:

Szerző: Hlács Ferenc

2019. augusztus 2. 11:31

Játékosbarátra csiszolná a Linux kernelt a Valve

A vállalat a Proton szoftverréteg teljesítményén javítana a kernel tervezett módosításaival, amelyeket a Linux kernel közössége is pozitívan fogadott.

Újabb kísérletet tesz a játékosok Linuxra terelésére a Valve, a cég ezúttal a Linux kernel játékosbarát átalakítására tett javaslatot, amivel a Proton szoftverréteg teljesítményén javítana.

Nem ez az első alkalom, hogy a cég hasonló babérokra tör, a vállalat az ugyancsak Linuxra építő Steam OS-szel, illetve a rendszerrel telepített Steam Machine PC-kkel már korábban is megpróbált szabadulni a PC-s játékosok körében lényegében egyeduralkodó Windowstól, noha a kísérlet végül nem járt sikerrel, a vásárlók nem kapkodtak a masinák és az alternatív platform után. Ennek megfelelően a játékok linuxos portolása sem pörgött fel eléggé, a kevés vásárló-kevés tartalom ördögi köréből (amellyel egyebek mellett a VR-piac is küzd) pedig a cégnek nem sikerült kitörnie.

Átrajzolt Wine, majd átrajzolt kernel

A vállalat ezután a Wine-hoz fordult a linuxos játékfuttatáshoz, a szabad szoftvert bizonyára sokan ismerik, egy olyan szoftverrétegről van szó, amely a windowsos programok DLL-jeinek alternatív végrehajtását biztosítja. A megoldással rengeteg Windowsra íródott szoftver futtatható számos platformon, beleértve többek között a Linuxot és a FreeBSD-t is - az ilyen módon futtatott alkalmazások teljesítménye persze jóval szerényebb, mint ha Windowson futnának.

Ez a játékosokat különösen érzékenyen érinti, így a Valve a Steam Play bétájában már egy sokkal inkább játékra kihegyezett variánst tett elérhetővé. A Proton névre keresztelt megoldás a Wine módosított, más kompatibilitási eszközökkel integrált változata, amely számottevően jobb játékélményt hivatott nyújtani az eredeti verziónál. A megoldás több nyílt forrású projektre épít, a Valve a CodeWeaversszel közösen a Wine csiszolása mellett a vkd3d (DX12), a DXVK (DX11) és a wined3d (DX9 és DX11) kompatibilitási rétegek fejlesztésével is foglalkozott, a projektben ráadásul az AMD-vel, az Intellel, az Nvidiával és a Vulkan API-ért felelős Khronos-szal is együttműködött. A Proton teljesen nyílt forráskódú és elérhető a GitHub felületén.

valvehq

Bár a Protonhoz a cég nagy reményeket fűzött, azzal láthatóan továbbra sem sikerült a Linuxot teljes értékű gamer platformmá változtatnia - ezért, mint a Proton legújabb kiadásának leírásából kiderült, a cég a Linux kernelben eszközölne gamerbarát változtatásokat, kezdve a többszálú végrehajtásra támaszkodó játékok teljesítményét javító, ám korántsem tökéletes esync lecserélésével, a cég által javasolt fsync-re.

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig

Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

Utóbb bevetéséhez azonban a "fast user-space locking" vagy futex() kiterjesztésére is szükség van, hogy az több alacsony szintű rendszerfunkcióhoz is hozzáférést engedjen, nagyban javítva a thread-pool szinkronizáció optimalizálásának lehetőségeit. A Proton legújabb, 4.11-es kiadásához a fejlesztőcsapat már mellékelte az fsyncet tartalmazó patch-et, így az rögtön aktiválható lesz, amint a vállalat által javasolt kernelmódosítások élesednek. Mindezek mellett a ZDNet által idézett Gabriel Krisman Bertazi kernelfejlesztő szerint a javaslatok között a glibc és a libpthread módosítására tett ajánlások is vannak, a hatékonyabb többszálas végrehajtás támogatásra.

Mindez a fejlesztő szerint az eddig tesztek során 1,5-4 százalékos csökkenést eredményezett a processzorkihasználtságban a kipróbált, Protonnal futtatott játékok alatt. Noha nem csillagászati számokról van szó, az előrelépést és a javaslatokat a Linux kernel közösség is pozitívan fogadta, így a későbbiekben jó eséllyel élesben is jelentkeznek majd a módosítások, ami a Steam és a Source 2 motor teljesítményére is jótékony hatással lesz - illetve nem utolsó sorban további optimalizációs lehetőségek keresésére sarkallhatja a céget.

Az érdeklődők az fsync bétáját már most kipróbálhatják a Valve által közzétett, kísérleti Arch Linux és Ubuntu disztribúcióin, amelyek a vállalat kapcsolódó oldaláról letölthetők. A cég itt a tesztelésre vonatkozó útmutatót is elérhetővé tett.

a címlapról