Ellőtte az összes ryzenes puskaporát az AMD

A chiptervező máris bővítette az alig két hete bemutatott, még piacra sem került 3000-es szériát, amelynek maximális magszámát így tizenhatra emelte. A vállalat ezzel gyakorlatilag már most elérte a koncepció csúcsát, a 7 nanométeres chipletekből álló Matisse processzorok ugyanis legfeljebb tizenhat magig skálázhatóak. Az új, szeptemberben érkező csúcsmodell létjogosultsága erősen megkérdőjelezhető. Az AMD marketing csapata a gamerekre próbálja rásózni a nettó 750 dolláros terméket, a játékprogramok ugyanakkor nyolc maggal (sőt, akár hattal is) is tökéletesen beérik, amely nem teszi vonzóvá a Ryzen 9 3950X-et.

Kemény dió az Intel

A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.

A tervezőcég problémája, hogy bár IPC-ben (egyetlen órajelciklus alatt elvégzett műveletekben) sikerült utolérni az Intelt, a maximális órajelet tekintve továbbra is előnyben van a konkurens. Az Intel ugyanis a 10 nanométer csúszása, illetve az AMD oldaláról az elmúlt években megnőtt nyomás miatt tökélyre fejlesztette 14 nanométeres eljárását. A Kaby Lake-kel bemutatkozott 14+ esetében a tervezők módosították a FinFET tranzisztorok "uszonyainak" profilját, illetve javítottak a csatornák feszítettségén is. A módosítások hatására 12 százalékkal nőtt a tranzisztorok teljesítménye, ami lehetőséget adott az órajelek növelésére úgy, hogy közben a fogyasztási keret (TDP) a korábbi szinten maradhatott.

Az AMD menetelését látva ezt nem találta elegendőnek az Intel, így az rendhagyó módon még a csíkszélesség enyhe növelésétől sem riadt vissza. A 14/14+-hoz képest ugyanis kereken 20 százalékkal ugrott meg a gate pitch értéke, amely utat nyitott a még magasabb órajelek előtt. A nagyjából 3-4 évet felölelő fejlesztéseknek hála az eredeti, 2014-ben bemutatott 14 nanométerhez képest a teljesítmény összesen 26 százalékkal nőtt (változatlan disszipációt tekintve), a maximálisan elérhető órajelek képzeletbeli trónjára emelve az Intel 14++ gyártástechnológiáját. Mindez ugyanakkor kétélű fegyver, az Intel saját korábbi prognózisa szerint ugyanis a pár hete bejelentett 10 nanométer első iterációjának teljesítménye messze elmarad 14++-étól. A vállalat egy korábbi grafikonja alapján ráadásul még a 10+ sem fogja hozni a kiforrott 14 nanométer utolsó variánsának órajeleit, amely kézenfekvő magyarázat lehet arra, hogy miért nem várható 2021 előtt 10 nanométeres Intel asztali processzor.

A 14++-hoz hasonló tranzisztorteljesítményre képes, az AMD számára jelenleg elérhető gyártástechnológia híján a tervezőcég továbbra sem tudja minden esetben produkálni az Intel egyszálas teljesítményét. Miközben a chipgyártó már bejelentette az összes magra 5 GHz-es turbót kínáló Core i9-9900KS-t, addig az AMD láthatóan vért izzad, hogy megközelítse a hőn áhított lélektani határt. A tegnap bemutatott Ryzen 9 3950X-szel 4,7 GHz-re tudta emelni a boost órajelét az AMD, amelyhez a szeptemberi rajt alapján vélhetően nagyon alaposan le kell majd válogatni a TSMC-vel gyártatott 7 nanométeres CPU-chipleteket. Jelen állás szerint tehát az 5 GHz elérhetetlennek tűnik az AMD számára, változást pedig csak egy újabb gyártástechnológia hozhat, legkorábban valamikor jövőre. A tervezőcég vélhetően ezért lőtte el idő előtt a tizenhatmagos opciót, így próbálva kompenzálni az Intel órajelbeli előnyét, illetve differenciálni saját termékét, némi izzadságszag mellett.

Az AMD kissé elhamarkodottnak tűnő lépésének létjogosultságát a HEDT platform aktuális processzorkínálata is megkérdőjelezi. A Ryzen 9 3950X nyers teljesítményben garantáltan verni fogja a 150 dollárral drágább Threadripper 2950X-et, kannibalizálva a tervezőcég csúcskategóriás kínálatát. A Threadrippernél előnyt jelent a négycsatornás vezérlőnek köszönhető közel kétszer nagyobb memória-sávszélesség, ám ettől és a több PCI Express sávtól eltekintve minden az olcsóbb Ryzen 9 mellett szól. Az egyelőre talány, hogy az AMD-nek sikerül-e rásóznia a játékosokra a jelenleg leginkább csak egy presztízstermék tekinthető tizenhatmagos 3950X-et, az viszont borítékolható, hogy a cég ezzel a húzással jó néhány évre előtte a magszám további növelésének lehetőségét.

Integrált grafikával is

A sokmagos CPU-k mellett az integrált grafikával szerelt kínálatot is frissítette az AMD. A tervezőcég itt nem vitte túlzásba a fejlesztést, mindössze a januárban már bemutatott Picasso lapkát ültette át asztali környezetbe. A fejlesztések gyakorlatilag kimerülnek a Zen+ magokban és a 12 nanométeres gyártástechnológiában, mely utóbbinak hála pár százalékkal nőtt a processzorok órajele. A Ryzen 5 3400G és Ryzen 3 3200G alapórajele 100, turbója pedig 300 MHz-zel gyarapodott, az integrált GPU órajele pedig 150 MHz-zel emelkedett. A processzorok továbbra is DDR4-2933 memóriát támogatnak, TDP-jük pedig egységesen 65 watt.

Az AMD továbbá kiemelte, hogy a két új processzor már 4K felbontású tartalmak mellett is támogatja a protected video streaminget (DRM). Ezen felül a Ryzen 5 3400G-hez nagyobb hűtő és jobb hővezetést biztosító forrasztott kupak jár. Bár a termékek technológiai szempontból egyértelmű lemaradásban vannak a Matisse kódnevű modellekhez képest, ezt a hátrány kedvező árazással igyekszik kompenzálni az AMD: a Ryzen 5 3400G ára 10 dollárral csökkent a közvetlen előd Ryzen 5 2400G-éhoz képest, a Ryzen 3 3200G esetében pedig maradt a nettó 99 dolláros árcédula. A Matisse CPU-khoz hasonlóan az asztali Picassók is július 7-én kerülnek piacra.