Másodfokon is bukta a frekvenciaaukciót a DIGI
Ahogy az várható volt, a másodfokú hatóság helybenhagyta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szeptember közepén született határozatát, így immár jogerős, hogy nem vehet részt a DIGI a rövidesen kezdődő frekvenciaértékesítési eljáráson. A cégnek ugyanakkor van még jogorvoslati lehetősége, kérdés, él-e ezzel, illetve ki tudja-e harcolni a végrehajtás felfüggesztését.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően helybenhagyta a Nemezeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) frekvenciaértékesítési eljárásának nyilvántartásba vételről szóló határozatát a másodfokú szerv, az NMHH elnöke. Mindez azt jelenti, hogy a DIGI anyacége, a DIGI COMMUNICATIONS N.V. immár jogerősen nem vehet részt azon a frekvenciaértékesítési eljáráson, melyen újabb, elsősorban már 5G-s szolgáltatások nyújtására alkalmas spektrumhoz juthatnak hozzá a piaci szereplők. Az ügy ezzel még nem zárult le, a DIGI ugyanis bírósághoz fordulhat - és korábbi kommunikációja alapján bizonyára élni is fog ezzel a lehetőséggel.
JOGERŐS
Ahogy azt korábban megírtuk, az NMHH elsőfokon meghozott határozatával szemben a magyar jogrendnek megfelelően fellebbezésnek van helye, melynek kereteit az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) szabályozza. Ez alapján a DIGI-nek a döntés meghozatalát követően 15 napon belül kellett benyújtania fellebbezését a másodfokú hatóságnak, annak helyben hagyó vagy elutasító végzéséig az elsőfokú határozat nem volt végrehajtható - ezt hívja a jog halasztó hatálynak.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
Bár a DIGI ezt a kötelezőnek tekinthető kört nyilvánvalóan megfutotta, sok esélye nem volt a rövid távú kedvező kimenetelre, ugyanis a szakhatóság döntéseivel kapcsolatosan másodfokon média és hírközlési ügyekben egyaránt az NMHH elnöke, Dr. Karas Monika hoz határozatot. Ez a határozat november 27-én végül megszületett az érintett ügyben, kimondva, hogy az elsőfokú hatóság jogszerűen járt el, amikor nem vette nyilvántartásba a DIGI COMMUNICATIONS N.V.-t (a hatóság immár megnevezte a negyedik jelentkezőt, szemben a korábbi, elsőfokú határozatot kihirdető közleményében).
A hatóság mai közleményében azzal, hogy leírja, a DIGI a továbbiakban bírósághoz fordulhat, egyben utal az ügy további potenciális kimenetelére is, így borítékolható, hogy a jogvita a bíróságon fog folytatódni. A piaci szereplőket és a hatóságot most alighanem leginkább foglalkoztató kérdés azt, hogy a bírósági szakasz idejére a kijelölt bíró elrendeli-e a DIGI kérelmére a végrehajtás felfüggesztését, ami azt eredményezné, hogy az értékesítési eljárást mindaddig nem lehet megindítani, amíg a bírósági ítélet meg nem születik. Tekintettel arra, hogy még ez az ítélet is megfellebbezhető, az eljárást ez további hosszú hónapokkal megakaszthatná, így nemhogy idén, de könnyen elképzelhető, hogy a jövő év első felében sem indulhatna el az értékesítési eljárás.
VÁRJÁK A FOLYTATÁST
Nem véletlen, hogy a hatóság szűk szavú közleményében egy szót sem ejt arról, hogy mikor tervezi a jogerős határozat birtokában megindítani az eljárást, melynek az eredeti tervek szerint mostanra már le kellett volna zárulnia. Az idén megjelent negyedik hazai mobilszolgáltató, a DIGI Távközlési Kft. potenciális szerepvállalása ezen az eljáráson ugyanakkor minden korábbinál nagyobb tétet adott a hatóság induló eljárásának, mely számos szakmai-politikai érdek egymásnak feszülését eredményezte.
Bár a hatóság nem hozta nyilvánosságra sem az első- sem a másodfokú határozatot, lapunk információi szerint a DIGI kizárásához alapvetően egy kétlépcsős folyamat vezetett. Ahogy azt korábban megírtuk, egy a frekvenciaértékesítési eljárás kapcsán tartott nyári nyilvános konzultáción a Telenor Magyarország egyik felsővezetőjének sugallata nyomán a hatóság úgy változtatta meg a kiírási dokumentációt, hogy az a DIGI Távközlési Kft. nyilvánvaló kizárásához vezetett volna, ha pályázott volna a cég.
Az eljárásra éppen ezért nem a magyar cég, hanem annak anyavállalata, az amszterdami székhelyű DIGI COMMUNICATIONS N.V. jelentkezett, melynek pályázatát iparági bennfentesek szerint viszont már más okból, a joggal való visszaélés tilalmának megszegése miatt utasította el az NMHH. A hatóság ugyanis úgy értékelhette, hogy az anyacég pályázását csakis az indokolhatta, hogy a dokumentációban szereplő, a jelentkezőkre vonatkozó korlátozásokat kijátssza a DIGI, ezt a gyakorlatot pedig tiltja a törvény.