Itthon is belevághatnak az 5G-s hálózatmegosztásba
Már Magyarországon is épülőfélben vannak az első 5G-s bázisállomások, miközben még el sem kezdődött a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság idei spektrumaukciójának érdemi része. A szolgáltatók ezúttal alighanem minden eddiginél jobban rá lesznek kényszerítve arra, hogy erőforrásaikat megosszák egymással.
Egy hónapon belül kezdetét veszi Magyarországon a spektrumértékesítési ügyekben illetékes Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2019-es aukciójának érdemi, licitálási szakasza, az eljárás őszi lezárását követően pedig az aukción részt vevő magyarországi mobilszolgáltatók elméletileg azonnal bekapcsolhatják az 5G-s bázisállomásaikat, melyek eleinte a kiosztott spektrumok jellegéből adódóan meglehetősen korlátozott lefedettségű szolgáltatást biztosítanak majd, alapvetően 4G-s háttérrel. Hosszú távon azonban több tényezőből fakadóan is érdemes lehet a szolgáltatóknak egymással szövetségre lépniük, és különböző, immár kifejezetten az 5G-s erőforrásokra vonatkozó hálózatmegosztási megállapodásokat kötniük.
Egységben a (tér)erő
A Világgazdaság mai számának elemzői vendégcikke szerint az 5G-s infrastruktúra magasabb kiépítési költségei már önmagában arra ösztökélhetik a szolgáltatókat, hogy új hálózatmegosztási megállapodásokat kössenek egymással, netán a meglévő megállapodásaikat kiterjesszék az újonnan szerzett spektrumokra, illetve üzembe állított infrastruktúrára. A Concorde Értékpapír Zrt. vezető részvényelemzője több nemzetközi példát, így Olaszországot és Németországot is említi, hozzátéve, hogy a network sharing modelleknek különösen azokon a piacokon van, illetve lesz létjogosultsága, ahol a szolgáltatók drágán jutnak spektrumhoz. A cikk emellett hazai vonatkozásként példaként említ már meglévő szolgáltatói megállapodásokat is, ilyen a Magyar Telekom és a Telenor Magyarország közt 2015-ben létrejött, LTE800-as sávra vonatkozó kölcsönös haszonbérleti szerződésen alapuló hálózatmegosztási egyezség.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
Tény, hogy az aktív vagy passzív infrastruktúra-megosztásra vonatkozóan már csak e történelmi háttér miatt is van hajlandóság Magyarországon: A Telenor illetékesei egy márciusi háttérbeszélgetésen már utaltak rá, hogy az 5G-s hálózatok esetén az infrastruktúra-megosztást a technológia eleve tálcán kínálja, a szabvány több olyan elemet is tartalmaz, mely kifejezetten alkalmassá teszi az új generációs hálózatok bizonyos komponenseit a közös operátori használatra. Az operátorok emellett régóta hangsúlyozzák, hogy a párhuzamos (rádiós) infrastruktúra fenntartása, üzemeltetése költséges, és valójában ma már erősen pazarló a szükséges erőforrások tekintetében.
A szolgáltatók számára az üzemeltetés kiszervezése - akár éppen a további, hálózatmegosztási megállapodások elősegítése érdekében - az egyik kézenfekvő megoldás a problémára. Ebbe az irányba tett nagy lépést nemrég a Vodafone Csoport, mely júliusban bejelentette, külön cégbe szervezi európai bázisállomás-hálózatának üzemeltetését. A Vodafone üzleti döntése a magyar piacra is kihatással lehet majd, hiszen a Vodafone Magyarország több ezer bázisállomásának passzív infrastruktúra-elemei is az újonnan létrejövő cégbe kerülnek át, melynek egyik nem titkolt célja, hogy az infrastruktúra-bérbeadást elősegítse vele a társaság.
