Visszatekintés: 2019 legnagyobb sikerei

A vezeték nélküli fülhallgatók, az AMD Zen 2-je, az Apple és a Facebook, a Vodafone 5G-je és persze a videós streamingszolgáltatók is elégedetten zárhatják
az idei évet. Hagyományos idei sikerlistánk következik.

"Hearables": fülben viselhető eszközök

A viselhető eszközök az elmúlt évben szárnyra kapott, a gyártók még az ünnepi roham előtt jellemzően csendesebb harmadik negyedévben is sok esetben 200 százalékos növekedést tudhattak maguk mögött eladott darabszámaikban. Bár az elmúlt hónapokban több új okosóra is napvilágot látott (köztük a Xiaomi első ilyen modellje) nem a csuklóra szánt eszközök fogtak leginkább szelet a szegmens vitorlájába: a látványos menetelést a “hearables” néven is emlegetett vezeték nélküli fülhallgatók hajtották.

appro

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig

Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

A termékkategória legismertebb modelljei kétségtelenül az Apple AirPods fülesei, amelyekből idén a “Pro” kiadás is befutott - de mára szinte minden gyártó előállt saját vezeték nélkül fülhallgatóival, amelyeket (szemben az Apple-lel) gyakran szinte filléres áron kínálnak. A kedvező ár ahogy lenni szokott, fontos szerepet játszott az ugrásszerű növekedésben, ahogy az is, hogy egyre több ilyen készülék teszi lehetővé valamely virtuális asszisztens, jellemzően a Siri, Google Assistant vagy az Alexa vezérlését a telefon előtúrása nélkül. A szegmens lendülete a későbbiekben sem látszik gyengülni, a karácsonyi szezonban minden bizonnyal népszerű ajándékok lesznek az egyre okosabb vezeték nélküli fülesek.

Az Apple idei teljesítménye

Az AirPower méretes zakója mit sem hátráltatta az Apple-t abban, hogy idén újabb történelmi magasságokba emelkedjen. Jelenleg 290 dollár környékén mozog a vállalat papírjainak árfolyama, közel 1,3 billió dolláron tartva annak értékét. Az elképesztő számok hátterében az Apple idei termékpalettája (is) áll, melynek hála a harmadik negyedévben rekordbevétel született. A cupertinói vállalat bevétele 64 milliárd dolláron állt meg, amely 2 százalékos javulást jelent az előző év hasonló időszakához képest.

Mindez nagy részt a szeptemberben bemutatott három új iPhone-nak köszönhető, amelyek a vártnál nagyobb sikert arattak. A vásárlóközönséget látszólag nem érdekelte, hogy az iPhone 11 több szempontból visszalépés az iPhone Xs-hez képest, mint ahogy az sem, hogy az iPhone 11 Pro a 2017-ben bemutatott iPhone X második ráncfelvarrása. Az Apple Watch és az AirPods az egészen elképesztő, 6,5 milliárd dolláros magasságba emelte a viselhető eszközös divízió forgalmát. Ezzel párhuzamosan különféle szolgáltatásokból már 12,5 milliárd dollár folyt be, amely a cupertinói vállalat teljes forgalmának mintegy 20 százaléka. (Összevetés gyanánt: az Intel komplett negyedéves forgalma 19,2 milliárd dollár volt a Q3-ban.) Az Apple úthengere tehát továbbra is gond nélkül gurul tovább, a kisebb bukkanókon viszonylag gyorsan átlendítve a vállalatot.

Az AMD és a Zen 2

Míg 2010 környékén leginkább csak a színes-szagos roadmapeken mutattak szépen az AMD processzoros fejlesztései, addig az évtized második felére a tervezőcégnek sikerült piacképes termékek formájába is átültetnie nagyratörő terveit. Erre ékes példa az idén megjelent Zen 2, illetve az arra épülő asztali és szerveres paletta. A nyáron bemutatott Ryzen 3000-es sorozattal az AMD nem csak utolérte az Intelt, de sokszálas végrehajtásnál már kenterbe is veri a nagy konkurens termékeit. A közelmúltban bemutatott Threadripper 3000-es széria ugyancsak ütősre sikeredett, helyenként szinte földbe döngölve hasonló kaliberű Core i9 processzorokat.

zen2

A lényegesen nagyobb haszonkulccsal kecsegtető szerverpiacon is szépen állja a sarat a Zen 2, illetve az azt alkalmazó Epyc "Rome" Sűrűségben akár kétszeres is lehet az új Epyc előnye, hasonló számítási teljesítményt alapul véve pedig az új processzorok közel fele disszipáció mellett működnek. Mindezek tetejébe a termékek árazása kifejezetten baráti (a Xeonokhoz viszonyítva), a csúcsmodell közel féláron kínál több mint kétszeres magszámot az Intelhez mérten. A processzorok versenyképességét az is bizonyítja, hogy a nagy szervergyártók (élükön a HPE-vel és a Lenovóval) több új, Epyc-re alapozó rendszert is piacra dobott, a különféle modellek száma pedig jelentősen meghaladja az első generációnál látottakat.

