Iparági kiválóságok reformálnák meg a szerverprocesszorokat

Az iparági kiválóságokból alapult Nuvia az Intel és az AMD orra alá törne borsot pár éven belül. A chiptervező startup korábbi Apple, ARM, AMD, Broadcom, valamint Google alkalmazottak szaktudására épít azzal az ambiciózus céllal, hogy idővel mind számítási teljesítményben, mind pedig hatékonyságban felülmúlja az x86-os szerverprocesszorokat. A Nuviának rendkívül nehéz dolga lesz, hasonló próbálkozásokba ugyanis eddig jóformán mindenki belebukott.

Szaktudásból látszólag nem lesz hiány a startupnál, amely többek között olyan nevekkel alapult, mint John Bruno, Manu Gulati, vagy épp Gerard Williams III. Bruno 15 évig dolgozott az AMD-nél, amit közel 6 év Apple, majd pedig bő 1 évnyi Google követett rendszerarchitektúra főmérnöki pozícióban. Gulati 5 évnyi AMD-zés után 9 évet húzott le a Broadcom indiai kutatóközpontjában műszaki menedzserként. Ezt követően közel 8 évig az Apple-nél tevékenykedett a rendszerchipeket tervező csapat élén, mely idő alatt többek között az A9, A11, illetve A12 processzorok elkészítésében is komoly szerepet vállalat. Gulati végül Brunóhoz hasonlóan a Google-höz került, ahonnan gyakorlatilag együtt távoztak idén márciusban.

A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.

A Nuvia elnök-vezérigazgatói posztját is betöltő Gerard Williams III az Intelnél kezdett a 90-es évek közepén, majd a Texas Instrumentsnél eltöltött rövid kitérő után az ARM-nál vert sátrat mintegy 12 évre. Innen 2010 elején az Apple-höz szegődött, ahol sikerre vitte a processzoros részleget. Munkájának hála az Apple okostelefonos chipjei (illetve CPU-magjai) hosszú évek óta verhetetlenek, mind teljesítményben, mind pedig hatékonyságban jelentős előnye van a házon belül tervezett architektúráknak, amelyek gyakorlatilag már csak egyedüliként képesek felvenni a versenyt az ARM saját fejlesztésű megoldásaival.

A trió nagyra törő terve, hogy hasonló sikert érjenek el a szerverpiacon. Az egyelőre nem világos, hogy milyen utasításarchitektúrára építenék a jövőbeni processzorokat. A szakemberek hátterét tekintve az ARM tűnik legvalószínűbbnek, de még az éledező RISC-V sem zárható ki teljesen. A fejlesztőmunka beindítását egy 53 millió dolláros befektetés segíti, amit a Capricorn Investment Group, a Dell Technologies Capital, a Mayfield, a WRVI Capital, illetve a Nepenthe LLC dobott össze.

Nem lesz sétagalopp

Az elmúlt nagyjából 10 évben az x86-on (illetve azon belül is leginkább az Intelen) kívül más utasításarchitektúra nem tudott számottevő részesedést szerezni a szerverpiacon. A közelmúlt egyik leglátványosabb földbe állásást az erőforrásokban bővelkedő Qualcomm mutatta be Centriq termékvonalával. A nagyjából két éve leleplezett termékek specifikációi alapján még úgy tűnt, hogy reális esélye van az ARM-os tervezőcégnek arra, hogy megkapaszkodjon az Intel által uralt piacon. A 2017-es bemutató során a Qualcomm elmondta, hogy akadnak érdeklődők megoldására, az Alibaba, és az ARM-os világgal már korábban (a Moonshottal) bepróbálkozott HPE is építene a Centriqre. Ezek mellett a Google és a Microsoft is rajta volt az érdeklődők listáján, utóbbi már hónapokkal korábban pedzegette, hogy a Project Olympus keretein belül a Qualcomm fejlesztését is kipróbálja. Mindezzel szemben a Centriq máig nem került ki a nyílt piacra, a processzorokra épülő kiszolgálók leginkább csak papíron léteznek, valahol a fiókok mélyén.