Szeptemberben indulhat a licit az 5G-s spektrumokért
A nyár közepi nyilvános konzultációt, majd a jelentkezési szakaszt követően a tervek szerint szeptemberben indulhat a licitálás a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által meghirdetett frekvenciaaukción, melyen további, mobil szélessávú szolgáltatásokra használható spektrumokat szerezhetnek a távközlési cégek.
Három szempont alapján is megkönnyebbülhettek a hazai mobiltávközlési iparág domináns szereplői a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), mint kiíró által közzétett 2019-es frekvenciaárverés dokumentáció-tervezetét olvasva. Az újabb, mobil szélessávú szolgáltatásokhoz használható mintegy 400 MHz-nyi spektrumot a hatóság az iparági érintettekkel folytatott többszöri előzetes egyeztetést követően bocsátja majd licitre, és bár a kikiáltási ár alapján a szolgáltatóknak várhatóan mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk, több engedményt is kaptak cserébe - nem véletlen, hogy a magyarországi 5G Koalíció mai, konferenciával egybekötött nyilvános tisztújító ülésén a távközlési cégek szakemberei többnyire elégedett mosollyal az arcukon jelentek meg.
Csak a telkók kapnak belőle
A mobilszolgáltatók számára az egyik legfontosabb, nyitott kérdés az volt, hogy az állam tervezi-e, hogy más iparágak számára is biztosít spektrumhozzáférést azokban a sávokban, melyek 5G-s szolgáltatások nyújtására alkalmasak (úttörő 5G sávok) - így ezek a "külső piacról" származó vállalatok, vállalkozások képesek lennének saját, privát hálózatok kiépítésére. Németországban, a helyi hírközlésszabályozó szerv távközlési cégek által egyik legtöbbet bírált döntése éppen az volt, hogy a 3,7-3,8 GHz-es sávot elkülönítette lokális iparági szereplők számára: A lokális spektrumok iránt az országban korábban komoly érdeklődés volt tapasztalható a helyi autóipar szereplői részéről, de a BASF és a Robert Bosch is jelezte, hogy indulni fog az év későbbi szakaszában kezdődő aukción.
5G-s állomás a Vodafone budapesti székházának tetején
Modern SOC, kiberhírszerzés és fenntartható IT védelem (x) Gyere el meetupunkra november 18-án, ahol valós használati eseteken keresztül mutatjuk be az IT-biztonság legújabb trendjeit.
Bár a hatóság már korábban is utalt rá, hogy e tekintetben nem feltétlenül fogja követni a német mintát, ez tegnap, a kiírási dokumentáció megjelenésével végleg bebizonyosodott, így minden kulcsfontosságú, jelenleg szabadon lévő, illetve rövidesen felszabaduló spektrumot a távközlési cégek licencelhetnek majd az aukció végeredményétől függően. Az idén induló értékesítési eljárással egyébként a 700 MHz-es frekvenciasávban ötször 10 MHz (5x2x5 MHz), a 2100 MHz-es sávban háromszor 10 MHz (3x2x5 MHz), a 2600 MHz-es sávban összesen 15 MHz, a 3600 MHz-es sávban pedig 310 MHz-nyi spektrum tizenöt évre szóló használati jogát szerezhetik meg a szolgáltatók.
Lényeges szempont emellett, hogy a hatóság sem az árak, sem a kötelező kiépítési vállalások tekintetében nem lőtt túl a célon, bár az értékesítési eljárás jellegéből adódóan könnyen lehet, hogy végül mélyen a zsebükbe kell majd nyúlniuk a szolgáltatóknak. Így az említett, 400 MHz-nyi spektrum kikiáltási ára összesen 84 milliárd forint, ami négy licitálási szakaszban, frekvenciasávtól és a lefolytatott licitálási szakaszok számától függően egységenként tízmilliótól ötszázmillió forintig terjedő minimum licitekkel (árlépcső) növelhető. A megszerzett frekvenciák éves sávhasználati díjából a 700 MHz-es és 3600 MHz-es sávokra vonatkozóan tíz évre vonatkozó, 50%-os sávdíjkedvezményt kaphatnak az operátorok, feltéve, ha a hatóság által öt csoportba sorolt úgynevezett hálózatépítési esetből legalább négyből kiválasztanak összesen 10 darabot.