Jelen állás szerint az AMD 2020-ban is megtarthatja lendületét, az év második felére datált Zen 3-as fejlesztések könnyen felülmúlhatják majd az Intel újabb termékeit.

A Facebook nem tágít a mobilappok trónjáról

Akárcsak az Apple-nek, a Facebooknak is egyszerre sikerült felkerülni az idei fájdalmas bukták és a sikersztorik listájára: míg előbbi jelölést a vállalat katasztrofális biztonsági gyakorlatának köszönheti, utóbbi lajstromra töretlen mobilos sikereivel véste be magát.

A közösségi óriás ugyanis látványos győzelmet aratott idén a mobilos alkalmazásletöltések versenyében - ráadásul nem csak egy szolgáltatásával, az App Annie felmérése szerint ugyanis a dobogó mindhárom helyén egy a Facebook nevével fémjelzett app áll. Az idei letöltési toplistát a Google Play Store-ból és az iOS-es App Store-ból indított telepítéseket összesítve a Facebook Messenger vezeti, az ezüstérmet a fő Facebook app kapta, a harmadik helyen pedig az ugyancsak a vállalat tulajdonában lévő WhatsApp Messenger áll. Ráadásul a szintén a cég zászlaja alatt működő Instagramért sem kell messzire menni, az az ötödik helyet szerezte meg a letöltések ranglistáján.

A Facebook teljesítménye a már említett biztonsági problémáinak fényében különösen látványos, az egymást érő fiaskók sem tudták letaszítani a vállalat szolgáltatásait a trónról. Érdekes lesz megnézni, hogy a vállalat jövőre hogyan teljesít, egyelőre nincs arra utaló jel, hogy lendülete belátható időn belül megtörne - hacsak a felelős szabályozók nem rónak ki a cégre valóban fájdalmas büntetést.

VODAFONE 5G

Ha rosszmájúak akarunk lenni, akkor azt mondhatjuk, hogy kicsit amolyan magyar módra, de végül csak elindult az első kereskedelmi 5G-hálózat hazánkban, október közepén, a Vodafone budapesti infrastruktúrájának részeként. Bár a hálózat eleinte bevallottan teszt jelleggel működik, mégiscsak mérföldkőhöz ért ezzel a fejlesztéssel a hazai mobilkommunikáció, ráadásul talán most először fordult elő, hogy egy nagy horderejű fejlesztést nem a Telekom zongorázott le először, hanem a sokáig lesajnált, sorban az utolsóként kullogó Vodafone.

vodafone_5g

Az 5G-s hálózat indulásához persze kellett egy három évvel ezelőtti döntés, ami akkor annyira nem feltétlenül vetített elő zajos sikert: a Vodafone sikerrel pályázott a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság frekvenciapályázatán azokra a 3,6 GHz-es blokkokra, melyeken most el tudta indítani az 5G-s rádiós hálózatot. Mert bizony itt egyelőre csak a rádiós közegben történtek jelentős fejlesztések, a maghálózat hiába fejlődött sokat az évek során, egyelőre 4G-s alapokra építkezik a Vodafone legújabb hálózata.

A Vodafone tehát alapvetően sikert, de legalábbis komoly PR-előnyt tudott kovácsolni az 5G hazai bevezetéséből, és ami a legjobb, ehhez nem kellett megvárnia, míg a hatóság 2019-ben indult frekvenciaaukciója véget érjen - ami ki tudja, mikor ér véget, mindenesetre a Vodafone-nak addigra már több hónapnyi helyzeti előnye lesz versenytársaival szemben, ami pusztán az addigi tapasztalatgyűjtés miatt is óriási fegyvertény lehet.

2019: a streaming éve

Bár a Netflix pénzügyi szempontból valószínűleg nem éppen a legjobb évét zárja majd, a streamingpiac valósággal szárnyalt 2019-ben. Az ügyfélszám lendületes növekedése már 2018-ban rendkívül látványosan jelentkezett, 2019-ben pedig olyan, meglehetősen eltökélt szereplők léptek be a Nagy Streamingháborúba, mint a Disney vagy éppen az Apple - az mindazonáltal már most látszik, hogy főleg előbbi alkalmas arra, hogy komolyan megszorongassa a piacot eddig domináló szereplőket.

A Netflix szorongatásából több tízmillióan húzhattak közvetlen hasznot, többek közt a magyar előfizetők is, akik számára az év elejétől fokozatosan egyre több lokalizált (szinkronos, feliratos) tartalom vált elérhetővé, később pedig a felület is magyarrá változott, ezzel nagyjából egy időben pedig megjelent néhány ismert vagy közkedvelt magyar gyártású tartalom is a streamingszolgáltató portfóliójában.

A harc alighanem 2020-ban hág majd a tetőfokára, amikor a Disney is kilép a nemzetközi porondra, addig is azonban globálisan 2019-ben már egyértelműen a streaming videónak állt a zászló, ami persze nem jelenti azt, hogy mondjuk a magyar tévénézők fejvesztve rohannak át a Netflixre és mondják le tömegesen a kábeltévé-előfizetésüket, de tetszik- nem tetszik, ez a folyamat az Egyesült Államokban már megkezdődött, és csak idő kérdése, hogy mikor gyűrűzik át Európába.

a címlapról