Nem torzított versenyt
Ezzel új helyzet állhat elő az 5G-s aukció lezárásával a magyar piacon is, ahol a Vodafone a Telekom és a Telenor 2015-ös megállapodását követően technológiai hátrányba került, jóllehet ez később nem hatott ki látványosan piaci helyzetére, sőt, sikerült az eltelt időszakban még jobban megközelítenie az ügyfélbázis tekintetében második piaci szereplőnek számító Telenort. A Telekom és a Telenor megállapodásának piacra gyakorolt hatását a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is vizsgálni kezdte, ám ez az eljárás a mai napig nem zárult le, ráadásul indult egy másik vizsgálat is időközben, mely arra próbált fényt deríteni, hogy a két érintett cég eleve úgy vett-e részt a hatóság 2014-es pályázatán, hogy tudták, később együtt fognak működni.
Az 5G-s network sharing megállapodások létrejöttét mindenesetre nem segíti elő hazánkban a versenyhivatali vizsgálat elhúzódása, hiszen a szolgáltatók nem szívesen mennek bele egy olyan egyezségbe, amelyet félő, hogy később elkaszál a GVH. Tény ugyanakkor, hogy az NMHH soron következő aukciójának kiírása alapvetően kedvez a network sharing modellek létrejöttének, így nem szab meg semmilyen továbbértékesítési vagy bérleti moratóriumot az idén megszerezhető spektrumokat illetően. Ezzel párhuzamosan az állam a hálózatok kiépítését is igyekszik ösztönözni a korábbinál jelentősebb (hosszabb ideig kihasználható) sávdíjkedvezménnyel, illetve a licitre kerülő mintegy 400 MHz-nyi spektrum európai viszonylatban relatíve alacsony, körülbelül 84 milliárd forintos kikiáltási árával.
Az idei spektrumaukciót követően esetlegesen létrejövő hálózatmegosztási megállapodások ugyanakkor alapvetően eltérőek lehetnek a 2015-östől. Ez egyrészt a Vodafone fentebb is említett stratégiaváltásából is eredhet, mely lényegében egy felhívás keringőre a versenytárs szolgáltatók számára minden olyan országban, ahol a brit székhelyű multi jelen van. Másrészt nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a Telenor Magyarország a 2015-ös hálózatmegosztási megállapodás után három évvel tulajdonost váltott, és egyáltalán nem magától értetődő, hogy az új tulajdonosnak - vagy éppen a Magyar Telekomnak - ezt követően érdekében áll hasonló feltételek mentén megegyezni.
Állami szerep
A Telenor Magyarország helyzetét illetően ráadásul tovább árnyalják a képet azok az egyelőre pletykaszinten kezelt hírek, melyek szerint a szolgáltatóban közvetetten 25%-os részesedést vásárolna a Magyar Állam. A PPF csoport kezében lévő távközlési cégnek ez alapján az az állami kézben lévő Antenna Hungária lehetne kisebbségi résztulajdonosa, mely egyébként alvállalkozóként hosszú évek óta több operátornál különböző hálózatüzemeltetési feladatokat lát el.
A fentiek kapcsán, illetve korábban kommunikált kormányzati érdekek mentén felmerülhet egy olyan esetleges szcenárió is, hogy a közös 5G-s infrastruktúra szigetszerűen - akár a Telenor/Antenna Hungária üzemeltetésében, állami dotációval - épülhetne ki olyan területeken, ahol az építkezés piacilag nem térülne meg. Erre utalt legalábbis burkoltan Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az 5G Koalíció júniusi nyilvános plenáris ülésén, ahol a politikus előrevetítette, hogy az állam bizonyos feltételekkel kész részt venni az új generációs infrastruktúra kiépítésében.
Amennyiben az 5G-s network sharing feltételeket esetlegesen az állam szabja a jövőben, annak könnyen egyik nagy nyertesévé válhat a saját mobilhálózatát idén bekapcsoló DIGI, a hazai távközlési piac lényegében egyetlen diszruptív szereplője. A DIGI számára a legnagyobb versenyhátrányt jelenleg éppen a rádiós hálózatának szűkös kapacitása és lefedettsége jelenti, ugyanakkor erősen kérdéses, hogy bármelyik versenytárs operátor kvázi önszántából kezet nyújtana az erősen nyomott árakkal dolgozó, piacát veszélyeztető feltörekvő operátornak.