Változhat az EU-s netsemlegességi szabályozás

Új, egységes szabályértelmezési kereteket hozna létre az  Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2120 számú, európai hálózatsemlegességről szóló rendeletével kapcsolatosan. Az erről szóló javaslatcsomag előzetesét a testület legutóbbi plenáris ülésén tárgyalta, ezzel párhuzamosan nyilvános konzultációra bocsátotta a módosítási javaslatokat. 

SZELETELÉS

A 2015-ben létrehozott jogszabályban foglaltak újraértelmezésére részben az azóta eltelt időben megjelent új technológiák megjelenése miatt, részben a korábbi szabályozás működése kapcsán felmerült visszajelzések alapján válhat esedékessé, a legfontosabb változtatási javaslatok legalábbis mind ilyen területet érintenek. Így például az előterjesztés már különállóan foglalkozik az 5G szabvány által megjelenő egyik lényeges hálózattechnológiai újdonsággal, az úgynevezett network slicinggel.

A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.

Ez az eljárás lehetővé teszi egy szolgáltató számára, hogy az 5G-s hálózat erőforrásait ugyanazon infrastruktúrán kvázi "feldarabolja", így más-más felhasználási területekhez, vagy akár felhasználói körhöz más hálózatminőségi paramétereket társítva. A BEREC-nél úgy látják, hogy mindez lehetővé teszi az operátorok számára olyan termékek (díjcsomagok) létrehozását, melyek különböző alkalmazásoknak eltérő hálózati szeletet - ezzel eltérő minőségű infrastruktúra-hátteret - biztosítanak. A szervezet ugyanakkor azt szeretné, ha a kontroll mindvégig az előfizető kezében maradna, azaz biztosítani kell számára a lehetőséget, hogy kiválaszthassa, hogy az adott alkalmazást melyik szeleten keresztül kívánja igénybe venni.

A javaslat emellett új elemeket emelne be a korábban talán legtöbbet kritizált zero rating szabályozás értelmezésébe is. Ez a Magyarországon is elterjedt gyakorlat lehetővé teszi az operátoroknak, hogy bizonyos termékekkel korlátlan hozzáférést nyújtsanak egyes applikációkhoz vagy platformokhoz, amíg a szolgáltató által biztosított általános forgalmi keret le nem merült. Az ezzel a gyakorlattal kapcsolatos legvitatottabb pont, hogy mindez diszkriminálhatja a kisebb piaci szereplőket, ennélfogva eredendően versenykorlátozó hatású lehet. 

NINCS KIBÚVÓ

Bár az operátoroknak ugyan többnyire lehetővé kell tenniük, hogy a zero rating ernyő alá új piaci szereplők jelentkezzenek, sokszor kibúvót jelent számukra, hogy azok egyéni elbírálás alapján kerülhetnek be a kiválasztott alkalmazások vagy platformok körébe. A BEREC éppen ezért arra tenne javaslatot, hogy az említett elbírálási folyamat szempontrendszereit egységes keretek közé szorítsák, ami megadná a lehetőséget a kis szolgáltatóknak, hogy akár európai szintű megállapodásokat kössenek a hálózatüzemeltetőkkel, másfelől az operátorok így nehezebben tudnának mesterségesen belenyúlni a verseny alakulásába.

Végül a BEREC konzultációt indított a szabályozás két paragrafusával kapcsolatosan, melyek a csomagelemzési technológiák működési hátterének jogi szabályozását rögzítik. Bár ezen a területen nem született konkrét javaslat, a szervezethez érkeztek olyan megkeresések, melyek a korábbi kifejezett tiltás ellenére engedélyeznék a szolgáltatók számára bizonyos csomagelemzési módszerek használatát annak érdekében, hogy a távközlési cégek a felhasználók által látogatott weboldalak címeit naplózhassák - illetve törvényi keretek által szabályozottan kérésre átadhassák a hatóságoknak.

Az új javaslatcsomaggal kapcsolatos konzultációs időszak november 28-án zárul.