Letiltja Kína elől az USA a szuperszámítógépes beszállítókat
Továbbra sem csitul az USA és Kína közötti kereskedelmi háború, az amerikai kormány ugyanis egy újabb döntésével kínai gyártók elől tiltotta el (illetve jóváhagyáshoz kötötte) szuperszámítógépes beszállítóit.
A hivatalos indoklás szerint alapos a gyanú, hogy az érintettek katonai célra (pl. nukleáris kísérletek szimulációihoz) használják fel a nem amerikai cégektől kvázi megszerezhetetlen chipek számítási kapacitását, amely szembemegy az USA nemzetbiztonsági és külpolitikai érdekeivel - derült ki a Reuters cikkéből.
A listához most öt nagy név csatlakozott: a Sugon mellett a Wuxi Jiangnan Institute of Computing Technology, a Hygon, a Chengdu Haiguang Integrated Circuit, illetve a Chengdu Haiguang Microelectronics Technology sem vásárolhat chipeket vagy összeszerelt egységeket amerikai beszállítóktól. Utóbbiak elsősorban olyan cégeket takarnak, mint az Intel, AMD, Nvidia, vagy akár az IBM, amelyek évtizedek óta képesek a piacon egyedülálló lapkákat kínálni HPC-s, azaz szuperszámítógépes felhasználáshoz. A lépés korábbról már ismerős lehet, a kínai Nemzeti Védelmi és Műszaki Egyetemet (NUDT) ugyanis még 2015-ben sújtotta hasonló korlátozással a még Obama elnöksége alatt működő kormány. A nagyjából négy évvel ezelőtti lépés kifejezetten az Intelt korlátozta, amely így nem szállíthatott Xeon processzorokat az említett, erősen katonai kötődésű intézménynek.
Kína számára tehát már nem új keletűek az ilyesfajta korlátozások. A távol-keleti nagyhatalom ezért pár éve saját szuperszámítógépes rendszeren kezdett dolgozni, amelynek első kézzelfogható eredménye 2016-ban született meg. A Sunway TaihuLight fantázianéven érkező szuperszámítógép elsősorban nem azzal keltett nagy visszhangot, hogy ellentmondást nem tűrően állt a TOP500 lista élére. Bár a rendszer nyers teljesítménye már önmagában elismerésre méltó volt, a fejlesztés hírértékét sokkal inkább az ismert amerikai beszállítók teljes hiánya adta, a szuperszámítógépben ugyanis nyoma sem volt Intel processzoroknak vagy épp Nvidia gyorsítóknak. A Sunway TaihuLight ugyanis saját fejlesztésekre, elsősorban processzorra épül, amivel a rendszert egyes szakértők a távol-keleti nagyhatalom technológiai függetlenedésének egyik mérföldköveként könyvelték el.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A 125,4 petaflopsos elméleti maximális számítási kapacitással bíró rendszer teljes egészében a kínai NRCPC (National Research Center of Parallel Computer Engineering and Technology) fejlesztése. A szuperszámítógép alapját az SW26010 processzor adja, ami a ShenWei (angolul Sunway) sorozat negyedik tagja. A Sunway TaihuLight szinte azonnal az évente kétszer frissülő szuperszámítógépes TOP500 lista élére állt, megelőzve az ugyancsak kínai Tianhe-2-t. Utóbbi még Xeon processzorokra és Xeon Phi gyorsítókra épült, amelyre a hír apropóját adó döntés értelmében jó eséllyel nem lesz egyhamar újabb példa.
Az AMD-sem örülhet
A korlátozás rossz hír az érintett beszállítóknak, ezzel ugyanis borítékolhatóan kevesebb terméket fognak majd értékesíteni Kínában. A listán az AMD is szerepel, amely két vegyesvállalat kereteiben osztotta meg Zen kódnevű processzormagját és egyéb fejlesztéseit a kínai cégekkel. A HMC-ben (Haiguang Microelectronics Co. Ltd.) az AMD 51 százalékos, a THATIC pedig 49 százalékos részesedést kapott, tehát előbbi rendelkezik a cég vezetéséhez szükséges többséggel. Ezzel szemben Hygonban (Chengdu Haiguang Integrated Circuit Design Co., Ltd) már a kínaik vannak többségben 70 százalékos tulajdonrészükkel, a fennmaradó 30 százalék pedig az AMD kezében van. Ez a két különálló vállalatba rendeződés adott teret a különféle szabályozások megkerülésére.
Az AMD-s többséggel rendelkező HMC kezébe került az x86-hoz kapcsolódó összes szellemi tulajdon, amely kielégíti a chiptervező és az Intel közötti szerződésben foglalt vállalást. A HMC licenceli a processzorokhoz szükséges IP-t a kettes számú, Hygonra keresztelt vegyesvállalatnak, amely elkészíti a lapkadizájnt, majd azt egy másik szerződés alapján visszapasszolja a HMC-nek. Ezt követően utóbbi megbíz egy bérgyártót (a TSMC-t) a lapkák elkészítésével, majd pedig a kész termékek visszakerülnek a Hygonhoz, amely Dhyana néven értékesíti azokat. Kikötés, hogy a processzorokat csak Kína határain belül lehet értékesíteni. Az együttműködés azonban az újabb korlátozásokkal véget ér, a listán ugyanis a Hygon is szerepel. Mindez nem lehetett meglepetés az AMD számára, amely még június elején bejelentette, hogy a kínai kooperáció csak egyetlen generációra szólt, a Zen 2-t és a következő generációkat már megtartja magának a tervezőcég.