Újabb kínai szereplővel bővül a memóriapiac

A piackutató Trendforce szerint bár a munkáltok még viszonylag korai fázisban vannak, vélhetően nem ütközik majd komolyabb akadályba a projekt, amely óriási büdzséből táplálkozhat. A Tsinghua Unigroup szerepe amiatt is válhatott hangsúlyosabbá, hogy februárban az ugyancsak DRAM-okkal foglalkozó Fujian Jin Hua IC Company térdre kényszerült az USA döntése miatt, amely az amerikai beszállítók számára megtiltotta a kritikus fontosságú komponensek értékesítését.

Tsinghua Unigroup erőforrásait jól szemlélteti, hogy a magántőke-befektetési alap épp egy 30 milliárd dollárból épülő memóriagyáron dolgozik, amelynek megnyitása idén lehet esedékes. A memóriákra specializálódó félvezetőüzemet a Kelet-Kínában található Nanking városának külterületén építik. A beruházás első fázisa 10 milliárd dollárba kerül, amiből havi 100 000 szilíciumostya megmunkálására futja majd, ezt a kapacitást pedig DRAM és NAND lapkák előállításával aknázná ki a Tsinghua. E mellé egy komplett tudományos és technológiai parkot is tervezett az építtető, a további, 3,5 milliárd dolláros befektetéssel nemzetközi iskolákat, kereskedelmi létesítményeket, illetve lakóházakat építenek.

A befektetés mértéke annak fényében nem meglepő, hogy a kínaiak szinte bármi áron igyekeznek saját kézbe venni a DRAM és NAND ellátásukat (is), függetlenedve az amerikai-japán-koreai dominanciától, valamint az éves szinten sok milliárdos importtól. Az USA és Kína között dúló kereskedelmi háború jó példát mutatott arra, hogy az egyelőre pótolhatatlan amerikai technológiákkal mennyire sakkban lehet tartani a kínai szereplőket. A távol-keleti nagyhatalom több évtizedes lemaradását sok tízmilliárd dollárral sem lehet villámgyorsan ledolgozni, az élvonalbeli félvezetőgyártáshoz szükséges, aranyat érő tudást és tapasztalatot érhető okokból nem bocsájtják áruba a piaci szereplők.

Érdekes lesz látni, hogy a Tsinghua Unigroup erőfeszítéseire hogyan reagál majd az amerikai kormány. A már említett Fujian Jin Hua IC Companyt sikerrel állította meg az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma, amely tavaly ősszel döntött úgy, hogy megtiltja az amerikai cégek számára, hogy a memóriagyártó működéshez szükséges kritikus, fontosságú termékeket értékesítsenek. Az indoklás szerint a Fujian Jinhua működése nemzetbiztonsági veszélyt jelent. A feltörekvő kínai szereplő fenyegeti egyes amerikai (memória)gyártók hosszútávú gazdasági stabilitását, amely közvetetten befolyásolhatja a hadsereg ellátást, illetve rendszereinek működését. A háttérben kizárásos alapon a Micron állhat, amely ugyancsak megvádolta szellemi tulajdonának megsértésével a szóban forgó kínai gyártót.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

Az USA már korábban hangot adott a kínai félvezetőipar éledezéséből adódó félelmeinek. Penny Pritzker, az Egyesült Államok korábbi kereskedelmi miniszterének pár évvel ezelőtti véleménye szerint a múltban látottak alapján pontosan tudni lehet, hogy világviszonylatban milyen következményei lehetnek egy a kínai kormány hátszelével rendelkező, ilyen formában pedig kvázi állami beavatkozásnak. A hosszútávú mesterséges árcsökkenés miatt munkahelyek szűnhetnek meg, ezzel párhuzamosan pedig a fejlesztésekre szánt összeg is csökkenhet, ami alááshatja az innovációt.

Az aggodalom bár nem alaptalan, Kína elsősorban saját ellátását, ezzel együtt pedig a jelenlegi nagy volumenű importját és nemzetközi kitettségét szeretné jelentősen csökkenteni. A kínai elektronikai ipar ugyanis nagyban függ az (elsősorban amerikai) chipek behozatalától, amelyek ráadásul a kész termék profittartalmának túlnyomó részét el is viszik. Jellemző, hogy Kína több elektronikai felszerelést (elsősorban részegységeket, komponenseket) importál, mint kőolajat, ezek az ország behozatalának 21 százalékát tette ki 2015-ben.