Tövig nyomja a gázt következő önvezető autós chipjével az Nvidia

Mindezt vadiúj, immár az ARM-tól származó processzormagokra, illetve egy a jövőben megjelenő grafikus architektúrára alapozza a tervezőcég. Az Nvidia várakozásai szerint az Orin képességeivel level 2-től egészen a teljesen önvezető level 5-ig biztosítható lesz a járművek működéséhez szükséges számítási kapacitás.

Az Orin talán legnagyobb érdekessége, hogy processzorcsalád szakít az Nvidia saját tervezésű magjaival, helyükre pedig az ARM következő, Hercules kódnevű (Cortex-A78) fejlesztése kerül nem kevesebb, mint tizenkét példányban. Ezzel úgy fest, hogy a Samsung után Nvidia is kiszáll az egyedi ARM-os processzormagok tervezéséből. A döntés annak tükrében nem meglepő, hogy mindeddig az Nvidia sem tudott maradandót alkotni fejlesztéseivel. Bár a mikroarchitektúrák egy része (pl. a Denver) technikai szempontból érdekes volt, a számítási teljesítmény és a hatékonyság nem hozta a várt szintet, így a tervezőcég a jövőben inkább a biztosra megy, feladva az egyik lehetséges differenciáló tényezőt.

A különbséget mostantól elsősorban a GPU jelenti majd. Az Nvidia egyelőre mélyen hallgat arról, hogy mely jövőbeni architektúráját kapja meg az Orin, a 2022-es céldátumot tekintve azonban vagy a jövőre, vagy az azt követő évben, azaz a 2021-ben megjelenő fejlesztés kaphat helyet a rendszerchipben. Bár hivatalos információ egyelőre erről sincs, az kiszivárgott elnevezések alapján ez az Ampere vagy a Hopper kódnevű grafikus architektúrát jelentheti. A chiptervező ígérete szerint ezzel a chip a gépi tanulásos műveletek végrehajtásánál kulcsszerepet vállaló 8 bites (INT8) műveleteknél 200 TOPS teljesítményre lesz képes.

Utóbbi közel hétszer több az előd 30 TOPS-os értékénél, az előrelépés tehát jelentős, habár a két fejlesztés között nagyjából 4-5 év van. A teljes képhez érdemes hozzávenni, hogy az Orin lényegesen magasabb, 65-70 wattos TDP-vel érkezhet, szemben a Xavier 30 wattos, illetve az azt megelőző Parker 15 wattos értékével. Ezzel együtt a hatékonyság háromszor kedvezőbb, amely kulcsfontosságú, hiszen a járművek motorjához hasonlóan a chip is növeli a jármű fogyasztását, legyen szó akár elektromos, akár belsőégésű motorral szerelt autókról.

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

A rendszerchip mellett a külvilág letapogatásához szükséges különféle érzékelők, kamerák, radarok, és LIDAR-ok (Light Detection and Ranging) csatlakoztatására is gondoltak a tervezők. Bár az Nvidia egyelőre ezzel kapcsolatban sem merült részletekbe, a négy darab 10 gigabites Ethernet azonban már biztos, ami vélhetően igény szerint nyolc darab gigabites, vagy tizenhat darab 100 megabites csatolót is jelent majd, konfigurálástól függően. E mellett a H.264/HEVC/VP9 formátumú 4Kp60 kódolás, illetve 8Kp30 dekódolást is hardveresen gyorsítja majd az Orin, amely megfelel az ASIL (Automotive Safety Integrity Level) D szintjének, ami jelenleg a legszigorúbb besorolásnak számít. Ezt több, folyamatos önteszttel, illetve hibakereső folyamattal teljesíti a rendszer.

A chiphez viszonylag magas, 200GB/másodperces memória-sávszélességet képzelt el az Nvidia, amelyet vélhetően már LPDDR5-ös chipekből áll majd össze. Az Orin tetemes mennyiségű, szám szerint 17 milliárd tranzisztort tartalmaz majd, amely nem sokkal marad el az Nvidia jelenlegi zászlóshajójának számító TU102 GPU értékétől. Bár a tervezőcég egyelőre erről sem beszélt, a magas tranzisztorszámot tekintve vélhetően 7 nanométeres gyártástechnológiát alkalmaz majd, amivel a lapka mérete 400 mm² alá tolható be.