Állami tulajdonba kerülhet a Telenor negyede

Bevásárolhatja magát a Telenor Magyarországba az állam - tudta meg több, független iparági forrástól a Népszava. A lap forrásai szerint az erről szóló tárgyalások már megkezdődtek a vállalat felsővezetésével, a tranzakció pedig még idén végbe mehet. A jelenleg cseh befektetői kézben lévő társaságban az Antenna Hungárián keresztül szerezne tulajdonrészt az állam, a befektetés értéke pedig elérheti a százmilliárd forintot.

Továbbértékesítik, de nem úgy

A Telenor Magyarországot tavaly júliusban vásárolta meg a norvég anyacégtől a cseh milliárdos, Petr Kellner kezében lévő PPF befektetői csoport, több kelet-európai leányvállalattal együtt, mintegy 2,8 milliárd euróért cserébe. A magyar, a bolgár, a montenegrói és a szerb leányvállalatokat magába foglaló csomagból kétségtelenül a Telenor Magyarország számított a legértékesebb egységnek mind pénzügyi eredményei, mind pedig előfizetői bázisának mérete alapján. Az már a tavalyi felvásárlás során is felmerült, hogy a céget rövid időn belül továbbértékesítheti az új tulajdonos, mely a tavalyi év üzleti eredményei alapján kifejezetten jó lóra tett a felvásárlással (a cég éves árbevétele tavaly 158,4-ről 170,2 milliárd forintra, üzemi eredménye pedig 29-ről 36 milliárd forintra nőtt - a tavalyi eredmények után 57 milliárd forintnyi osztalékot fizettek a tulajdonosoknak).

A PPF színre lépésre előtt széles körben terjedtek olyan spekulációk, pletykák, melyek szerint a Telenor magyarországi leányvállalata a kormányközeli vállalkozó, Mészáros Lőrinc érdekeltségi köréhez tartozó üzleti csoporthoz, csoportokhoz kerül, az ugyanakkor már tavaly nyáron nyilvánvalóvá vált, hogy ez a forgatókönyv nem fog megvalósulni. Azóta ráadásul az említett üzleti körhöz tartozó 4iG előszerződés kötött a Magyar Telekommal a T-Systems Magyarország eladásáról, így a cég a tranzakció lezárását követően a Telekommal kötött megállapodásnak köszönhetően távközlési szolgáltatásokat is bevezethet a portfóliójába.

A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.

Mivel a jelenlegi tárgyalások a kiszivárgott hírek szerint a Telenor Magyarország részvényeinek 25 százalékának állami kézbe kerüléséről szólnak, mindez garancia lehet arra, hogy a mobilszolgáltató a továbbiakban is piaci alapokon működik majd, miközben nyeresége alapján osztalékot fizet az államnak. Az efféle állami beruházásokat sokkal inkább vezérlik közgazdasági szempontok, mintsem az a főként az évtized elején tapasztalható markáns trend, miszerint az állam tulajdonszerzés, illetve saját tulajdonú távközlési cég(ek)en keresztül avatkozna be bizonyos piaci folyamatokba elsősorban az állampolgárokat érintő kiadások, azaz az előfizetési díjak letörése érdekében. Más iparágakban ez a trend már korábban felütötte a fejét, ilyen, alapvetően mind az állam, mind a többi tulajdonos számára pozitív példa lehet az állam 15%-os tulajdonrésze az ERSTE Bankban.

Okozhat azért kavarodást

A magyar mobiltávközlési piacon ezzel együtt jelentős turbulenciát okozhat, ha az állam tulajdonrészt szerez egy olyan piaci befolyással rendelkező szolgáltatóban, mint a Telenor Magyarország. Ennek hatása kettős lehet, egyben mindkettő az 5G-s hálózatok küszöbön álló indulásával hozható összefüggésbe. Egyrészt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) egy hónapja bejelentette, hogy kora ősszel licitre bocsátja 400 MHz-nyi, mobil szélessávú szolgáltatásokhoz, így elsősorban 5G-s hálózatok építéséhez használható spektrum 15 évre szóló használati jogosultságát. Ezen az aukción nyilvánvalóan a Telenor Magyarország számít az egyik esélyes befutónak, a cég márpedig egy potenciális (száz)milliárdos tőkeinjekció révén jóval erősebb licitálóvá válhat.

Emellett lényeges szempont lehet az is, hogy az állam nem önállóan, hanem egy állami kézben lévő technológiai vállalat révén szerezne tulajdonrészt a Telenorban. Az Antenna Hungária jelenleg azon kevés, állami kézben lévő távközlési cégek egyike, mely megfelelő kompetenciával rendelkezik a rádiós hálózatok kiépítése és üzemeltetése terén, ezzel korábban már kommunikált kormányzati célokat szolgálva. 

Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az 5G Koalíció júniusi plenáris ülésén tartott nyilvános előadásán beszélt először arról, hogy az állam bizonyos feltételekkel kész részt venni az infrastruktúra kiépítésében - Palkovics szerint erre azért lehet szükség, mivel félő, hogy a szolgáltatók egyedi erőfeszítéseire alapozva az 5G-s hálózatok kiépítése lassú lesz. A fentiek alapján könnyen összerakható, hogy a tulajdonszerzéssel egyszerűbben megvalósulhat az az elképzelés, mely szerint az állam az infrastruktúra-építés költségeinek részbeni átvállalásával elősegítheti az 5G-s hálózatok kiépítését olyan területeken, ahol az piaci alapokon nem feltétlenül térül meg.

Mindezt segíti, hogy a hatóság kiírása alapján a Telenort semmi nem akadályozza meg abban, hogy az aukció őszi lezárását követően azonnal tárgyalásokat kezdjen versenytársaival akár infrastruktúra-megosztásról, akár a megszerzett spektrum haszonbérletbe adásáról. Ilyen, kölcsönös haszonbérleti szerződése jelenleg is van a szolgáltatónak, melyet még a norvég irányítás alatt kötött meg a Magyar Telekommal. Az 5G szabvány ráadásul szakértők egybehangzó véleménye szerint több olyan specifikációt is tartalmaz, mely a korábbinál lényegesen egyszerűbben kivitelezhetővé és kézenfekvőbbé teszi a hálózatmegosztási modelleket.

Hogyan tovább, Telenor?

Egy potenciális állami tulajdonszerzés a szektorban ezzel együtt több piaci szereplő számára is rossz hír lehet, a Telenor ugyanis egy ilyen tranzakcióval rövid- és középtávon mindenképpen erősödik. Nem mellékes szempont ugyanakkor, hogy a társaság a Vodafone és a UPC várhatóan jövő héten zöld lámpát kapó fúzióját követően az egyetlen olyan, milliós ügyfélbázissal rendelkező távközlési cég marad az országban, melynek nincsenek vezetékes szolgáltatásai (internet, tévé, telefon). 

A tulajdonosoknak (beleértve a potenciális új tulajdonos magyar államot is) ezért rövidesen döntést kell hozniuk azzal kapcsolatban, hogy ezt a problémát hogyan kívánják kezelni. Kézenfekvő lépés lehet erre egy újabb felvásárlási tranzakció - az egyetlen, szóba jöhető célpont a Vodafone-UPC üzlet létrejöttét követően a DIGI Communications NV. magyarországi leányvállalata, a DIGI Távközlési Kft. lehet, mely május végén indította el saját infrastruktúráján a mobilszolgáltatást és jelenleg mintegy 750 ezer magyar háztartást lát el legalább egy vezetékes távközlési szolgáltatással.