Több kedvezmény, kevesebbért
Ilyen hálózatépítési eset többek közt bizonyos vasútvonalak vagy főutak meghatározott hosszúságban történő lefedése, megyeszékhelyek vagy egyéb települések meghatározott szempontok szerinti lefedése stb. A HWSW által megkérdezett szakértők szerint a korábbi értékesítési eljárásokhoz képest hosszabb ideig nyújtott díjkedvezmény feltételei jóval kevésbé ambiciózusak, mint a fentebb említett német esetben, ahol a szigorú kiépítési kötelezettségek enyhítését a helyi távközlési cégek bíróságon próbálták kiharcolni - sikertelenül.
Hazánkban ráadásul a vállalások alapján az a szolgáltató is megkapja a két említett sávban a kedvezményt, aki egyáltalán nem nyújt be licitet vagy nem szerez licencet a mostani eljárásban, de már rendelkezik az érintett spektrumban licenccel - ilyenből kettő van, a 2016-os aukció két nyertese, a Vodafone Magyarország és a DIGI Távközlési Kft., előbbi 60, utóbbi 20 MHz-nyi 3600 MHz-es spektrummal rendelkezik.
A hatóság mindemellett arra is igyekszik vigyázni, hogy a mobilpiaci erőviszonyok a lehetőségekhez mérten ne boruljanak fel az aukciót követően sem, így ahogy az ilyen eljárásoknál megszokott, maximalizálja a megszerezhető spektrum mennyiségét. Így egy licitáló a 700 MHz-es sávban legfeljebb 2 db 5 MHz-es duplex blokkot szerezhet meg az ötből, a 2100 MHz-es sávban már a Telekom, a Telenor és a Vodafone is rendelkezik spektrummal, így a meglévő és megszerzett spektrum mennyisége nem haladhatja meg a 60 MHz-et - ez egyben azt is feltételezi, hogy a licitre bocsátott teljes 2100 MHz-es spektrumot megszerezheti akár egyetlen jelentkező.
A 3600 MHz-es sávban egy szereplő legfeljebb 140 MHz-nyi spektrummal rendelkezhet az aukció lezárásával, így például a Vodafone Magyarország a mostani eljárásban csak 80 MHz-nyi egységre licitálhat, míg a DIGI 140 MHz helyett 120 MHz-nyi spektrumszeletet szerezhet ebben a sávban. További érdekessége a kiírásnak, hogy az idei aukción megszerzett frekvenciahasználati jogosultság részben és egészében is átruházható, haszonbérletbe adható, méghozzá a megszerzést követően akár azonnal (tehát nincs átruházási moratórium). Mindez gyakorlatilag az árverés lezárását követően azonnal megnyitja a szolgáltatók előtt az utat az olyan, kölcsönös haszonbérleti szerződések előtt, mint amilyent a Telekom és a Telenor kötött egymással az LTE adatkommunikációs hálózatokhoz felhasznált 800 MHz-es frekvenciablokkokra vonatkozóan 2015-ben.
Beszállhat az állam az építkezésbe
Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az 5G Koalíció mai plenáris ülésén tartott nyilvános előadásán a hálózatmegosztási modell új lehetőségét vázolta fel, mely részben állami szerepvállalással valósulhat meg. A miniszter szerint az állam bizonyos feltételekkel kész részt venni az infrastruktúra kiépítésében - Palkovics szerint erre azért lehet szükség, mivel félő, hogy a szolgáltatók egyedi erőfeszítéseire alapozva az 5G-s hálózatok kiépítése lassú lesz.
A gyorsítás a kormány álláspontja szerint részben a koordinációval, részben az infrastruktúra-megosztás révén valósulhat meg - itt felmerült olyan szcenárió, hogy a hálózatokat ugyan alapvetően a piaci szereplők építik ki, ahol azonban nem térül meg piaci alapon az építkezés, ott a mobilcégek "igényt formálhatnak" állami beruházásra. Hogy egy ilyen állami infrastruktúrát milyen cég(ek) építhet(nek) ki, az egyelőre nem világos, mindenesetre az állami tulajdonban lévő, távközlési iparágban érdekelt társaságok közül az Antenna Hungáriának és az MVM NET Zrt-nek is lehet ilyen kompetenciája.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság július 3-án szakmai konzultáción egyeztet a piaci szereplőkkel a tegnap nyilvánosságra hozott tervezetről, jelentkezési szakasz várhatóan augusztus elején kezdődik, maga a licitálás pedig szeptember-októberre várható. A potenciális licitálók közül az október végére- november elejére várható eredményhirdetést követően a szükséges műszaki háttér birtokában többen is azonnal elindíthatják a kereskedelmi 5G-szolgáltatást Magyarországon.