:

Szerző: Koi Tamás

2019. augusztus 27. 13:30

Javában épül a Vodafone budapesti 5G-s hálózata

Miközben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2019-es frekvenciaaukciójának érdemi része még el sem kezdődött, már javában épül a Vodafone kereskedelmi 5G-hálózata a fővárosban.

Még el sem kezdődött a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2019-es, elsősorban 5G-s mobilhálózatok országos kiépítését lehetővé tevő frekvenciaaukciójának érdemi szakasza, de máris egyre több nyilvánvaló jel utal rá, hogy nem minden operátor szorul rá, hogy megvárja az eljárás végét a kereskedelmi 5G-szolgáltatás rajtjával. Itthon a Vodafone Magyarország helyzeti előnyben van egy 2016-os frekvenciaértékesítés révén, így könnyen lehet, hogy a magyar piac harmadik legnagyobb szereplője meglepetésre elsőként fogja bekapcsolni éles hálózatába az 5G-s rádiós elemeket, melyekből jó néhány már most készen áll a bevetésre Budapest belvárosában.

Rajtra készen

A Vodafone az egyike annak a két magyar, saját infrastruktúrával rendelkező operátoroknak (a másik cég a DIGI), melyek az NMHH 2016-os frekvenciapályázatán - mai viszonyok közt nevetséges összegért - frekvencialicenchez jutott a 3,6 GHz-es frekvenciasávban, melyet azóta "úttörő 5G sávnak" is neveznek. Nem véletlenül, ez a polgári célra használható spektrum alkalmas ugyanis a leginkább arra, hogy a legforgalmasabb helyeken nagy kapacitású 5G-s cellákat üzemeltethessenek vele a szolgáltatók, ezzel - szigetszerű jelleggel - jelentősen csökkentve a hálózat (túl)terheltségét a legforgalmasabb időszakokban.

A Gitlab mint DevSecOps platform (x)

Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.

A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.

A szolgáltató a 2016-os pályázaton a 3400-3600 MHz-es sávban nyert 60 MHz-nyi spektrumot, a Vodafone azóta kereskedelmi használatra vonatkozó frekvencialicenccel és rádióengedéllyel egyaránt rendelkezik a 3410 - 3470 MHz-es tartományban. A társaság az idén ősszel induló aukción ehhez legfeljebb további 80 MHz-nyi keretet szerezhet, melyet a kiírás értelmében a meglévő blokkokkal folytonosan jelölne ki számára a hatóság.

IMG_20190827_085150

5G-s szektor az Astorián (balra a 3,5 GHz-es AAU) Fotó: HWSW

Ugyanakkor már a rendelkezésre álló mennyiség is bőven elegendő ahhoz, hogy a cég nagy sávszélességű, 5G-s rádiós hozzáférési hálózatot (Non-Standalone 5G) állítson élesbe lényegében bármikor. A Vodafone az első, éles hálózaton működő budapesti teszt 5G-s állomását május 23-án kapcsolta be újságírók és az NMHH illetékesei előtt, azóta pedig a színfalak mögött folyamatosan épültek az újabb, az érintett frekvenciasávban üzemelő állomások a főváros belső kerületeiben. Ilyen, a rádiós egységet (RRU) és az antennát együtt tartalmazó, úgynevezett Active Antenna Unitok (AAU) kerültek fel eddig nagyjából tucatnyi vodafone-os bázisállomás szektoraira, többek közt az Astorián, az Erzsébet téren, a pesti rakparton és más, forgalmasabb belvárosi csomópontok közelében.

A szolgáltató egyelőre nem árult el semmilyen konkrét részletet azzal kapcsolatosan, hogy az első 5G-s cellákat mikor és hol kívánja éles üzembe állítani, illetve milyen kapacitást kíván biztosítani 5G-NSA hálózatán a kompatibilis kliensek számára. A HWSW bennfentes forrásoktól úgy értesült, hogy a Vodafone tervezett, budapesti 5G-s hálózata az első fázisban nagyjából 30 állomással indulhat el, melynek nagyságrendileg a fele állhat készen mostanra. A cég az új, illetve továbbfejlesztett állomásokat régi beszállítópartnere, a kínai Huawei Technologies berendezéseire építi.

Szűk keresztmetszet

A Vodafone számára az 5G-s hálózat indulása kapcsán a szűk keresztmetszetet nem a spektrumkapacitás és a mobilhálózati eszközpark fogja jelenteni, hanem sokkal inkább a néhol meglehetősen szűkös, még a 3G/4G-s állomásokhoz méretezett átviteltechnikai kapacitás. Az 5G-re felkészített budapesti helyszínek némelyikén jól látszik, hogy az állomás mikrohullámú összeköttetésen keresztül csatlakozik a gerinchálózathoz, ezt pedig szintén fejlesztenie kell a szolgáltatónak, ha teljesen ki akarja aknázni az 5G technológiában rejlő lehetőségeket, így elsősorban a megnövelt sávszélességet.

A cégnek emellett értelemszerűen szerepeltetnie kell a kínálatában olyan okostelefonokat vagy más terminálokat, melyek képesek 5G-csatlakozásra, az új generációs hálózatnak e nélkül vajmi kevés értelme lenne. Ilyen készülékekből ugyanakkor már több típus is elérhető (a Vodafone májusban is egy kereskedelmi forgalomba szánt 5G-képes Samsung Galaxy készülékkel demózott), bár Magyarországon eddig senki nem kezdett a forgalmazásukba.

Alighanem a fenti két tényező miatt nyilatkozott óvatosan a Vodafone vezetése májusban, amikor szóba került az 5G-s hálózatok magyarországi kereskedelmi rajtja. Az operátor akkor potenciális év végi, jövő év eleji kereskedelmi rajttal számolt, amivel nem tartozik a cégcsoporton belül az élbolyba: Nagy-Britanniában és Spanyolországban egyaránt július első napjaiban indult a Vodafone kereskedelmi 5G-szolgáltatása, Romániában az első 5G-s állomásokat május közepén kapcsolták be, illetve Németországban is élesbe állították az első 5G-s cellákat a maratoni frekvenciaaukció lezárását követően.

A Vodafone két legnagyobb hazai riválisának, a Telenor Magyarországnak és a Magyar Telekomnak mindenképpen meg kell várnia az NMHH frekvenciaaukciójának lezárását ahhoz, hogy kereskedelmi 5G-s szolgáltatást indíthasson a megfelelő frekvencialicencek és használati engedélyek birtokában.

Az üzemeltetői szakmát számos nagyon erős hatás érte az elmúlt években. A történet pedig messze nem csak a cloudról szól, hiszen az on-prem világ is megváltozott.

a címlapról