Újabb büntetést kapott az EU-tól a Qualcomm

A 2015-ben kezdődött ügyben azt vizsgálta az EB, hogy az kaliforniai chiptervező alkalmazott-e kiszorító árazást 2009 és 2011 között a piaci verseny korlátozásához. A Bizottság szerint amikor az Icera a Qualcomm termékeinél gyorsabb UMTS (3G-s) rádiós egységeket dobott piacra, a Qualcomm úgy reagált a fenyegetésre, hogy a Huaweinek és a ZTE-nek bekerülési költség alatt kezdte szállítani saját chipjeit, azzal a céllal, hogy konkurensét kiszorítsa a piacról. A brit cégecskét végül sikerült is ellehetetleníteni, később eladósorba került, azóta pedig teljesen megszűnt.

Margrethe Vestager, a Bizottság versenyügyi biztosa közleményében megjegyezte, hogy a modemes chipek az okostelefonok kulcsfontosságú alkatrészei, amelyeket a Qualcomm kifejezetten azért adott irreálisan olcsón, hogy megsemmisítse a fenyegetést jelentő konkurenciát. A tervezőcég stratégiája korlátozta az innovációt, illetve limitálta a vásárlók választási lehetőségeit. Mindez illegális az EU antitröszt-törvényei szerint, amely miatt a Bizottság megalapozottnak látta a 242 millió eurós bírság kiszabását.

A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.

A Qualcomm természetesen nem ért egyet a döntéssel és fellebbezést fontolgat. Don Rosenberg, a tervezőcég ügyvezető alelnöke szerint a Huawei és a ZTE nem árazás, hanem sokkal inkább termékeit technológiai fölénye miatt választották a Snapdragon modemeket. A Qualcomm vitatja a döntés törvényességét, amely továbbá figyelmen kívül hagyja a gazdasági alapelveket és a piaci tényeket. Rosenberg továbbá hozzátette, hogy az EB döntése azon a teórián alapszik, hogy cége egy nagyon rövid időtartamon keresztül az előállítási költség alatt adott egy nagyon kis mennyiséget két kínai partnerének. Az ügyvezető alelnök szerint azonban erre nem volt precedens, amely ellentmond az vizsgálat eredményének, illetve a Bizottság gyakorlatának.

A Qualcomm megjegyzi, hogy üzleti gyakorlatuk nem volt versenyellenes, amelyre az Icera későbbi akvizíciója is bizonyítékként szolgál. A brit tervezőcéget 2011-ben 367 millió dollárért megvásárolta a Nvidia, hogy a rádiós egységeket integrálhassa okostelefonokba szánt Tegra chipjeibe. Ez utóbbi el is készült, a Tegra 4i elvben forgalomba került, érdemi piaci részesedést azonban nem tudott elérni. A kudarc kapcsán az Nvidia végül ki is vonult az okostelefonos piacról, az Icera-divíziót leírta, a dolgozókat, mintegy 300 főt pedig fokozatosan elbocsátotta.

Az Intel kottája

A Qualcomm elleni vádak közeli rokonságban vannak azokkal, melyeket a Bizottság még 2007-ben az Intelnek rótt fel. Akkor a kifogások jegyzékében három különböző versenyellenes gyakorlatot említett a Bizottság, az első szerint az Intel jelentős árengedményeket adott azoknak a PC-gyártóknak, amelyek a CPU-mixben egy előre meghatározott arány alá szorították az AMD részesedését, másodsorban az Intel fizetett azért, hogy a gyártók késleltessék vagy lemondják az AMD-s gépek piaci rajtját, harmadszor pedig a cég áron alul kínálta szerveres processzorait, azzal a céllal, hogy a stratégiai fontosságú partnerek kínálatából az AMD-t kiszorítsa. Az Intel akkor európai rekordnak számító, 1,06 milliárd dolláros büntetést kapott ezért, az európai jog ugyanis a vállalat éves bevételének 10 százalékában maximálja a kiróható bírságot, ráadásul a számolás alapja nem az Unióban elért bevétel, hanem a globális forgalom.

Ennek tükrében viszonylag olcsón megúszta a Qualcomm, ugyanakkor a chiptervezőnek ez már a sokadig több száz millió dolláros büntetése az utóbbi években. Az EB sem először meszelte el a kaliforniai vállalatot, amelyre legutóbb tavaly januárban rótt ki egy közel milliárdos tételt. A 997 millió eurós büntetést ugyancsak versenyellenes viselkedés miatt kapta a Qualcomm, amely 2011 és 2016 között, amellyel kizárta a versenytársakat az LTE-képes mobilos chipek piacáról.