Durván kihasználatlan a csúcstelefonok hálózati kapacitása
Hiába képes ma már szinte minden, csúcskategóriás okostelefon akár gigabites mobilnet-kapcsolat létesítésére piaci technológiák segítségével, 4G-s hálózati háttérrel, a mobilhálózatok nem tudják tartani a lépést a készülékekbe szerelt modemek képességeivel.
Bár a mobilhálózatok fejlesztése kapcsán a piaci szereplők egy része - így főként az eszköz- és végberendezés-gyártók - előszeretettel hangsúlyozzák az új generációs technológia, az 5G nyújtotta előnyök révén elérhető kapacitásnövekedést, illetve a válaszidők csökkenését, valójában a 4G-s hálózatokban is további jelentős, kihasználatlan tartalékok rejtőznek. Ezt mutatja többek közt, hogy az elmúlt néhány évben megjelent, kizárólag 4G-képes készülékek csúcskategóriás okostelefonokba szerelt modemek elméleti maximális sávszélessége meghaladja az 1 Gbps-t (Gigabit LTE) - valós körülmények közt, éles hálózatokon azonban ezt a letöltési sávszélességet még csak meg sem közelítik ezek mobilok, derül ki az OpenSignal új statisztikagyűjteményéből.
Van még bennük tartalék
A crowdsourcing alapokon dolgozó platform az április 1-jétől június 30-ig tartó időszakban világszerte több milliárd mérést gyűjtött be felhasználóitól globálisan, ezt követően kiemelte a három legnépszerűbb globális márkát, az Apple-t, a Samsungot és a Huawei-t, majd a gyártók készülékeit a beépített modemek képességei alapján három kategóriába (LTE Cat4 és alatta, LTE Cat5-15 és LTE Cat16 és felette) sorolta. A statisztikagyűjtemény ezt követően országonkénti lebontásban összehasonlította, hogy az adott gyártók megoldásai hogyan teljesítenek egymással, illetve a konkurenciával szemben.
Gigabit LTE állomás: többnyire csak laborban léteznek
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
Az OpenSignal által közzétett adatok tanúsága szerint a három globális gyártó közül belépőszinten (példa készülékek: Samsung A2 Core, J4 Core, Huawei Nova 2, iPhone SE vagy 6) a Huawei teljesített a legjobban, 12,1 Mbps globális átlagos letöltési átlagot elérve, míg középszinten (példa készülékek: Samsung M40, A80, A6s; Huawei P30 Lite, Enjoy 9e, Y6; iPhone XR, X, 8, 7, 6s) az Apple hajszálnyival előzte a Huawei-t 16,5 Mbps-sel, a felsőkategóriát (példa készülékek: Samsung Galaxy S8, S9, S10, Note 8, Note 9, Huawei P20 Pro, P30 Pro, Mate 10, 20, iPhone Xs) pedig a Samsung uralja 26,6 Mbps globális átlagos letöltési sávszélességgel.
A felsőkategóriás okostelefonokkal átlagosan elért letöltési sávszélesség országonkénti rangsorában hazánk egyébként a 15. helyet foglalja el a globális listán, 42,6 Mbps sebességértékkel, a belépőszint és a felsőkategória közti szorzó pedig 1,7-szeres, vagyis a magyar mobilhálózatokból az OpenSignal mérései szerint egy csúcsmobillal átlagosan ennyivel nagyobb kapacitást lehet kisajtolni, mint egy belépőszintű, LTE-képes Apple, Samsung vagy Huawei készülékkel.
A modemek képességei mellett mindez természetesen a hálózatok konfigurációján és felépítésén is múlik, valamint nem utolsósorban attól, hogy a mérési intervallumban egységnyi hálózati kapacitás hány terminál (okostelefon, tablet, laptop stb.) között oszlik meg. Ilyen hálózati képesség többek közt a vivőaggregáció, vagyis amikor az állomás és a készülék egyszerre több frekvenciasávon forgalmaz adatot, a fejlettebb modulációs eljárás (pl. 64 helyett 256QAM), valamint a több antenna párhuzamos használata (pl. 2x2 vagy 4x4 MIMO).
Aggregált vivők
A magyarországi mobilszolgáltatók mindegyike használ hálózatában vivőaggregációt (maximálisan jellemzően háromszoros vivőaggregációt), mellyel éles környezetben akár 450-500 Mbps letöltési kapacitás is kisajtolható egy modern okostelefonnal egy cellából - legalábbis elméletileg. A cégek közül a Telekom és a Telenor korábban laboratóriumi teszteken, speciálisan preparált modemekkel demonstrált gigabit feletti átviteli sebességet 4G-technológiával, fejlettebb modulációt és antennafelépítést használva, a Vodafone pedig tavaly éles hálózatán közelítette meg a gigabites álomhatárt, igaz, utólag ez is csupán PR-demonstrációnak bizonyult, végfelhasználók számára azóta sem érhető el még csak elméletileg sem ez a sebességszint.