Így látja a notebookok jövőjét az Intel

Az idei Computexen nem volt hiány vad notebook koncepciókból, többek között a HP és az ASUS is megszórta a piacot plusz érintőkijelzőkkel megszórt gépekkel. A sor tovább folytatódik, miután az Intel is bemutatta saját koncepciógépeit, a két kijelzővel szerelt szövetnotebooktól az ugyancsak két kijelzős, dupla zsanéros gamer laptopig. A chipgyártó prototípusai, illetve a többi gyártó idén piacra is kerülő megoldásai érdekes jövőt vetítenek előre az utóbbi években leginkább a minél vékonyabb eszközökre, és a kijelzőkávák leborotválására fókuszáló piacon.

Feltámad a Courier?

Az Intel szövetborítású notebookja Twin River névre hallgat - bár egzotikus készülékről van szó, annak alapkoncepciója korántsem új, a Microsoft már egy évtizeddel ezelőtt is dolgozott hasonlón, néhányan biztosan emlékeznek még a cég Courier projektjére. A mindkét oldalán egy-egy érintőkijelzővel szerelt, beépített billentyűzet nélküli notebook (duplatablet?) végül nem látott napvilágot - az Intel azonban most leporolta a koncepciót, az eszközt pedig a The Verge-nek lehetősége volt közelről is szemügyre venni.

Két különálló, 12,3 hüvelykes, 1920x1280 pixel felbontású kijelzőről van szó, amelyeket a vállalat összehajtható szövetborításba csomagolt, utóbbi a panelokat összekötő zsanérokat is teljesen elrejti. A passzív hűtéssel szerelt eszköz hardveréről nem sokat tudni, a chipgyártó mindössze annyit közölt, hogy azt egy meg nem nevezett, 15 wattos, négymagos, U-szériás Intel processzor hajtja.

Az elképzelés tehát nem új, ugyanakkor továbbra is érdekes megoldásról van szó, amely elsősorban azoknak lehet vonzó, akik sokat dolgoznak érintőtollal, netán nem restek egy külső billentyűzetet magukkal hordozni a plusz kijelzőterületért cserébe. Bár a szövetborítás kifejezetten tetszetősnek tűnik, nehéz elmenni mellette, hogy a Lenovo már a koncepció következő lépcsőjénél tart, nemrég bejelentett, hajlítható kijelzős notebookjával, amely a panelokat elválasztó rést is teljesen áthidalja - ráadásul esetében nem csak koncepcióról van szó, az eszköz piaci rajtját a cég jövőre ígéri.

Egy kijelző sem marad zsanér nélkül

Az Intel mindenesetre nem állt meg itt, Honeycomb Glacier prototípusával a gamer notebookok formavilágát kísérli meg megreformálni. Az eszköz első blikkre a frissen bejelentett Asus Zenbook Pro Duóra emlékeztet, fő kijelzője alatt, a billentyűzet fölött egy széles, a gép aljának nagyjából felét elfoglaló plusz panellel. A chipgyártó ugyanakkor belevitt még egy csavart a dologba, ugyanis a második panel alján is elhelyezett egy zsanérrendszert, így az is felhajtható, ezzel a fő kijelzőt is a szemmagasság közelébe emelve. Az elképzelés, bár a több kopó alkatrésszel némi kockázatot is hordoz, kényelmesebb rálátást ad mindkét kijelző tartalmára. Ha pedig már szemmagasságba emelkedik a fő monitor, a gyártó Tobii szemkövető kamerákat is elhelyezett rajta, hogy automatikusan tudja kezelni a váltást a különböző paneleken futó appok között.

^{fotó: The Verge}

A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.

A gép egyébként egy 15,6 hüvelykes Full HD monitort és egy 12,3 hüvelykes, 1920x720 pixel felbontású másodlagos kijelzőt vonultat fel, erős zsanérokkal megtámogatva, így tetszőleges szögben beállítható mindkét panel. A második felnyíló panelnek hála ráadásul az alaplapnak is több levegő jut, ehhez igazodva alakította ki a gyártó az eszköz hűtését is: az Intel a The Verge-nek nyilatkozva arról beszélt, a megoldás egyetlen ventilátorral 195 watt összteljesítményű komponenst tud hűteni. A prototípusban egyébként egy alaphelyzetben 45 wattos, nyolcmagos Inetl processzor és Nvidia GeForce 1060 grafika található - előbbi 60, utóbbi 95 wattra felhúzott teljesítménnyel.

^{fotó: The Verge}

Igaz a Honeycomb Glacier koncepciója egy kifejezetten friss megoldás a piacon, a megvalósítás, elsősorban a vaskos kijelzőkávák azért kissé retró irányba lógnak ki a sorból, főleg a Computexen frissen bemutatkozott gépek mellett - persze ez megbocsátható, hiszen prototípusról van szó, nem egy végfelhasználói termékről.

Project Athena

Ha pedig már notebookoknál tartunk, említést érdemel az Intel 10 nanométers lapkáival párhuzamosan bemutatkozott Project Athena kezdeményezése is, amely a nyolc évvel ezelőtt elrajtolt "ultrabook" plecsnihez hasonló iránymutatást adna a szegmensben - noha remélhetőleg a későbbiekben egy ennél találóbb név alatt. Ahhoz, hogy az Athena plecsnit megkapják, a notebookoknak több feltételnek is meg kell felelniük, melyek közül talán a legfontosabb, hogy 9 órás, valós akkus üzemidőt kell produkálniuk, Wi-Fis böngészés mellett, minimum 250 nitre állított fényerőnél. Ez önmagában is nagy előnyt jelent majd a körültekintőbb vásárlók számára, akiknek végre nem a gyártók önkényesen bemondott üzemidőire kell majd támaszkodniuk, amelyeket jellemzően ideális körülmények és kikapcsolt Wi-Fi melletti tesztelés során produkálnak.

A feltételek persze nem merülnek ki ennyiben, az Athena minősítéshez a gépeknek alvó üzemmódból egy másodperc alatt kell felállniuk, két másodperc alatt pedig az online böngészésre is készen kell hogy álljanak. Elvárás továbbá az érintőkijelző, a minimum 8 gigabájt RAM és 256 gigabájtos NVMe SSD megléte, továbbá a Wi-Fi 6 és a Thunderbolt 3 támogatása. A minősítésért felsorakozó gépeket az Intel maga is teszteli majd - illetve értelemszerűen a minimum elvárásokat is évről évre emeli. Noha a kezdeményezés nagyon is pozitívnak tűnik, egy komoly hátulütője azért akad, méghozzá hogy valós matricát, vagy bármilyen jelzést nem kapnak majd az Athena programnak megfelelő notebookok, így a boltban válogatva sem lesz egyértelmű, hogy melyik gép kapta meg az Intel áldását - annak mindenkinek külön kell majd utánanézni. A minősítéssel rendelkező első gépek mindenesetre már idén megérkezhetnek.