Teljes a 4G-dominancia a magyar mobilhálózatokon

Ismét közzétette nemrég megújult, féléves időszakot átölelő, valamint historikus adatokat egyaránt tartalmazó mobilpiaci gyorsjelentését a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). A szervezet alapvetően a piac trendszerű alakulását hangsúlyozza, kiemelve a 4G-s hálózatok fokozatos térhódítását: idén az első félév végén már a teljes hazai mobiladat-forgalom több mint 95%-a zajlott ezeken a hálózatokon, és már a beszédforgalom "elvezetésében" is aktív szerepet játszik a 4G a VoLTE technológiának köszönhetően, így a beszédhívások 17%-a már IP-alapokon, 4G-s hálózatokon keresztül épült fel.

ALAP A 4G

Az operátorok önkéntes adatszolgáltatása alapján összeállított statisztikákat elemezve jól látható, hogy a többi hálózat szerepe évek óta visszaszorulóban van: Bár 2019 közepén a hívásforgalom háromnegyede még 3G-n, 8,4 százaléka 2G-n zajlott, a mobilinternet-forgalomnak viszont csupán 3,6 százaléka futott alacsonyabb generációs hálózaton. A mobilinternetre 4G-n keresztül csatlakozott SIM-kártyák száma is csaknem 4 százalékponttal nőtt az év első felében, meghaladva a 82 százalékot.

A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.

Ezzel egyidejűleg az internetforgalom is megugrott, 2015 végéhez képest négy és félszeresére, ezen belül 2019 első felében több mint nyolc millió GByte-os bővüléssel az év közepére megközelítette 80 millió GByte-os negyedéves adatforgalmat. Az okostelefonos szegmens adatforgalma 2019 első félévében több mint 16 százalékkal bővült – 51,5 GByte-ra, a fajlagos forgalom pedig több mint 12 százalékkal 2,41 GByte/hó-ról 2,71 GByte/hó-ra emelkedett. Mára az összes, 6,8 milliónyi mobilinternet-kártya több mint 93 százaléka az okostelefonos-szegmenshez tartozik. Figyelemre méltó, hogy az okostelefonos lakossági felhasználók átlagos havi adatforgalma 2018 eleje óta már meghaladja a nem lakosságiakét.

A külföldön járó előfizetők nemcsak többen, hanem többet is használják a mobilinternet-szolgáltatást: a külföldi internethasználat csaknem megduplázódott 2018 és 2019 első féléveinek vége között: 1,66 millió GByte-ról mintegy 3 millió GByte-ra emelkedett, a fajlagos forgalom alig fél GByte-ról csaknem háromnegyed GByte-ra növekedett, a külföldön internetforgalmat bonyolító SIM-kártyák száma pedig ötödével, 1,16 millióról 1,4 millióra nőtt.

A HARMADIK AZ ÚJ MÁSODIK

A mobilinternet-szolgáltatás piacán az internetforgalmat bonyolított SIM-kártyák száma alapján 2015 vége és 2019 első féléve között ugyancsak a Magyar Telekom volt a piacvezető szolgáltató, részesedése másfél százalékponttal erősödött és 2019 első félévének végén megközelítette a 45 százalékot. A második és harmadik helyen álló Telenor és Vodafone között hullámzóan alakult a verseny az elmúlt három és fél évben. Az idei második negyedévben a Telenor 27,1 százalékot, a Vodafone 26,7 százalékot tudhat magáénak, míg az első negyedévben hajszálra ugyanúgy teljesítettek. A további szolgáltatók együttes piaci részesedése a három és fél év alatt bár valamelyest nőtt, de 2019 első félévének végére sem érte el az 1,4 százalékot. 

A következő évek egyik legnagyobb kérdése az lehet, hogy az 5G technológia megjelenése után mikor válhatnak ténylegesen tényezővé az új generációs hálózatok, az ugyanakkor már most látszik, hogy a 3G-s rendszerek fokozatos leépítése indokolttá vált - a legtöbb szolgáltató ennek megfelelően az elmúlt években jelentős spektrumtartalékot csoportosított át hálózatán belül. Szintén kérdéses, hogy a negyedik magyar mobilszolgáltató, a DIGI rövid távon mekkora piaci részesedést tud kiharcolni magának (eddig a teljes piac kevesebb, mint 1 százaléka felett rendelkeznek), illetve a UPC-vel összeolvadt Vodafone a konvergens ajánlatoknak köszönhetően milyen ütemben tudja átvenni - ha át tudja venni - a második helyet a mobilpiacon a Telenortól.