Alig foglalkoznak Európában a munkavégzés jövőjével
Elég bizonytalannak tűnnek az európai cégek a munkavégzés jövőjével kapcsolatban. Egyelőre kevesebb mint harmaduk dolgozott ki stratégiát, de ezek is többnyire inkább csak a dolgozói képzéssel foglalkoznak.
Bár abban bárki egyetértene, hogy a technológia fejlődése nagy hatást gyakorol a munkavégzésre, de még a cégek számára sem egészen világos ennek a módja. Legalábbis részben ez derül ki a Dell Technologies, a VMware és az IDC közös "Becoming Future of Work Ready: Follow the Leaders" tanulmányából, amely európai országokban működő kis-, közép- és nagyvállalatok teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozóinak válaszai alapján készült.
Stratégia szintjén a munkavégzés jövőjével az európai cégek 29 százaléka foglalkozott eddig sikeresen a felmérés szerint, és közülük csak 9 százalék követi a stratégiát a gyakorlatban is. A két fejlettebbnek nevezhető típusba tartozó cégeket a tanulmány "a munka jövőjét szem előtt tartó szervezeteknek" (Future of Work determined organisations), azaz röviden FDO-nak nevezi. A tanulmány szerint az FDO-k számára a két leggyakoribb folyamatban lévő stratégia a biztonsági, adatbiztonsági szabályzatok (61%) bevezetése, vélhetően a GDPR következtében. A másik pedig a képzési programok (56%) bevezetése, amely biztosítja a dolgozók munkához szükséges digitális készségeinek fejlesztését.
A kutatásban megkérdezett cégek kategorizálása a munka jövőjéről szóló elképzeléseik alapján
Egyelőre a technológiai fejlesztések még az előre haladt vállalatok számára is főleg a felhő alapú platformok használatát jelentik, amelyet az FDO-k 54 százaléka vesz igénybe. A mobilbiztonsági szoftverekkel már csak 49 százalék foglalkozik, a céges eszközök elérése mobilról pedig a fejlettebb cégek 39 százalékánál megoldott. Ezenkívül viszont a vállalatok fele bevezetett már valamilyen okos digitális asszisztenst, a megkérdezettek 30 százaléka pedig mesterséges intelligencia alapú háttérirodai megoldásokat is használ vagy éppen tervezi bevezetését. A folyamatok automatizálásával, vagyis az RPA-val pedig az európai cégek negyede foglalkozik.
Tényleg gondot jelent a generációs különbség?
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
A nagyobb technológiai fejlesztések bevezetéséhez viszont sok esetben már az említett dolgozói képzések is szükségesek. A képzéseket sok esetben a generációs megosztottság is indokolja a kutatók szerint, mivel az európai vállatok munkaerejét 35 százalékban az X generációhoz (1961-1981 közt született), 38 százalékban az Y generációhoz (1982-1995 közt született) és 7 százalékban a Z generációhoz (1996-2010 közt született) tartozó alkalmazottak alkotják.
Milyen technológiai támogatást vesznek igénybe a megkérdezett cégek?
A válaszadók 29 százaléka kifejezetten kiemelte, hogy a kései innovációt a generációk közötti eltérések indokolják, de a probléma okának pontosításához további vizsgálatra lenne szükség. A gondot akár a képzettség hiánya vagy az ismeretlentől való félelem is okozhatja, de tisztázni kellene, hogy egyáltalán melyik generációt melyik indok gátolja a technológia használatában. Azonban a kutatók hozzáteszik, hogy a képzéseken kívül a redundáns informatikai rendszerek is gondot jelentenek az európai cégeknél. A megkérdezettek 30 százalékánál ez az indok hatással vannak az új technológiák integrálására, pontosabban ennek nehézségére.
Metodológia
A Dell Technologies és a VMware az IDC kutatócéggel együttműködve 2018 novemberében végzett online felmérést európai kis- közép- és nagyvállalatok bevonásával. A kérdőívet hat nyelvre fordították le, és 386 munkavállaló töltötte ki. A kérdésekre a Cseh Köztársaságban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Lengyelországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban működő kis-, közép- és nagyvállalatok teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozói adtak válaszokat. Az eredményekből állt össze a "Becoming Future of Work Ready: Follow the Leaders" tanulmány.