Még nem tisztázott a Huawei szerepe a magyar 5G-s hálózatoknál
A magyar kormány biztosra veszi, hogy a magyarországi 5G-s hálózatok kiépítésében aktív szerepet vállal majd a Huawei Technologies, a kínai beszállító helyzete ugyanakkor egyelőre nem olyan egyértelmű, amilyennek a kormányzati nyilatkozatok alapján tűnik.
A Huawei közreműködésével épül ki a magyarországi 5G-hálózat - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a sanghaji Hungcsiao Nemzetközi Gazdasági Fórumon. A magyar kormány ezzel egyértelmű üzenetet küldött a (világ)politikai és gazdasági szereplőknek egyaránt: a folyamatos amerikai nyomásgyakorlás dacára bízik a kínai cégben, cégekben, és pusztán annyit vár el cserébe, hogy az érintett vállalatok betartsák a magyar törvényeket. Figyelembe véve, hogy a kínai-magyar gazdasági/politikai kapcsolatok talán soha nem voltak olyan jók, mint napjainkban, a miniszter kijelentése nem különösen meglepő, az együttműködéssel kapcsolatos végső döntés ugyanakkor a Huawei legnagyobb potenciális partnerei, azaz a távközlési cégek kezében van.
A miniszter ezzel szemben az MTI jelentése szerint konkrétan közölte:
A Huawei a brit Vodafone-nal és a Deutsche Telekommal együttműködésben tevékenykedik majd.
Kétségtelen tény, hogy a Huawei egyes magyarországi távközlési cégekkel tradicionálisan régi partneri viszonyt ápol. Ezek közül kiemelendő a Vodafone Magyarország, mely az évtized elején végrehajtott hálózatmodernizációs projekthez a Huawei-t választotta. Az akkor éppen feltörekvő kínai cég számára a Vodafone Magyarország hálózatmodernizációja egyfajta pilot projektnek volt tekinthető, melyet ha sikerre visz, megnyílhat a cég előtt az út a nagyobb EU-s piacok irányába - nem kizárólag a Vodafone csoport tagjain keresztül.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
Az idő végül a Vodafone Magyarország akkori menedzsmentjének döntését igazolta, mára a Huawei a Vodafone csoport egyik legnagyobb beszállítójává vált Európában, a magyar hálózatból pedig fokozatosan eltűnt minden olyan hálózati elem, melyet nem a kínai cég gyártott. Alighanem a Vodafone és a gyártó jó kapcsolata, illetve a magyarországi pilot is kellett ahhoz, hogy a magyar kormány 2013-ban stratégiai partnerségi megállapodást kössön a Huawei-jel, melynek köszönhetően felépülhetett az országban a Huawei legnagyobb európai gyártó- és logisztikai bázisa.Ezzel együtt jelzés értékű, hogy 5G-s kereskedelmi mobilhálózatot az országban elsőként éppen a Vodafone Magyarország tudott indítani október közepén, a Huawei-jel karöltve. A Budapest belvárosára kiterjedő új generációs hálózat kiépítésére a felek már a nyáron leszerződtek, úgy tudjuk ugyanakkor, hogy országos kiterjedésű 5G-hálózatra vonatkozóan még nincs megállapodás a felek közt.
A NÉMET SZÁL
Szijjártó a Vodafone mellett említette a Deutsche Telekomot is, melynek magyarországi leányvállalata, a Magyar Telekom szintén régóta dolgozik együtt a Huawei-jel, igaz, más területeken. A Telekom hazai mobilhálózata ugyanis tradicionálisan svéd territórium, már ami a beszállítói hátteret illeti: a szolgáltató hálózata az Ericsson berendezéseiből épül fel, noha 5G-s teszteket a Huawei-jel (Zalaegerszegen) és a Nokiával (Budapesten) is végzett, illetve végez a szolgáltató.
A Magyar Telekom a miniszter szavaira reagálva lapunk számára küldött nyilatkozatában közölte:
A Magyar Telekom jelenleg több szállítóval is teszteli az 5G technológiát, köztük a Huawei Magyarországgal is. Azonban teljes magyarországi 5G hálózata kiépítésére nem kötött szerződést a Huawei-jel.
Úgy tudjuk, a cég, illetve versenytársai - beleértve a már említett Vodafone-t, illetve az éppen most állami résztulajdonba került Telenort - addig nem kíván országos szintű 5G-s beruházások kapcsán beszállítói megállapodást kötni egyetlen potenciális partnerrel sem, amíg nem zajlik le a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) idénre tervezett, de jó eséllyel jövő év elejére csúszó frekvenciaaukciója. Ezen dőlhet el, hogy egy-egy szolgáltató mekkora, 5G-s szolgáltatások nyújtására is használható spektrumszelethez juthat hozzá, nem utolsósorban pedig ezt követően lehet megkezdeni a tárgyalásokat az esetleges hálózatmegosztási megállapodásokról.
Ilyen megállapodásra márpedig szakemberek egyöntetű véleménye szinte bizonyosan számítani lehet majd az aukciót követően, ha más nem, a 700 MHz-es, úgynevezett második digitális hozadéksávot érintően, ahol a spektrumkapacitás olyan kicsi, hogy a három párhuzamos infrastruktúra kiépítése és fenntartása gazdaságilag nem indokolható.
A MÁSODIK KÍNAI
Bár a miniszter nem említette név szerint a szolgáltatót, érdekes lehet a Telenor Magyarország helyzete ebben a sakkjátszmában, részben annak köszönhetően, hogy az állam éppen most szerzett kisebbségi, 25%-os tulajdonrészt a szolgáltatóban. A Telenor 2010 óta szintén kínai beszállítóval dolgozik, mely - tulajdonosi szinten legalábbis - a Huawei-nél is szorosabb viszonyt ápol Kínával. A ZTE szintén üzemeltet 5G-s tesztkörnyezetet a Telenornál, a cseh PPF befektetői csoport többségi tulajdonában lévő mobilszolgáltató ugyanakkor egyelőre szintén az NMHH aukciójának kimenetelére (vagy kezdetére) vár az újabb beszállító megállapodások megkötésével.
A fentiekkel együtt sem elképzelhetetlen egy olyan, hibrid hálózati modell hosszú távon, mely egy operátornál több beszállító termékeire támaszkodik (multi-vendor stratégia) - ilyenre már hazánkban is volt példa éppen a Telenornál, mely a ZTE swap előtt az Ericssonnal és a Nokiával (akkor még Nokia Siemens Networks) közösen dolgozott. Európában több olyan szolgáltató is van, mely ezt az üzleti modellt követi, részben a ráutaltság csökkentése, részben költségoptimalizálási okokból, a hibrid hálózatok ugyanakkor műszaki és gazdasági okokból jellemzően nagyobb földrajzi területeken életképesek hosszútávon - bár az 5G megjelenése később még felülírhatja ezt a modellt.