Szabványosították a jövő IPTV-jét
A Digital Video Broadcasting Project szabványalkotó testülete hét eleji ülésén véglegesítette a DVB-I rendszert, mely az évek, sőt, évtizedek óta létező, alapvetően lineáris műsorszóráshoz tervezett DVB-C/T/S rendszerek kiegészítéseként vagy helyettesítőjeként működhet majd a jövőben, teljesen IP-alapokon.
A Digital Video Broadcasting (DVB) Project szabványalkotó testülete e heti genfi ülésén véglegesítette a DVB-I specifikációt, mely az elképzelések szerint egy egységes, IP-alapú műsorszóró és tartalomközvetítő platformként működik majd. Az elsősorban lineáris tartalmak internetes továbbítására hivatott rendszer egyfajta globális de facto IPTV szabvánnyá válhat, mely a műsorszórók számára lehetővé teszi, hogy a meglévő rendszerekhez képest alacsonyabb költségekkel tudjanak eljuttatni tévéadásokat vagy akár on-demand tartalmat olyan háztartások számára, ahol a hagyományos, kábeles, földfelszíni sugárzású és/vagy műholdas digitális jeltovábbítás nem elérhető.
A DVB-I specifikáció szerinti tévéadás vételi oldalról nem igényel speciális hardvert, például set-top boxot vagy újabb digitális tunert egy tévékészülékben. A szabványleírás szerint a jelet a legtöbb, internetre csatlakozó kliens képes lesz feldolgozni egy erre a célra fejlesztett applikáció segítségével. A jeltovábbítás módja hasonló a hagyományosan elterjedt IPTV megoldásokhoz, illetve a különböző, CDN-alapú, lineáris tévéadást közvetítő streamingplatformokhoz, bár működési elvét tekintve inkább utóbbira hajaz, lévén a jel ez esetben sem menedzselt hálózaton jut el a nézőhöz - ennek minden előnyével és hátrányával együtt.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A szabvány megalkotásakor ezzel együtt kiemelt cél volt a tradicionális broadcast-rendszerekkel, így elsősorban a DVB-T-vel, a DVB-S-sel és a DVB-C-vel való együttműködés, így lehetőséget ad olyan eszközök fejlesztésére, melyek az új szabvány révén az IP jelfolyamon és az említett fizikai rétegeken keresztül érkező adásokat, illetve egyéb, interaktív funkciókat képesek teljesen transzparensen összefésülni.
A szabványalkotók szerint a műsorszórók számára DVB-I -ben rejlő egyik legnagyobb lehetőség, hogy natívan támogatja a kilens autentikációt, ezzel könnyűszerrel lehetővé válik a tartalmak perszonalizációja. A rendszer beépített másolásvédelme is részben erre az autentikációra épül. Az ökoszisztémának számos, már évek óta létező, jól ismert eleme van, ilyen például a HTTP-alapú adaptív streaminget leíró MPEG DASH-re épülő DVB-DASH, melynek továbbfejlesztett, alacsony késleltetési időt garantáló verziójának fejlesztése már a finisben van.