes Family Link beépítését. Ugyancsak ebbe a körbe tartozik a Focus üzemmód, amellyel megadott időre elnémíthatók a zavaró appok értesítései - ez utóbbi az Android 10-be béta címkével érkezett.

A felhasználók oldaláról még csak hellyel-közzel következtethetünk rá, hogy a wellbeing törekvések működnek, hiszen az internet előtt töltött idő a 2018-ban mért átlag 6 óra 49 percről 2019 elejére 6 óra 42 percre csökkent, miközben az internetezők száma nőtt a fejlődő ország növekvő elérése miatt. Azonban pont a fejlődő országokban a legmagasabb a neten töltött idő (9-10 óra), miközben az európai országokban 4,5-5 óra körül mozog az átlagos napi internetezési idő. Ebből akár a jólléti funkciók hatására is lehet következtetni, de ez csak feltételezés.

Teljesült? Igen.

KIÉLEZETT AMD-INTEL RIVALIZÁLÁS

Egy éve arra számítottunk, hogy a 2019-ben visszatér a 2000-es évek közepén látott intenzitású AMD-Intel konkurenciaharc. A prognózist a Zen 2 magokra, illetve az arra épülő processzorokra alapoztuk, amelyeket (pontosabban azok nagy részét) a chiptervező sikerrel dobta piacra. Az asztali Ryzen 3000-es sorozat és a szerveres Epyc "Rome" rendkívül versenyképesnek bizonyult, amit az AMD kedvező árazással fejelt meg. Nem csoda, hogy egyre több neves OEM teszi le voksát a kisebbik beszállító termékei mellett, amely így egyre nagyobb fejtörést okoz az szűkös gyártókapacitással küzdő Intelnek. A sikereket a legutóbbi negyedéves pénzügyi eredmények is alátámasztják: Az 1,8 milliárd dolláros forgalom 9 százalékos javulást jelent egy évvel ezelőtthöz képest. Hasonlóan erős negyedévre pedig legutóbb 2005 utolsó negyedévében,  vagyis az Athlon 64 és Opteron processzorok aranykorában volt példa.

Bár az asztali és a szerveres piacon már az előző évtized közepét idézi a két x86-os szereplő konkurenciaharca, az AMD nem ülhet ölbe tett kézzel. A notebookos piacon csak valamikor 2020 első felében kerül piacra az első Zen 2-re épülő termék, a rendkívül magas, 5 GHz környéki órajeleknek köszönhetően pedig az Intel továbbra is verhetetlen néhány

szálas végrehajtásnál. Utóbbira a Zen 3 adhat választ, amelyre 2020 második felében lehet számítani, melynek hála várhatóan még jó darabig kiélezett marad a két cég rivalizálása, a vásárlók legnagyobb örömére.

Teljesült? Igen.

FELÁLLT A PADLÓRÓL A RADEON

Tavaly azt mondtuk, hogy 2019-ben jelentősen csökken a Radeonok hatalmas hátránya a GeForce-okkal szemben. Ez végül megtörtént, a Zen 2-es processzorok megjelenésével párhuzamosan az AMD sikerrel támasztotta fel az elmúlt pár évben rendkívül mélyre süllyedt márkát. Bár a chiptervező termékpalettája még így is messze van attól, hogy a Nvidiának folyamatosan álmatlan éjszakái legyenek, a 2019-ben bemutatott Navi legalább már néhány árkategóriában képes felvenni a versenyt az aktuális GeForce-okkal. Bár a Radeon javulása mögött elsősorban a 7 nanométeres technológia áll (az Nvidia továbbra is 12 nanométeren gyártat), a versenyképesség szempontjából ez (egyelőre) nem von le semmit a Navi sikeréből.

Kérdéses, hogy 2020-ban sikerül-e tovább közelítenie az AMD-nek, amely iparági pletykák szerint a csúcskategóriában is megpróbálja sikerre vinni a Navit. Mindeközben az Nvidia már a következő, 7 nanométeres csíkszélességre tervezett sorozatán dolgozik, amely várhatóan ugyancsak befut az év végéig. A két rivális tehát ismét (közel) azonos gyártástechnológiával dolgozik majd, amely tisztább képet adhat a különböző GPU-s architektúrák viszonyáról.

Teljesült? Igen.