OEM-ek: botrányos az Intel kiszolgálása

A kialakult példátlan állapot miatt az OEM-ek egyre elégedetlenebbek és türelmetlenebbek. Egyes szereplők várakozásai szerint az Intel legkorábban már csak valamikor jövő év második felében szedheti össze magát, melyet látva egyre több OEM kezdett el dolgozni AMD-s termékpaletta építésén. A DigiTimes szerint a chipgyártó problémája miatt a gyártópartnerek kénytelenek voltak 2020-ra eltolni egyes termékeik piaci rajtját, kényszerűen kihagyva a jellemzően magasabb forgalommal kecsegtető ünnepi szezont. Mindeközben az Intel egy bő 6 éves, 22 nanométeres terméket porolt le, így próbálva enyhíteni a 14 nanométeres gyártósorok elégtelen kapacitását.

A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.

Tom Sweet, az AMD-s szempontból legkonzervatívabb gyártó, a Dell pénzügyi igazgatója a Yahoo Finance kérdésére elmondta, hogy vállalata fontolgatja az AMD-s partneri megállapodás kiterjesztését. Sweet szavai alapján jelenleg az AMD releváns termékpalettájának kiértékelésén dolgoznak. Bár a Dell évek óta árul AMD-s termékeket, ez jellemzően a kínálat egy nagyon kicsi szegletében testesül meg, elsősorban olcsóbb, belépőszintű konfigurációk formájában.

A fejlemény pikantériája, hogy tavaly tavasszal John Roese, a vállalat műszaki igazgatója elmondta, a Ryzen és Epyc termékek pozitív piaci fogadtatása ellenére a Dell nem bővíti AMD processzoros termékpalettáját. Roese arra hivatkozott, hogy az Intel túlságosan nagy szereplő, mely az AMD-vel szemben komoly, szerteágazó termékportfólióval rendelkezik, ennek fényében pedig utóbb említett cég csak másodhegedűs lehet.

Időközben azonban még kisebbre záródott az AMD és az Intel közötti olló, amit utóbbi fél ellátási problémája csak tetézett. Mindez most odáig vezethet, hogy a Dell fennállása óta először előtérbe helyezheti az Intel legfőbb konkurensét. Ez annak fényében is érdekes, hogy AMD és a Dell sosem ápolt szoros kapcsolatot. Az idegenkedés gyökerei egészen a processzortervező mindeddig legnagyobb diadalát hozó, első Athlon 64-ekig és Opteronokig nyúlik vissza. Az előző évtized első felében piacra került sikertermékekre ugyanis végül semmilyen rendszert nem épített a Dell, e helyett viselve a több szempontból is gyengébb Intel Pentium és Xeon processzorok hátrányait, hűen kitartott régi beszállítópartnere mellett.

Mint később kiderült, a lojalitás hátterében nem pusztán bajtársi becsület húzódott. Az AMD 2005-ben trösztellenes pert indított az Intel ellen, mondván: a legnagyobb processzorgyártó törvénytelen eszközökkel tartja távol a PC-gyártókat az AMD processzorok használatától, illetve megtorló intézkedéseket vezetett be azokkal szemben, akik mégis AMD-alapú rendszereket forgalmaznak. Az érintettek listáján a Dell neve is szerepelt. Egy 2004 februári belső levélben az állt, hogy az Intel legalább egy negyedévre beszüntetett volna mindenféle árkedvezményt, ha a gyártó AMD-alapú gépeket forgalmazásába kezdett volna. Ráadásul a processzorgyártó még így is elvárta volna, hogy Dell üzleti gépekben ne jelenjen meg az AMD, vagy ha mégis, kevesebb, mint 20 százalékban - vagy totális háború a következmény.

Az ügy kezdete után nagyjából egy évvel a Dell meggondolta magát, az Intelhez mindaddig hűen ragaszkodó cég 2006 őszén néhány tessék-lássék termék formájában AMD-s PowerEdge szerverekkel, illetve pár darab PC-vel jelentkezett. Az időzítés elsőre meglehetősen furcsának hatott, hisz nem sokkal korábban jelentek meg az Intel Core 2-es processzorai, amelyek az első vastag szögeket verték be az Athlonok és Opteronok koporsóiba. A hirtelen jött partnerség mögött egyesek politikai döntést véltek felfedezni, arra utalva, hogy a Dell vezetése a befektetők, a szakma, valamint az esetleges versenyjogi vizsgálatok felől érkező nyomás hatására döntött az AMD mellett, nem pedig üzleti okok miatt. Mindezek tükrében érdekes kérdést vet fel, hogy a Dell jelenleg mennyire komolyan gondolja az AMD-s közeledést, hisz az sem zárható ki, hogy a háttérben csak nyomásgyakorlás áll.

Vissza 22 nanométerre

A kínos problémát Bob Swan, a vállalat elnök-vezérigazgatója is érintette a legutóbbi pénzügyi eredményeket taglaló konferenciahívásban. Swan szerint vállalata a piaci elemzőkkel karöltve becsülte alá az idei igényeket, amelyeknek most a partnerekkel együtt isszák a levét. A chipgyártó természetesen továbbra is elsősorban szerényebb profittal kecsegtető PC-s processzorok kárára, illetve a konkurens AMD örömére igyekszik egyensúlyozni termelését.

Mi sem mutatja jobban az Intel problémájának mélységét, hogy a 2013 harmadik negyedévében megjelent Pentium G3420 gyártása újraindult. A belépőszintű asztali processzor 22 nanométeres csíkszélességére épül, az Intel pedig úgy fest, az alsóházban tomboló készlethiány miatt talált érdeklődőt bő 6 éves termékére, amelyet minden bizonnyal valamely OEM gyártó kérésére kapart elő a fiók mélyéről.