A hatóság elnökének a kezében a DIGI sorsa
Valószínűleg csak néhány hétig csúszik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság idei frekvenciaértékesítési eljárása, így az eredmény jó eséllyel még idén megszülethet - még akkor is, ha az eljárásból kihagyott DIGI ígéretéhez híven minden lehetséges jogi eszközzel megtorpedózza a szakhatóság múlt pénteki döntését.
Aligha kell attól tartania a Telekomnak, a Telenornak és a Vodafone-nak, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által a nyáron meghirdetett 2019-es frekvenciaértékesítési eljárásban hosszú hónapokig nem lesz előrelépés, miután a jelentkezők múlt heti nyilvántartásba vételét követően a negyedik jelentkezőt - mint kiderült, a DIGI COMMUNICATIONS N.V.-t - a szakhatóság nem vette nyilvántartásba. Az eljárásból kizárt cég ugyan még aznap közölte, hogy minden elérhető jogi eszközzel megtámadja a döntést, ezzel azonban rövid távon biztosan nem fog célt érni.
Pár hét alatt lezavarhatják
Az NMHH elsőfokon meghozott határozatával szemben a magyar jogrendnek megfelelően fellebbezésnek van helye, melynek kereteit az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) szabályozza. Ez alapján a DIGI-nek a döntés meghozatalát követően 15 napon belül be kell nyújtania fellebbezését a másodfokú hatóságnak, annak helyben hagyó vagy elutasító végzéséig az elsőfokú határozat nem végrehajtható - ezt hívja a jog halasztó hatálynak.
CI/CD-vel folytatódik az AWS hazai online meetup-sorozata! A sorozat december 12-i, ötödik állomásán bemutatjuk az AWS CodeCatalyst platformot, és a nyílt forráskódú Daggert is.
Bár a DIGI ezt a kötelezőnek tekinthető kört nyilvánvalóan megfutja, sok esélye nincs a rövid távú kedvező kimenetelre, ugyanis a szakhatóság döntéseivel kapcsolatosan másodfokon média és hírközlési ügyekben egyaránt többnyire az NMHH elnöke, Dr. Karas Monika hoz határozatot. Erre az elnöknek a fellebbezést követően alapesetben 60 nap áll a rendelkezésére, mindez pedig azt jelenti, hogy az értékesítési eljárás kezdete legfeljebb 75 napot csúszhat - feltéve, hogy a DIGI kihasználja a fellebbezés benyújtására rendelkezésre álló teljes időt, a hatóság elnöke pedig pont határidőre hozza meg a másodfokú határozatot.
Bármikor is születik meg ráadásul a másodfokú döntés a nyilvántartásba vétellel kapcsolatban, borítékolható, hogy a Hollandiában bejegyzett pályázó nem kap kedvező elbírálást. Mindez abból kiindulva következtethető, hogy a hatóság elnöke eddigi másodfokú döntései során a szervezet fennállása óta gyakorlatilag egyszer sem kedvezett a fellebbezőnek, legyen szó média vagy hírközlési ügyekről.
A DIGI a másodfokú döntéssel szemben további jogorvoslattal élhet a bíróságon, ennek azonban már nincs automatikus halasztó hatálya, vagyis a hatóság a három nyilvántartásba vett résztvevővel jó eséllyel lefolytathatja az árverést. Szakmai berkekben felmerült, hogy a bírósági eljárás olyan jogbizonytalanságot szülhet, mely jelentősen késleltetheti az 5G-s fejlesztéseket, a HWSW által megkérdezett jogi szakértők szerint ugyanakkor a pereskedés elhúzódása miatt az eredeti állapot visszaállítására esély sincs, így a DIGI legjobb esetben kártérítésre számíthat egy évekig húzódó, költséges jogi huza-vona végén.
Csiki-csuki
Ezzel együtt nem lenne példa nélküli Magyarországon, hogy egy frekvenciaértékesítési eljárást bírósági úton sikeresen támadjanak a résztvevők. Más körülmények között ugyan, de a Magyar Telekom, a Telenor Magyarország és a Vodafone Magyarország eljárásjogi hibákra hivatkozva az eredményhirdetést követően közös erővel jogi úton elgáncsolta az NMHH 2012-es E-GSM aukcióját. A végül 2013-ban a Kúria döntésével záródó ügy érdekessége, hogy ezzel szintén sikerült megakadályozni a piacbővítést (a DIGI erre az eljárásra is jelentkezett, de akkor is kizárta a hatóság, az állami tulajdonú MPVI Zrt. viszont frekvenciához jutott), melynek akkor még elkötelezett híve volt a szakhatóság. Az NMHH és a mobilszolgáltatók viszonya még ebben az évben jelentősen javult, miután a szolgáltatók összesen 100 milliárd forint befizetését követően több sávban is meghosszabbíthatták frekvenciahasználati licencüket.
Ezt követte az NMHH 2014-es frekvenciapályázata, melyen végül a DIGI-nek is sikerült elvinnie azt a 2x5 MHz-es frekvenciablokkot az 1800 MHz-es sávban, melyen végül idén májusban megkezdte a mobilszolgáltatás nyilvános tesztelését - és ami mellé a hatóság idei árverésén már szinte biztosan nem szerezhet újabb spektrumot.