Megnéztük, milyen lesz a budapesti 5G

Ma még nyugati (Ausztria) vagy éppen keleti szomszédainkhoz (Románia) kell utazni ahhoz, hogy élő, kereskedelmi 5G-s mobilszolgáltatást találjunk, de már csak hetek kérdése, hogy ez megváltozzon, hiszen a Vodafone az országban elsőként október közepén várhatóan bekapcsolja az első 5G-s cellákat Budapesten. Hogy rövid távon mit nyújt az új technológia, arról mi magunk is meggyőződhettünk, igaz, ehhez még messzebbre kellett utazni, egészen a németországi Düsseldorfig.

NYÁRON RAJTOLTAK

Észak-Rajna-Vesztfália szövetségi tartomány fővárosa a német ipar egyik fellegvára, emellett itt található számos telekommunikációs és információtechnológiai nagyvállalat helyi székhelye is. Többek közt Düsseldorfban van a Vodafone Németország központja is, ami egyben azt is jelenti, hogy a szolgáltató számos újdonságot rajna parti városban próbált ki vagy vezetett be először. 

A szétszteroidozott diversity alkonya Évtizedekben mérhető folyamatokat nem lehet profitorientált cégek asszisztálásával pár év alatt lezavarni, DEI csomagolásban.

Ilyen újdonság, vagy fejlesztés az 5G technológia is, melynek hivatalos, kereskedelmi rajtjára idén júliusban került sor éppen Düsseldorfban, miután a Vodafone - három másik versenytársával együtt - frekvenciát szerzett 3,6 GHz-es, úgynevezett úttörő 5G sávban. Ez a frekvenciasáv kifejezetten alkalmas nagy sávszélességű mobilhálózatok üzemeltetésére, fontos kiemelni ugyanakkor, hogy e spektrum hullámterjedési mutatói révén alapvetően csak kültéri lefedettség kiépítéséhez alkalmas, kifejezetten rövid hatósugár (800-1000 m) mellett.

Ennek megfelelően a Vodafone Németország 5G-hálózata - akárcsak a legnagyobb rivális Telekomé - alapvetően szigetszerű felépítésű, a szolgáltatás jelenleg 50 helyszínen érhető el, és ez mindaddig nem változik számottevően, amíg a cég nem szerez újabb spektrumot egy későbbi aukción, ahol már várhatóan a 700 MHz-es sávból is vásárolhatnak a szolgáltatók. Vannak ugyanakkor különböző, részben az 5G szabvány által biztosított trükkök, amivel kis mértékben lehet javítani a vételi karakterisztikán, ilyen például a nyalábformálás vagy a masszív MIMO. Ezeket a Vodafone be is veti, a cég a német piacon az Ericssonnal építi a hálózatot, a svéd gyártó rádiós egységei és alapsávi vezérlői mindkét említett eljárást támogatják.

HASONLÓ KÖRÜLMÉNYEK

A Vodafone Németország az idei frekvenciaaukción elnyert összesen 90 MHz-nyi spektrumból jelenleg 60 MHz-et használ fel a kereskedelmi 5G-hálózathoz, ezt később, kapacitásigény függvényében bővíti az operátor. Ez a mi szempontunkból már csak azért is szerencsés, mert a Vodafone Magyarország pont ugyanekkora spektrumkerettel rendelkezik ugyanebben a frekvenciasávban. A cég még egy 2016-os értékesítési eljárás során szerezte meg a licencet és minden egyéb, a használatba vételhez szükséges engedélyt, az ezt használó budapesti hálózat pedig mostanra gyakorlatilag készen áll a rajtra.

A körülmények azért nem teljesen azonosak Düsseldorfban és Budapesten - az egyik leglényegesebb különbség, hogy a magyar leányvállalat számára nem az Ericsson, hanem a kínai Huawei szállítja a hálózati berendezéseket. Ennek technológiai szempontból rövid távon kevés jelentősége van, hosszabb távon ugyanakkor a kínai-amerikai kereskedelmi háború következményei hozhatnak még kellemetlen momentumokat a szolgáltató és a beszállító csaknem egy évtizede felhőtlennek tűnő viszonyába.

