Tudásmegosztásra sincs ideje a fejlesztőknek
Más-más problémák miatt aggódnak az IT projektmenedzserek és a fejlesztők. Míg előbbiek a kapacitáshiánnyal küzdenek a projektekben, addig a programozók szerint a csapaton belüli tudásmegosztás hiánya okozza a legnagyobb problémát.
Néhány fontos kérdésben fordult meg a fejlesztők és menedzserek véleménye a CodingSans idei State of Software Development felmérése szerint. Az online kérdőívet ezúttal 695 cég töltötte ki, ami több mint duplája a tavalyi mintának, és így valamivel pontosabb képet ad a fejlesztők problémáiról. A főbb témakörök továbbra is ugyanazok maradtak, így a tehetségek felvétele, kapacitáshiány, az időmenedzsment, a fejlesztések priorizálása és a tudásmegosztás, viszont a hangsúlyok eltolódtak közöttük.
Míg az IT projektmenedzserek számára tavaly toronymagasan a tehetséges fejlesztők felvétele jelentette a fejtörést (32,5%) és a kapacitásproblémák foglalták el a második helyet, addig 2019-re a fejlesztői erőforrások elosztásából adódó nehézségek átvették a vezetést (24,3%) és a fejlesztők felvétele elég nagy eséssel a második helyre csúszott vissza (20,7%). A menedzserek még inkább érzik a nyomást, hogy a legrövidebb idő alatt minél több funkciót kellene implementálni.
A fejlesztők szempontjából természetesen másképp jelentkeznek a problémák, és a tavalyihoz képest (24,4%) idén inkább már a menedzserekre hagyják az aggódást a kapacitás miatt (18,3%), hogy működő szoftvert kell szállítani, miközben tele van a backlog, de nincs olyan fejlesztő, akit a feladatok megoldására lehetne delegálni. Ennél sokkal jobban zavarja a fejlesztőket a felmérés alapján, hogy a sok munka miatt már a tudásmegosztásra sem jut idő (24,6%), akár a belső wikik és dokumentumok szerkesztésére vagy közös code review-ra.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
Nem túl meglepő módon a fejlesztők problémái sorában a következő elemek a fejlesztések fontossági sorba rendezésének nehézségei (17%) és az időmenedzsment (14,6%) kérdése, hogy a szűkös határidők alatt a legfontosabb fejlesztési feladatokat el tudják végezni. Az újabb fejlesztők felvételének nehézségei miatt viszont maguk a programozók tavaly és idén sem (11-11%) annyira aggódtak.
Továbbra is az ajánlás a legfontosabb
Egy új fejlesztő felvételének legjobb módja még mindig az alkalmazottak ajánlásainak összegyűjtése a válaszadó cégek közel 20 százaléka szerint. Érdekes módon a megkérdezettek második leggyakoribb válasza (17%), hogy nem foglalkoztak a fejlesztők felvételével. Ezt követi többek közt a házon belül fejvadász alkalmazása (14%), a szakmai kapcsolatok (12%), a LinkedIn (9%) és a fejvadász ügynökségek felbérlése (8,6%).
A felvételik során a cégek továbbra is a "tanulni akarás" iránti vágyat keresik a jelöltekben, ráadásul idén (55%) még a tavalyi aránynál (45%) is sokkal inkább. Ezt követi nagyjából egyforma arányban (37-38%) a munkatapasztalat, a tesztekkel is mért technológiai készségek fejleszthetősége, valamint a kulturális illeszkedés a csapatba. Érdekes módon a soft skilleknek (például kommunikációs készségek, empátia) az idei válaszadók sokkal nagyobb szerepet tulajdonítanak (22%) a tavalyi méréshez képest (7%), viszont a tesztfeladatokat és projekteket kevésbé tartják fontosnak.
Maguk a cégek pedig a jelöltek figyelmét elsősorban a csapatszellemmel, a helyi kultúrával igyekeznek felkelteni (45,6%), és csak második helyre csúszott a sorban a fejlesztők érdekes és kihívást jelentő feladatokkal való kecsegtetése (40,6%). A rugalmas munkaidő szerepe nagyobb mértékben felértékelődött (34%), a szakmai fejlődési lehetőségek pedig kisebb mértékben (28%). Az előző munkahelynél magasabb bér ajánlása viszont még mindig csak hatodik a listában, ami jól mutatja, hogy az általában eleve jó bérrel rendelkező fejlesztőket nem feltétlen a fizetéssel lehet megnyerni.
Metodológia
A magyar alapítású CodingSans 9 partnercéggel együttműködésben 2019 február és március között töltette ki az angol nyelvű, 37 kérdésből álló online kérdőívet 695 céggel. A válaszadók emailen, közösségi médián és hírlevélen keresztül értesülhettek a kérdőívről. A minta nem reprezentatív, de fontos kérdéseket vizsgál, így érdemes figyelembe venni a válaszokat is.