Teljes a 4G-dominancia a magyar mobilhálózatokon

Ismét közzétette nemrég megújult, féléves időszakot átölelő, valamint historikus adatokat egyaránt tartalmazó mobilpiaci gyorsjelentését a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). A szervezet alapvetően a piac trendszerű alakulását hangsúlyozza, kiemelve a 4G-s hálózatok fokozatos térhódítását: idén az első félév végén már a teljes hazai mobiladat-forgalom több mint 95%-a zajlott ezeken a hálózatokon, és már a beszédforgalom "elvezetésében" is aktív szerepet játszik a 4G a VoLTE technológiának köszönhetően, így a beszédhívások 17%-a már IP-alapokon, 4G-s hálózatokon keresztül épült fel.

ALAP A 4G

Az operátorok önkéntes adatszolgáltatása alapján összeállított statisztikákat elemezve jól látható, hogy a többi hálózat szerepe évek óta visszaszorulóban van: Bár 2019 közepén a hívásforgalom háromnegyede még 3G-n, 8,4 százaléka 2G-n zajlott, a mobilinternet-forgalomnak viszont csupán 3,6 százaléka futott alacsonyabb generációs hálózaton. A mobilinternetre 4G-n keresztül csatlakozott SIM-kártyák száma is csaknem 4 százalékponttal nőtt az év első felében, meghaladva a 82 százalékot.

Így blokkold a karriered Golden handcuffs és társai: a 49. adásban összeszedtünk pár dolgot, amit IT szakemberként érdemes elkerülni.

Ezzel egyidejűleg az internetforgalom is megugrott, 2015 végéhez képest négy és félszeresére, ezen belül 2019 első felében több mint nyolc millió GByte-os bővüléssel az év közepére megközelítette 80 millió GByte-os negyedéves adatforgalmat. Az okostelefonos szegmens adatforgalma 2019 első félévében több mint 16 százalékkal bővült – 51,5 GByte-ra, a fajlagos forgalom pedig több mint 12 százalékkal 2,41 GByte/hó-ról 2,71 GByte/hó-ra emelkedett. Mára az összes, 6,8 milliónyi mobilinternet-kártya több mint 93 százaléka az okostelefonos-szegmenshez tartozik. Figyelemre méltó, hogy az okostelefonos lakossági felhasználók átlagos havi adatforgalma 2018 eleje óta már meghaladja a nem lakosságiakét.

A külföldön járó előfizetők nemcsak többen, hanem többet is használják a mobilinternet-szolgáltatást: a külföldi internethasználat csaknem megduplázódott 2018 és 2019 első féléveinek vége között: 1,66 millió GByte-ról mintegy 3 millió GByte-ra emelkedett, a fajlagos forgalom alig fél GByte-ról csaknem háromnegyed GByte-ra növekedett, a külföldön internetforgalmat bonyolító SIM-kártyák száma pedig ötödével, 1,16 millióról 1,4 millióra nőtt.

A HARMADIK AZ ÚJ MÁSODIK

A mobilinternet-szolgáltatás piacán az internetforgalmat bonyolított SIM-kártyák száma alapján 2015 vége és 2019 első féléve között ugyancsak a Magyar Telekom volt a piacvezető szolgáltató, részesedése másfél százalékponttal erősödött és 2019 első félévének végén megközelítette a 45 százalékot. A második és harmadik helyen álló Telenor és Vodafone között hullámzóan alakult a verseny az elmúlt három és fél évben. Az idei második negyedévben a Telenor 27,1 százalékot, a Vodafone 26,7 százalékot tudhat magáénak, míg az első negyedévben hajszálra ugyanúgy teljesítettek. A további szolgáltatók együttes piaci részesedése a három és fél év alatt bár valamelyest nőtt, de 2019 első félévének végére sem érte el az 1,4 százalékot. 

A következő évek egyik legnagyobb kérdése az lehet, hogy az 5G technológia megjelenése után mikor válhatnak ténylegesen tényezővé az új generációs hálózatok, az ugyanakkor már most látszik, hogy a 3G-s rendszerek fokozatos leépítése indokolttá vált - a legtöbb szolgáltató ennek megfelelően az elmúlt években jelentős spektrumtartalékot csoportosított át hálózatán belül. Szintén kérdéses, hogy a negyedik magyar mobilszolgáltató, a DIGI rövid távon mekkora piaci részesedést tud kiharcolni magának (eddig a teljes piac kevesebb, mint 1 százaléka felett rendelkeznek), illetve a UPC-vel összeolvadt Vodafone a konvergens ajánlatoknak köszönhetően milyen ütemben tudja átvenni - ha át tudja venni - a második helyet a mobilpiacon a Telenortól.