Vagyis rövid távon a Vodafone Magyarország 5G-szolgáltatása szakasztott ugyanolyan lesz, mint a német leányvállalatnál, kapóra jött tehát, hogy az éles üzemben működő 5G-t ki tudtuk próbálni Düsseldorfban. Ehhez vendéglátóink az ország első, kereskedelmi hálózatba kapcsolt 5G-s bázisállomásának közvetlen közelébe, a düsseldorfi Vodafone-székház parkolójába invitáltak minket.

Ott aztán a Vodafone Németország spanyol 5G-s hálózattervező mérnöke (talán ebből kiderült, hogy a német leányvállalat vérbeli multinacionális entitás) a kezünkbe nyomott egy Huawei Mate 20 X 5G-t, hogy kedvünkre futtassunk le néhány sebességtesztet rajta. Az 5G-s hálózatra csatlakozó készülék - tegyük hozzá, ideális vételi körülmények közt - többszöri méréssel is gond nélkül hozta a 900 Mbps-t elérő kapcsolatot, bár ehhez az is kellett, hogy rajtunk kívül alighanem senki nem csatlakozott az adott 5G-s szektorhoz. Erről azonnal meggyőződhettünk, amint elindítottunk egy másik mérést egy másik Huawei készülékkel, ekkor a két telefon már testvériesen megosztozott a kapacitáson, vagyis a 900 Mbps-ből 450 Mbps lett.

Ez egyébként kitűnően szemlélteti a 5G egyik legfőbb gyakorlati hasznát, legalábbis ha a klasszikus mobilhálózati topológiát vesszük alapul, azaz azt feltételezzük, hogy adott egy kereskedelmi mobilhálózat, amihez elsősorban okostelefonok csatlakoznak. Az 5G egyik legfőbb előnyének titulált rövid késleltetés ebben a kontextusban nem játszik akkora szerepet, ennél lényegesen fontosabb, hogy nagyobb kapacitás osztható ki egységnyi előfizető számára. 

Ennek kezdetben különösen az olyan, nagyvárosi helyszíneken lehet jelentősége, ahol a 4G-hálózat már a határán működik, bizonyos időszakokban pedig ez már a felhasználó által is tapasztalható mértékben megjelenik (vagyis például a weboldalak nem vagy csak lassan töltenek be, az internetkapcsolatot használó applikációk működése akadozik stb). Csakhogy ilyen szituáció egyelőre még Németországban sem nagyon jellemző néhány tömegeseményt (ami arrafelé többnyire valamilyen bundesliga-mérkőzés közvetlen körzetét érinti) leszámítva. Erre talán a legékesebb példa, hogy az 5G-s Huawei készülékeken 4G-re váltva a kapcsolatot a speedtest mutatója így is át-átlépi a fél gigabites határt, de még ennek az értéknek a tizede is tökéletesen elegendő lenne arra, hogy termináloldalon az előfizető teljesen folyamatosnak érezze a szolgáltatást.

NEM KAPKODNAK ÉRTE

Nem véletlen, hogy az egyébként Európa legtehetősebbjei közé sorolt német előfizetők nem rohannak hanyatt-homlok a boltokba 5G-s készülékeket vásárolni. A már említett, tényleges felhasználói szükséglet hiánya, illetve az egyelőre erősen foghíjas lefedettség mellett ennek oka egyébként éppen a szűkös készülékválasztékban gyökeredzik, ráadásul a jelenleg elérhető 5G-s mobilok még a német pénztárcához mérten sem kifejezetten olcsók. Nem különösebben meglepő, hogy a helyi leányvállalatnál az 5G-s felhasználók száma egyelőre rendkívül lassan növekszik, a szolgáltató pedig félig-meddig bevallottan egyfajta publikus tesztként tekint a jelenlegi 5G-s környezetre.

Az 5G által biztosított valódi előnyöket méltatlanság lenne pusztán a klasszikus mobilnet-kapcsolatok szintjén említeni, így az új technológia főleg a vezeték nélküli hálózatok ipari felhasználása terén hozhat majd forradalmat az elképzelések szerint. Nem véletlen, hogy Németország - az EU-s tagországok közt mindeddig egyedülálló módon - a rendelkezésre álló 5G-s spektrumok egy részét elkülönítette kifejezetten ipari felhasználásra, így az olyan, jelentős termelést folytató német vállalatok, mint a BOSCH, a BASF vagy éppen az autógyártó konszernek saját maguk által üzemeltetett, privát hálózatokat építhetnek ki gyáregységeikben.