Komolyabb módosításokat hozhat a Zen 3-mal az AMD

Mindez annak tükrében meglepő, hogy a korábban kiszivárgott információmorzsák alapján sokkal inkább egy inkrementális, szerény javulást kínáló fejlesztésekre lehetett számítani. Norrod nem bocsátkozott további részletekbe, így egyelőre nem tudni, hogy a "vadiúj mikroarchitektúra" pontosan mit takar, mint ahogy az sem, hogy mindez számítási teljesítményben mekkora növekedést hozhat.

A szakemberrel a TheStreet tőzsdei magazin beszélgetett, amely többek között azt próbálta kideríteni, hogy a 2020-ra datált Zen 3 mekkora előrelépést produkál majd az idén megjelent Zen 2-höz képest. Norrod a témát firtató kérdésre azt válaszolta, hogy a fejlődés mértéke összhangban lesz azzal, amit egy teljesen új mikroarchitektúrától várhat az iparág. Utóbbit, vagyis a mikroarchitektúrára vonatkozó szavakat bár több módon is lehet értelmezni, mégsem valószínű, hogy az AMD már jövőre egy nulláról újrarajzolt fejlesztést mutat be. Reálisabbnak tűnik, hogy a 2017-ben megjelent alapokat megtartva végzett kisebb-nagyobb módosításokat a tervezőcég, amelyek összességét Norrod egy vadiúj fejlesztésként értékeli.

Introvertáltak az IT-ban: a hard skill nem elég Már nem elég zárkózott zseninek lenni, aki egyedül old meg problémákat. Az 53. kraftie adásban az introverzióról beszélgettünk.

Utóbbi módszerrel számottevő, átlagosan 13 százalékos IPC növekedést sikerült kihozni a nyáron megjelent Zen 2-ből. A Zen 3-tól eddig szerényebb előrelépést vár a szakma, amely azonos órajel és magszám mellett egy számjegyű, 7-8 százalékos javulásra számít. Norrod szavai alapján viszont akár ennél magasabb, 10 százalék feletti is lehet a gyorsulás, habár a múltban több példa is volt arra, hogy az alapoktól újragondolt mikroarchitektúrák gyakorlati teljesítménye csalódást okozott. Erre jó példa az AMD Bulldozere, amely bár a maga nemében innovatív volt, a újítások mértéke és valós felhasználás mellett tapasztalt előrelépéssel finoman szólva sem volt összhangban. Az alelnök szavai ugyanakkor arról árulkodnak, hogy a Zennel nem esik ugyanabba a gödörbe az AMD, amely az Intel pár éve elhagyott tikk-takk stratégiájának megfelelően az egyik évben a gyártástechnológiai vált, a másikban pedig a mikroarchitektúrális fejlesztéseket helyezi előtérbe. Norrod szerint előbbit a Zen 2-vel sikeresen kipipálták, a jövőre érkező Zen 3-mal pedig a mikroarchitektúra következik.

Még október elején kiderült, hogy az elmúlt hónapokban többször emlegetett SMT4, azaz a magonkénti négy végrehajtószál kimarad a Zen 3-ból. E helyett a processzormagokat tartalmazó lapkához, pontosabban annak felépítéséhez nyúl hozzá az AMD. A Zen első iterációjával bemutatott CCX konfiguráció négy darab magból és ugyanennyi L3-szeletből állt, mely utóbbi szeletek mérete 1 vagy 2 megabájt lehet. A grafikus egységeket nem tartalmazó lapkadizájnokba két CCX-et tervezett az AMD, amelyek adatcseréje egy koherens adatbuszon történik. A kapcsolat nem közvetlen, az egy-egy CCX a Data Fabrichoz kapcsolódik, amely bizonyos esetekben szűk keresztmetszet lehet. Az AMD tervezői a Zen 3-nál változtatnak a rendszeren, a 4+4 magot már az L3 gyorsítótáron keresztül kapcsolják össze, vagyis a harmadszintű cache gyakorlatilag összeolvad. Ezzel egyetlen lapka kétszer 16 megabájt helyett egyetlen egybefüggő 32 megabájtos (vagy akár ennél nagyobb) tárat tartalmaz majd, gyorsítva a lapkán belüli magok adatkommunikációját.

A magok és a cache elrendezése mellett minden bizonnyal egyéb optimalizációkat és módosításokat is eszközölt az AMD, azonban ezek mértéke egyelőre Norrod kijelentése ellenére is homályos. A magszámhoz viszont biztosan nem nyúl a tervezőcég, a szerverprocesszorokat képviselő Epyc szériánál 64 marad a maximális egység. A további növelése a Zen 4-gyel folytatódhat, amelyhez a 7 nanométernél lényegesen nagyobb tranzisztorsűrűségre képes 5 nanométeres csíkszélesség nyújthatja az alapot 2021-ben.